–

L. Ritók Nóra, a gyermekszegénység és felzárkóztatás ellen küzdő Igazgyöngy Alapítvány létrehozója szerint az első tíz év elsősorban az oktatásról szól, az azt követő időszakban azonban a szervezet egyre mélyebben foglalkozott a társadalmi leszakadás problémáival is. Mint fogalmazott, ekkor szembesült azzal, hogy a rendszer működésében „annyi hibát és sokszor alapjogokat sértő működéseket” látott, amelyeket nem tudott szó nélkül hagyni, többek között arról is beszélt, hogy az egyházi iskoláknak mekkora szerepük van az oktatási szegregációban.

Ezt most a Partizánban is megerősítette: sok helyen az egyházi intézmények „elszívták” a jobb helyzetű diákokat az állami iskolákból. Külön bírálta Balog Zoltán korábbi emberierőforrás-minisztert is, aki szerinte támogatta azt az elképzelést, hogy a roma gyerekek felzárkóztatása szegregált környezetben is megvalósítható. L. Ritók Nóra bátorságáért és kiállásáért 2019-ben SzuperWMN-díjat is nyert, közéleti kategóriában. Tavaly augusztusban az alapítvány vezetésétől való visszavonulásának apropóján hosszan kérdezte a Prima Primissima közönségdíjas pedagógust Fiala Borcsa.

A Partizánnak adott interjúban azonban elmondta, hogy a kritikus megszólalások miatt szerinte hamar célkeresztbe került. Felidézett egy korai figyelmeztetést is Újfaluból:

„miért nem tudod befogni a szádat, és csendben rajzolgatni a cigány gyerekekkel?”

Később pedig – elmondása szerint – hivatalos körökből is hasonló üzenetek érkeztek.

„És amikor megszületett az első ilyen hivatalos levél, hogy »L. Ritók Nórát, ezt a dilettáns bajkeverőt távol kell tartani minden gyermekvédelemmel kapcsolatos ügytől«, akkor nagyon el kell gondolkodnom rajta, hogy jó-e az az álláspont, amit képviselek. Merthogy nem egyedül kellene megoldani problémákat a civileknek, hanem partneri viszonyban az intézményrendszerrel”

– mondta. Az interjúban arról is részletesen beszámolt, hogy amikor nehéz anyagi helyzetbe került az alapítvány, milyen titkos támogatást ajánlott egy MNB-alapítványon keresztül számukra Balog Zoltán.

Rászállt az Alkotmányvédelmi Hivatal

A pedagógus szerint az igazi fordulópontot a Norvég Civil Alap körüli konfliktus jelentette. Az Orbán-kormány 2014-ben azzal támadta az Ökotárs Alapítványt és a támogatott civileket, hogy politikai tevékenységet folytatnak, és nem átláthatóan használják fel a forrásokat. Az Igazgyöngy Alapítvány is kapott támogatást a Norvég Civil Alaptól.

L. Ritók elmondása szerint nem sokkal azután, hogy a kormány vizsgálatokat indított, titkos számról keresték meg. „Közölték, hogy másnap be kell mennem az Alkotmányvédelmi Hivatalba.” Azt mondta, akkor még azt sem tudta pontosan, hogy a hivatal nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozik. Az utóbbi hónapokban több beszámoló és hír is érkezett arról, hogy látszólag politikai érdekeket szolgálhatott ki a hatóság: előbb a NER bukott sztárpapja, Bese Gergő állt elő azzal, hogy miután begyógyszerezték és videófelvételt készítettek róla, az AH emberei arról tájékoztatták, hogy személye terhessé vált bizonyos meg nem nevezett politikai szereplők számára. A Direkt36 cikke és Szabó Bence volt nyomozó állítása szerint pedig a választási kampányban az AH nyomására tartott házkutatást a Tisza két informatikusánál a Nemzeti Nyomozó Iroda.  

Miért utálják a gyereket a zöldségeket? Friss kutatás szerint ez már az anyaméhben befolyásolható

WMN Szűrő – 2026. május 18. – NA

A pedagógust a találkozón két tisztviselő fogadta, akik közölték vele, hogy „minden nemzetbiztonsági eszköz a rendelkezésükre áll, hogy kövessék a munkáját”. Kezdetben általános kérdéseket tettek fel az alapítvány működéséről, később azonban egyre furcsább témák kerültek elő. „Kérdeztek ilyeneket például – erre jól emlékszem –, hogy maga szerint fel lehetne lázítani a cigányokat?” – idézte fel.

L. Ritók eleinte úgy gondolta, pusztán megfélemlítésről van szó, a megkeresések azonban nem maradtak abba.

Állítása szerint egy éven keresztül havi rendszerességgel találkozott az AH munkatársaival. A hivatal emberei azt mondták neki, hogy „szakmailag akarnak tanulni” tőle, miközben olyan információkról kérdezték, amelyek nyilvánosan hozzáférhetők voltak.

Egy alkalommal például az Antiszegregációs Kerekasztal tagjainak nevét kellett felsorolnia. „Ne haragudjon, ezt miért kérdezi tőlem? És akkor azt mondta, hogy »mert nem mindegy, hogy milyen sorrendben mondja«” – emlékezett vissza. A pedagógus szerint ekkor kezdte igazán rosszul érezni magát, és kérte, hogy nyílt, hivatalos együttműködés keretében folytassák a kapcsolatot. „Mondtam, hogy ezt nem akarom folytatni, kössenek velem nyilvános szerződést” – idézte fel, hozzátéve: erre mindig ígéretet kapott, de soha nem történt semmi. 

L. Ritók ezután közölte, hogy képtelen így folytatni ezeket a beszélgetéseket, az őt kihallgató erre elbúcsúzott tőle, de hozzátette, hogy 

„egy percig se gondoljam, hogy ezután könnyebb lesz nekem” 

– idézte fel.

A pedagógus arról is beszélt, hogy az elmúlt években az Igazgyöngy fokozatosan kiszorult a hazai pályázati rendszerből. Bár továbbra is indultak állami és uniós pályázatokon, szerinte rendszeresen elutasították őket, sokszor abszurd indokokkal. „Volt olyan eset, amikor azt írták: nincs elég tapasztalatuk” – mondta. Ekkor vált számára világossá, hogy feketelistára kerülhettek.

Meegfigyelhették

A szakember szerint idővel egyértelművé vált számára, hogy telefonbeszélgetéseit is figyelhetik. „Például emlékszem, hogy Becker Andrással az Átlátszótól, Ónody-Molnár Dórával, aki még akkor a Népszabadságnál volt, volt olyan, amikor egyszerűen hallottuk, hogy ott valaki van” – mondta. Később aztán Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter külön kérte arra is, hogy ne nyilatkozzon Ónody-Molnár Dórának. 

Az ügy lelkileg is megviselte. Elmondása szerint ügyvéddel is konzultált, aki arra figyelmeztette: akár jogi következménye is lehet annak, ha nyilvánosan beszél a történtekről. Most mégis fontosnak tartotta, hogy megszólaljon, mert szerinte „nem lehet így bánni a civilekkel”.

A teljes interjú a Partizán Youtube-csatornáján nézhető: 

Nagy Andi

A kiemelt kép forrása: Chripkó Lili/ WMN