„Köszi, Timmy” – A londoni opera vezetője szerint jót tett nekik Timothée Chalamet kéretlen kommentje

– 

A londoni Royal Ballet and Opera (RBO) vezetője, Alex Beard szerint Timothée Chalamet nemhogy nem ártott a londoni intézménynek, hanem kifejezetten jót tett neki – még ha akaratlanul is. A hollywoodi színész korábbi, nagy visszhangot kiváltó kijelentése látványos közéleti vitát indított és erős marketinghatása is volt.

Beard úgy fogalmazott: Chalamet megjegyzéseire direkt nem sértődött, „fennhéjázó” választ adtak, hanem a közönségre bízták a helyzet megítélését.

„A közönségreakció egyszerűen fantasztikus volt” – mondta arról, hogy több mint kétmillió interakciót és félmillió megosztást generált egyetlen Instagram-bejegyzésük. 

„És a jegyeladások azonnal megugrottak. Szóval köszi, Timmy”

– tette hozzá.

Senkit sem érdekel a balett meg az opera? 

A vita februárban robbant ki, amikor Timothée Chalamet egy egyetemi beszélgetésen – Matthew McConaughey társaságában – a klasszikus művészeti formák jövőjéről beszélt. A színész akkor úgy fogalmazott: nem szeretne olyan területeken dolgozni, mint a balett vagy az opera, amelyek „senkit sem érdekelnek igazán”, csak azért, hogy életben tartsák ezeket a műfajokat. Bár később gyorsan hozzátette, hogy természetesen tiszteli a terület alkotóit, addigra a mondat már önálló életre kelt. A nemzetközi sajtóban az is felmerült, hogy ezzel akár el is vághatta magát az Oscar-díjtól, amelyet végül tényleg nem kapott meg– hogy ez valóban emiatt történt-e, csak az akadémia tudhatja.

A kijelentésre a tánc- és operavilágból sokan felháborodással reagáltak, több társulat és művész is visszautasította Chalamet állítását. De az RBO-n kívül is akadtak intézmények, amelyek inkább lehetőséget láttak a botrányban:

a Seattle Opera például marketingkampányt épített a színész szavaira, és TIMOTHEE promóciós kóddal kínált kedvezményes jegyeket egy Carmen-előadásra

– teszi hozzá a BBC.

Az RBO vezetője szerint ugyanakkor a reakciók épp azt bizonyították, hogy a műfaj korántsem veszített relevanciájából. Különösen beszédes, hogy az intézmény közönségének jelentős része épp a 20–30 éves korosztályból kerül ki.

A gazdasági sikert azonban nem csak a színész megosztó kijelentésének köszönhetik. A Times cikke szerint a jegyek dinamikus árazásával tornássza feljebb a bevételeit a színház, azaz a szállodákhoz és légitársaságokhoz hasonlóan a jegyárak a kereslet függvényében változnak. Egy Wagner-előadásnál így előfordult, hogy a legdrágább jegyek ára 425 fontig (közel 180 ezer forintig) emelkedett. A kritikusok szerint ez az elitizmus felé tolja az intézményt, Beard viszont azzal érvel, hogy a rendszer valójában a megfizethetőbb jegyeket védi: a felső árak emelésével alacsonyan tarthatók az alsó kategóriás helyek. 

Nagy Andi