„Hihetetlen, már majdnem sci-fi” – Az immunterápia lehet a rákgyógyítás jövője?

–

A 71 éves Maureen Sideris vastagbélrákját 2008-ban még műtéttel kezelték, amely után hosszú időbe telt és rendkívül megterhelő volt a felépülés. Amikor 14 évvel később nyelőcsőrákot diagnosztizáltak nála, felajánlották, hogy kipróbálhat egy kísérleti gyógyszert egy klinikai vizsgálatban: háromhetente kapott infúziót a dostarlimab nevű gyógyszerből. Négy hónap után a daganat nyomtalanul eltűnt. „Hihetetlen, már majdnem sci-fi” – mondta.

Az immunterápia lényege, hogy a szervezet saját védekezőrendszerét erősíti fel. Normális esetben az immunrendszer felismeri és elpusztítja az idegen vagy kóros sejteket, ám a daganatok gyakran kvázi elrejtőznek előle – az új kezelések erre fókuszálnak, láthatóvá teszik a rákos sejteket, így az immunrendszer célzott támadást indíthat ellenük.

Ma két fő irány dominál. A CAR T-sejtes terápiák során a beteg immunsejtjeit laborban módosítják, hogy hatékonyabban támadják a daganatot. Ezt főként vérképzőszervi rákoknál – pl. leukámia – alkalmazzák. Az úgynevezett immunellenőrzőpont-gátlók pedig kikapcsolják azt a mechanizmust, amellyel a daganat leállítja az immunválaszt – hogy ez pontosan hogy működik, arról Dank Magdolna, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai klinikájának professzora beszélt Mezei M. Katalinnak adott interjújában.

Több lehetséges út

Az eredmények biztatók, de nem egyformán mindenkinél. A betegek mintegy 20–40 százaléka reagál jól ezekre a kezelésekre, miközben a mellékhatások – például gyulladások vagy kimerültség – komolyak is lehetnek. A kutatók ezért új megközelítéseket keresnek:

vizsgálják az étrend, a bélflóra, sőt még a kezelés időzítésének szerepét is. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kombinált terápia és a személyre szabott orvoslás.

„A rák nem egyetlen betegség, hanem több mint 200 különböző” – mondta Karen Knudsen, az amerikai Parker Institute for Cancer Immunotherapy vezérigazgatója. Bár az áttörés még nem teljes, a trend egyértelmű.

A szakértők szerint az onkológia szemlélete alapjaiban változik, a precíziós orvoslás pedig lehetővé teszi, hogy „nemcsak a rákot, hanem magát a beteget” kezeljék – fogalmaz Sandra Demaria, a Weill Cornell Medical Center kutatója. És bár nem minden daganat reagál az immunterápiára, azok számára, akik igen, az eredmény életmentő, életminőséget is javító lehet. 

A daganatok genetikai profilja alapján kiválasztott kezelések már most látványos eredményeket hoznak. A Memorial Sloan Kettering Cancer Centerben végzett kutatásban olyan rákbetegeket vizsgáltak, akiknek a daganata egy speciális genetikai hibát hordozott. Az immunterápiás kezelést maradéktalanul elvégző 103 páciensből összesen 84-nél teljesen eltűnt a daganat, és mindössze két esetben kellett emellett műtétet is végrehajtani.

A jövő egyik legígéretesebb iránya a rákvakcinák fejlesztése. Ezek nem megelőzésre, hanem kezelésre szolgálnának: a beteg saját daganatára szabva „tanítják meg” az immunrendszert a célpont felismerésére. Egy friss kutatásban veserákos betegek személyre szabott oltást kaptak műtét után – és évekkel később is daganatmentesek maradtak.

„Tíz éven belül a kemoterápia és a sugárkezelés olyan elavult lehet, mint eret vágni”

– idézi egyik orvosát Maureen Sideris.

Nagy Andi