Hatmillió dollárt fizet a Meta és a Google a nőnek, aki napi 16 órát Instagramozott

–

Egy Los Angeles-i esküdtszék precedensértékű döntést hozott a közösségimédia-platformok felelősségéről. Ítéletük szerint a Meta és a Google platformjai, az Instagram és a YouTube úgy optimalizálták a működésüket, hogy az függőséget alakítson ki, amelyért a cégek jogi felelősséggel tartoznak.

A keresetet egy 20 éves nő, Kaley nyújtotta be, aki még kisgyerekként kezdte használni a platformokat. Állítása szerint emiatt súlyos mentális problémái alakultak ki, köztük szorongás, depresszió, testképzavar, sőt, öngyilkossági gondolatai is voltak. Arra is volt példa, hogy napi 16 órát töltött az Instagramon. A felperes jogi csapata szerint mindez nem pusztán a tartalmak következménye, hanem az Instagram és a YouTube platformjait eleve úgy tervezték, hogy beszippantsák a felhasználókat:

a végtelen görgetés és az algoritmikus ajánlások kifejezetten a felhasználók – különösen a gyerekek – minél hosszabb ideig történő bent tartását szolgálják

– hogy mi történik ilyenkor az agyunkban, arról Milanovich Domi írt korábban.

A bíróság előtt bemutatott belső vállalati dokumentumok különösen súlyosnak bizonyultak. Ezek szerint a cégek tisztában lehettek azzal, hogy rendszereik addiktívak, sőt egyes kommunikációk a szerencsejáték- vagy dohányipar módszereihez hasonlították a működésüket. Az esküdtszék ezt kulcsfontosságú bizonyítéknak tekintette a Meta és a Google felelősségének megállapításakor. Végül hatmillió dolláros kártérítést állapítottak meg Kaleynek.

A Meta védekezése ezzel szemben arra épült, hogy a felperes problémái összetettek, és nem vezethetők vissza egyetlen tényezőre. Mark Zuckerberg a bíróságon azt hangsúlyozta, hogy a vállalat nem a képernyőidő maximalizálására törekszik, és az elmúlt években számos biztonsági eszközt vezettek be – bár elismerte, hogy ezek „hamarabb is érkezhettek volna”. A cégek emellett arra hivatkoztak, hogy a platformok nem felelősek az azokon megjelenő, a felhasználók által létrehozott tartalmakért. A bíró azonban világossá tette: a tartalom és annak tálalása, vagyis a platformdizájn külön kérdés.

Úgy járhat, mint a dohányipar?

Ez a megkülönböztetés kulcsfontosságú lehet a jövőben. A mostani ítélet ugyanis azt sugallja, hogy a platformok működési logikája önmagában is jogi felelősséget keletkeztethet. A szakértők szerint ezzel megrepedhet a techcégek eddigi jogi pajzsa, és tömeges perek indulhatnak hasonló alapon. Jelenleg több mint 2000 ügy van folyamatban a Meta ellen az amerikai bíróságokon. 

A BBC cikke szerint az ítéletnek olyan íze van, mint amikor a dohányipar szereplői kénytelenek voltak elismerni, hogy a cigaretta függőséget okoz. A 20. század második felében a dohánycégek hosszú ideig tagadták a cigaretta súlyos egészségkárosító hatásait. Később azonban peres eljárások során kiderült: belső kutatásaik már korán bizonyították a nikotin addiktív jellegét és a dohányzás veszélyeit. Ez a kettősség – a belső tudás és a nyilvános tagadás – vezetett ahhoz, hogy a bíróságok végül súlyos kártérítésekre kötelezték a cégeket, és szigorú szabályozásokat vezettek be.

A döntés ugyan még nem jogerős – a Meta és a Google is fellebbez –, de már most fordulópontként értékelik. Ahogy egy amerikai jogász fogalmazott: „véget ért a következmények nélküli működés korszaka”.

Szerdán is elmarasztalták a Metát. Új-Mexikóban az esküdtszék arra jutott, hogy a vállalat hamis, félrevezető állításokat tett, és lelkiismeretlen kereskedelmi gyakorlatokat folytatott, amelyek kihasználták a gyermekek kiszolgáltatottságát és tapasztalatlanságát. Több ezer egyedi jogsértést azonosítottak, ami összesen 375 millió dolláros bírságot eredményezett.

Nagy Andi