Nők és lányok viselik az egyre kritikusabb vízhiány terheit – Szó szerint: a hátukon, vállukon, kezükben cipelik

–

A világ vízhiánnyal és szennyvízelvezetési problémákkal küzdő térségeiben a nők és lányok viselik a legnagyobb terhet – figyelmeztet az Egyesült Nemzetek Szervezete.

A fejletlen infrastruktúrájú, vidéki közösségekben a háztartások több mint 70 százalékában a nők feladata a vízgyűjtés. Az ENSZ aggregált becslése szerint a világon napi 250 millió órája megy el nőknek és lányoknak azzal, hogy vizet szállítanak.

Ez 250 millió óra, amit nem tanulásra, fizetett munkavégzésre, pihenésre vagy az emberi kapcsolataikra fordítanak, hanem a saját és családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítésére. A vízhiány közvetlenül hat az egészségre és az élelmiszerbiztonságára – hogy ezen kívül még hogyan befolyásolja a nők életét a vízhiány, arról Modla Zsuzsanna, az UNICEF Magyarország szakértője írt korábban a víz világnapja alkalmából. Ráadásul Magyarországon is egyre égetőbb probléma, hogy fogy a víz – ezt Iliás-Nagy Katalin járta körbe részletesen.

Khaled El-Enany, az UNESCO főigazgatója hangsúlyozta:

„A nők részvétele a vízgazdálkodásban és a döntéshozatalban kulcsfontosságú a fenntartható fejlődéshez. Amikor a nők egyenlő hozzáféréssel rendelkeznek a vízhez, mindenki profitál belőle.”

A World Water Development Report rámutatott, hogy a nők és lányok helyzetére vonatkozó adatok gyakran hiányosak, mivel sok ország és nemzetközi szervezet nem gyűjt nemek szerint bontott statisztikákat. Mindazonáltal a bizonyítékok egyértelműek: a nők hátrányos helyzetben vannak az egészségügyi, főzési, szennyvízelvezetési és mezőgazdasági célú vízhez való hozzáférés terén, és a kormányok túl lassan lépnek a probléma kezelése érdekében.

Kimaradnak a döntésből a nők

A rossz higiéniai körülmények is jobban sújtják a nőket. Egy vizsgálat szerint 2016 és 2022 között mintegy 10 millió serdülő lány maradt ki az iskolából, a munkából vagy a családi életből a megfelelő mellékhelyiség hiánya miatt 40 alacsony jövedelmű országban.

2024-ben több mint 2,1 milliárd ember nem jutott biztonságosan kezelt ivóvízhez, és 3,4 milliárd ember, azaz a világ lakosságának nagyjából 40 százaléka nem jut hozzá biztonságosan kezelt szennyvízelvezetéshez. A nők a vízhez kapcsolódó döntéshozatalban, különösen a mezőgazdasági földhasználat és tulajdonjogok terén, szintén alulreprezentáltak. A vízszolgáltatásokban dolgozók kevesebb mint ötöde nő.

A probléma kezelése ugyanakkor férfiak és nők közös érdeke. A World Vision kenyai Rumate falujában például kút fúrásával és útépítéssel tették könnyebbé a vízhez jutást. A nők bevonásával létrejött megtakarító csoportok, vízbizottságok és kisvállalkozások révén

gyermekeik egészségesebbek lettek, a szülők pedig több időt tölthetnek családjukkal.

Parvin Ngala, a World Vision globális vízügyi igazgatója szerint a nők víz biztosításába fektetett munkáját gyakran alábecsülik, és kizárják őket a döntéshozatalból, ami által még inkább csökkennek a nők lehetőségei a jövedelemszerzésre.

Nagy Andi