–

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy ma már a világ népességének mindössze 7 százaléka él liberális demokráciában, miközben mintegy 74 százalék autokratikus rendszerekben. A fennmaradó rész, a többiek olyan hibrid berendezkedésekben élnek, ahol a választások még működnek, de a demokratikus intézmények súlyosan sérültek – állapította meg a világ egyik legrangosabb demokráciavédelmi intézete, a svéd V-Dem éves jelentésében.

A V-Dem kutatói szerint az elmúlt 25 év a modern történelem harmadik autokratizációs hulláma. Ennek sajátossága, hogy

nincsenek látványos katonai puccsok vagy nyílt választási csalás, hanem lassú, jogi folyamatokkal rombolják az intézményeket, a fékeket és ellensúlyokat. A jelenség gyakran demokratikusan megválasztott vezetőkkel kezdődik, akik később fokozatosan lebontják azokat a rendszereket, amelyek hatalomra segítették őket.

Az Amerikai Egyesült Államok már nem sorolható a liberális demokráciák közé, hanem választási demokráciává minősítették vissza. Ez azt jelenti, hogy bár a választások továbbra is léteznek és alapvetően versengőek, a jogállamisági garanciák meggyengültek.

A kutatók ezt részben Donald Trump elnök politikai szerepével és hatásával magyarázzák: a jelentés értelmezésében Trump és mozgalma olyan irányba tolta az amerikai politikát, amely közelebb áll az autokratikus működéshez, és hosszabb távon a demokratikus intézmények leépülésének kockázatát hordozza. Ez a folyamat nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb nyugati trend része.

Magyarország az élen

A V-Dem jelentése szerint Magyarország az autokratizálódó országok listáján az elmúlt években a demokratikus intézmények és szabadságjogok romlásának mértéke alapján az első helyen áll.

Hozzáteszik, hogy 2010-ben, amikor Orbán Viktor és a Fidesz hatalomra jutott, az ország még liberális demokrácia volt. Azóta a kormány fokozatosan lebontotta a végrehajtói hatalom feletti fékeket és ellensúlyokat, valamint jelentősen korlátozta a sajtószabadságot és az állampolgárok információhoz való hozzáférését. Az utóbbi években nőtt az ellenzéki tiltakozások száma is – korábban nyolc magyar civil szervezet is arra jutott, hogy Magyarországon tovább romlott a jogállamiság helyzete 2025-ben. 

Ünnepélyesen átadták a szolnoki gyermekotthont, de egyelőre nincs, aki dolgozzon benne

WMN Szűrő – 2026. március 17. – NA

A jelentés szerint Magyarország 2018 óta választási autokrácia, ami azt jelenti, hogy bár tartanak választásokat, a politikai verseny feltételei torzultak, és az intézmények nem képesek érdemben fékezni a végrehajtó hatalmat.

Hogyan mérhető egy demokrácia állapota?

A V-Dem jelentése különösen szigorú és részletes módszertannal dolgozik. A Varieties of Democracy (V-Dem) projekt öt alapelv mentén értékeli a demokráciát: választási, liberális, deliberatív, részvételi és egalitárius szempontok szerint. Évente több mint 4200 politikatudós és egyéb szakértő vizsgál több mint 600 attribútumot 202 országban, így a kutatás a világ legnagyobb demokratikus adatbázisát hozza létre, több mint 32 millió adatponttal. Az értékelés során az országokat

  • liberális demokráciákra,
  • választási demokráciákra,
  • választási autokráciákra
  • és zárt autokráciákra osztják.

A jelentés ugyanakkor hangsúlyozza:

a demokrácia nemcsak politikai érték, hanem kézzelfogható társadalmi és gazdasági előnyökkel is jár. A demokratikus országokban általában magasabb a gazdasági növekedés, jobb az egészségügyi ellátás, alacsonyabb a csecsemőhalandóság, és nagyobb a társadalmi stabilitás 

– hogy ezeken kívül még miért fontos a demokrácia, és mi a különbség a liberális és az illiberális verzió között, azt Sándor Anna gyűjtötte össze ebben a cikkben. Ugyanakkor az egyenlőtlenségek kezelése továbbra is a rendszer egyik gyenge pontja, ami hozzájárulhat az autoriter fordulatokhoz.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ Westend61