Betiltották a Transz Pride tüntetést Budapesten

–

A rendőrség megtiltotta a március 29-re tervezett Transz Pride tüntetést Budapesten – írja közös közleményében több civil szervezet, köztük a Prizma Közösség, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. A szervezők a transz láthatóság nemzetközi napja (március 31.) alkalmából egy csendes, álló demonstrációt terveztek március 29-ére az Igazságügyi Minisztérium előtt, ahol a Magyarországon élő transz embereket érő diszkriminációról és erőszakról lett volna szó.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban megtiltotta a gyűlést, ahogy korábban más, LMBTQ-jogokért kiálló eseményeket sem engedélyezett, de a budapesti és pécsi Pride-felvonulásokat ettől függetlenül megtartották, szervezőik ellen azonban büntetőeljárás indult. 

A rendőrség a 2025-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett törvényre hivatkozva tiltotta meg az eseményt, amely tiltja az olyan gyűléseket, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik”. A törvény alapján a szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatják.

A felvonulás szervezői szerint azonban szó sincs népszerűsítésről. Hozzáteszik, hogy nem is felvonulást vagy blokádot, hanem egy békés, álló gyűlést szerettek volna tartani, amely a Magyarországon élő transz embereket sujtó diszkriminációról, megbélyegzésről és erőszakról szól, és amelyre mindenkit várnak, aki fontosnak tartja a méltóságot és a jogegyenlőséget.

„A szervezők nem a születési nem megváltoztatását akarták népszerűsíteni. Azt akarták megmutatni, hogy transz emberek élnek Magyarországon, léteznek, és sokan közülük félnek, hogy nincsenek jogaik. Meg akarták mutatni, hogy ezen lehet változtatni. Ez nem jogsértő – vagy legalábbis nem kellene annak lennie”

– fogalmaznak a közleményben. A Prizma Közösség ezért a Kúriához fordul jogorvoslatért.

Magyarországon a transznemű emberek jogi helyzetét az is meghatározza, hogy 2020 óta az anyakönyvi nyilvántartásban a „születéskor meghatározott nem” szerepel, amelyet a törvény szerint nem lehet megváltoztatni. Ez gyakorlatilag megszüntette a nem és a név jogi elismerésének lehetőségét az országban – hogy ezzel együtt hogyan alakultak az LMBTQI-jogok 2010–2026 között, arról a Látlelet rovatunkban írt Szabó Anna Eszter. 

Az uniós bíróság másképp látja

Mindeközben csütörtökön az Európai Unió Bírósága egy másik ügyben kimondta:

az unióban élő transznemű embereknek joguk van olyan személyazonosító okmányokhoz, amelyek a megélt nemi identitásukat tükrözik

– vette észre a Telex.

Az ítélet egy Olaszországban élő bolgár állampolgár ügyében született. A kérelmezőt születésekor férfiként anyakönyvezték, de később hormonterápiát kezdett el, és ma már nőként él. A bolgár hatóságok azonban elutasították a nemi bejegyzés módosítását, arra hivatkozva, hogy a nemet biológiai értelemben kell értelmezni, és a társadalom erkölcsi vagy vallási értékei elsőbbséget élveznek. 

A luxembourgi bíróság szerint viszont az, ha valaki olyan okmányokkal rendelkezik, amelyek nem tükrözik a megélt nemi identitását, akadályozhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlását. Ez például határátlépésnél vagy személyazonosság-ellenőrzésnél okozhat problémát, amikor a személynek magyarázkodnia kell a hivatalos dokumentumai és megjelenése közötti eltérés miatt, ami súlyos, akár a testi biztonságát is veszélyeztető helyzetekbe sodorhatja. 

Nagy Andi