Az ausztrál tinik 40 százaléka szerint hazudnak a családon belüli erőszakról a nők

–

Az ausztrál felmérés azt vizsgálta, milyen kapcsolat lehet a nőkkel kapcsolatos attitűdök és a szélsőséges ideológiák támogatása között, ehhez több mint 2300 felnőttet és 1100, 13 és 17 év közötti fiatalt kérdeztek meg a Melbourne-i Egyetem kutatói, Sara Meger és Kate Reynolds. A hamarosan megjelenő tanulmányból több részletet is megosztottak. Az eredmények szerint a nőgyűlölet nem csupán kísérőjelenség: akár a radikalizálódás egyik mozgatórugója is lehet.

Riasztó, hogy a tinédzser fiúk nem hisznek az erőszakot átélő áldozatoknak:

a kutatás szerint a 13 és 17 év közötti fiúk körülbelül 40 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a nők hazudnak a családon belüli és a szexuális erőszakról

– pedig a hasonló esetekben különben is magas a latencia, tehát sok családon belüli erőszakról szóló történet ki sem derül, és ha igen, akkor is gyakori az áldozathibáztatás – hogy ez Magyarországon az elmúlt 16 évben hogy alakult, arról Mózes Zsófi írt a Látlelet rovatunk nők elleni erőszakról szóló cikkében. 

Erőszakkal a feminizmus ellen

A kutatás azt is megmutatta, hogy az erőszakos szélsőséges nézetek támogatása meglepően magas arányban jelenik meg a fiatal ausztrál fiúk körében. A 13–17 éves fiúk 25–30 százaléka egyetértett valamilyen erőszakos szélsőséges állítással, míg 36 százalékuk nőgyűlölő attitűdöket is elfogadhatónak tartott.

Különösen figyelemre méltó, hogy a válaszadók több mint 17 százaléka úgy gondolja: erőszakkal is fel lehetne lépni a feminizmus ellen. Ez az egyik legnagyobb támogatottságú szélsőséges nézet volt a felmérésben.

A legmagasabb arány a kamasz fiúk körében jelent meg, ahol 28 százalék mondta azt, hogy a feminizmus elleni erőszak bizonyos helyzetekben igazolható.

A kutatók szerint a jelenség mögött az egyre erősödő társadalmi hangulat állhat, amely szerint a feminizmus „túl messzire ment”, és a férfiakat ma már hátrányos megkülönböztetés éri. Ez az érzés az utóbbi években több nyugati országban is erősödött – az ezt alátámasztó, 29 országot felölelő kutatásról mi is beszámoltunk: az eredmények szerint a Z generációs férfiak még az idősebb generációknál is jobban ragaszkodnak a klasszikus nemi szerepekhez, egyharmaduk meggyőződése, hogy a feleségnek engedelmeskednie kell a férjének.

Manoszféra

A Conversation cikke szerint az online tér különösen fontos szerepet játszik ebben a folyamatban.

Az úgynevezett „manoszféra” – influenszerekből, fórumokból és közösségekből álló hálózat – gyakran úgy állítja be a nemek közötti egyenlőséget, mint a férfiakra leselkedő fenyegetést. Ezek a tartalmak sokszor a férfiak problémáiért a feminizmust, a nőket vagy más társadalmi csoportokat teszik felelőssé.

A kutatás egy másik fontos kérdést is vizsgál: milyen szerepet játszhat a férfi identitás bizonytalansága a radikalizálódásban. Szociológiai vizsgálatok szerint egyre több fiú és fiatal férfi érzi úgy, hogy kívülálló, megalázott, vagy bizonytalan a társadalmi helyzetével kapcsolatban. Azok az online narratívák, amelyek a férfi dominancia visszaállítását ígérik, sokak számára ezért válhatnak pszichológiailag vonzóvá. 

A felmérés azt is megmutatta, hogy a fiatalok eltérően gondolkodnak a nők elleni erőszakról a magán- és a nyilvános szférában. Egyes válaszadók szerint a családban a férfi erőszakkal is „fegyelmezheti” partnerét, ha az nem engedelmeskedik. Mások inkább a nők jogainak korlátozását támogatták a közéletben – például a reproduktív jogok szűkítését.

A kutatók szerint ezek a különbségek azt mutatják, hogy a nőgyűlölet sokféle formában jelenik meg: az intim kapcsolatokban alkalmazott kényszertől a politikai jogok korlátozásáig.

Út a radikalizálódás felé

A szakemberek hangsúlyozzák: ha a nőgyűlöletet a radikalizálódás egyik lehetséges útjaként értelmezzük, akkor a megelőzés is hatékonyabb lehet. Ausztráliában már működnek olyan oktatási programok, amelyek az érzelmi készségek fejlesztésére, az empátiára és a flexibilis, egyenlőségre törekvő nemi szerepekre helyezik a hangsúlyt. A tapasztalatok szerint ezek csökkenthetik a zaklatást és a nemi alapú erőszak kockázatát.

A kutatók szerint azonban az online tér gyorsan terjedő hatásával is számolni kell. A jövő egyik kulcskérdése az lehet, hogy az iskolai programok és a pedagógusok hogyan tudnak lépést tartani ezekkel a digitális hatásokkal.

Nagy Andi