„Ki kell őket irtani” – Az online zaklatás csak a kezdet, az utcán is rátámadnak a feministákra Etiópiában

–

Yordanos Bezabih évekig próbálta figyelmen kívül hagyni a halálos fenyegetéseket: nemi erőszakkal és savval leöntéssel is riogatták, de 2025-ben tovább súlyosbodott a helyzet. Egy több ezres Telegram-csoport a tartózkodási helyét próbálta felderíteni, ezzel párhuzamosan nagy erőkkel deepfake-pornóvideók terjesztésébe is kezdtek. Nem telt túl sok időbe, hogy a valóságban is utolérjék: zaklatni kezdték az utcán, betörtek a lakásába, ellopták a laptopját, feltörték a fiókjait, és doxxolták, azaz személyes adatait is nyilvánosságra hozták, beleértve a lakcímét is. Az online közösséget a kivégzésére is felszólították.

Bezabih augusztusban külföldre költözött, mert csak így tudja megőrizni biztonságát és folytatni a munkáját. És nem ő az egyetlen.

Feminista aktivisták szerint Etiópiában mára általánossá vált a technológia által közvetített, nemi alapú erőszak. A jelenség különösen a 2020 és 2022 között zajló tigréi polgárháború után erősödött fel: a konfliktus során a szexuális erőszak széles körben alkalmazott fegyver volt. Szakértők szerint ez is normalizálta az online térben a nők elleni brutalitást.

„A feministákat dehumanizálják, az életük nem számít”

– mondta egy névtelenséget kérő aktivista. Szerinte a konzervatív influenszerek laza hálózata – és az egyre erősödő manoszféra – szemében azok a nők, akik felszólalnak a nemi alapú erőszak ellen,

„szembemennek az etióp identitással, ezért ki kell őket irtani”.

Rendszerszintű probléma

Lella Misikir 2023-ban indította el a My Whistle, My Voice kampányt, amely a nők utcai zaklatása ellen lépett fel. A kezdeményezés gyorsan népszerű lett, de ezzel párhuzamosan elindult az ellene irányuló gyűlöletkampány is. A verbális bántalmazást hamar felváltották a személyes támadások: szexuális orientációját firtatták – Etiópiában a homoszexualitás kriminalizált, az ilyen feltételezés konkrét életveszélyt is jelenthet –, célzott lejáratás és fenyegetések kezdődtek, és az ő lakcímét is próbálták felkutatni. Misikir végül 2024 végén hagyta el az országot. 

Az aktivisták szerint sem a hatóságok, sem a technológiai platformok nem reagálnak megfelelően. A közösségi oldalak pedig – bár szabályzataik vannak – gyakran nem lépnek fel a visszaélésekkel szemben.

Nagy Andi