–

Hat év alatt a felére csökkent a nyelvvizsgázók száma Magyarországon – számolt be róla több hazai lap az év elején. A Népszava az Oktatási Hivatal statisztikáira hivatkozva azt írta: míg

2019-ben 124 470-en tettek nyelvvizsgát, addig 2025-ben már csak 56 430-an próbálkoztak a bizonyítvány megszerzésével.

Az Eduline összesítése szerint a legnépszerűbb nyelv továbbra is az angol, a második helyen a német, a harmadikon pedig a spanyol áll.

Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a visszaesés elsősorban a fiatal, 20-25 év közötti korosztályban figyelhető meg.

„A fő motiváció az volt, hogy az egyetemi diploma megszerzéséhez nyelvvizsgát kell tenniük, ám néhány éve ezt a kormány módosította, aminek nincs jó üzenete. Olyan, mintha az állam azt mondaná, hogy a nyelvtudás nem fontos.”

Az Országgyűlés 2022 decemberében szavazta meg, hogy „a jövőben a felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának törvényileg megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga” – olvasható a 444 cikkében.

A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyetemek és főiskolák tanterve továbbra is előírhat nyelvtudást, akár nyelvvizsgát is, ha a képzés, az órák teljesítése azt megköveteli. „Azokban az intézményekben, ahol már nem követelmény, kérdéses, hogyan alakul majd a hallgatók diplomájának értéke, és mennyire tudnak boldogulni a munkaerőpiacon. Nem feltétlenül jelent ez mindenkinek hátrányt, de azt látjuk, hogy a nyelvtudás ma már elképesztően fontos és hasznos.

Az angol világnyelv lett, ma angolul tudni, angolul beszélni olyan alapkészségnek számít, mint e-mailt küldeni vagy telefont használni” 

– részletezi Légrádi Tamás.

Egy ország fejlettségére is hatással van

Angolul, franciául, németül vagy épp olaszul beszélni, írni és olvasni nemcsak akkor jelent előnyt, amikor valaki munkát keres vagy például külföldi egyetemre jelentkezik. A nyelvtudás világokat nyit meg: eredeti nyelven olvashatunk könyveket, lapokat, nézhetünk filmeket, beszélgethetünk a helyiekkel, amikor külföldön járunk, és jobban megismerhetünk más kultúrákat. „Sokan mondják, hogy ma már rengeteg jó fordítóprogram létezik, de az mégsem ugyanaz, mint amikor valaki ismer egy másik nyelvet, amikor meg tud szólalni, tud segítséget kérni egy idegen nyelven” – teszi hozzá Légrádi Tamás.

Az elnök szerint időről időre felmerül az a kritika, hogy a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok pusztán saját érdekből hangsúlyozzák a nyelvtanulás fontosságát. Miközben azt mindannyian érzékelhetjük, hogy nyelvtudás nélkül ma már – pláne nekünk, akiknek az anyanyelvét nagyjából tízmillióan beszélik a világon – nehéz egyről a kettőre jutni.

És ez nem csak egyéni szinten igaz: hiszen egy ország fejlettségére, a gazdaságára is hatással van, hogy az állampolgárok közül hányan beszélnek idegen nyelveket.

„A hazai vállalatok csak akkor tudják felvenni a versenyt külföldi társaikkal, a turizmus és a szolgáltatói szektor pedig csak akkor tud igazán virágozni, ha kellő időt és energiát fordítanak arra, hogy a szakmabeliek nyelveket tanuljanak”

– sorolja Légrádi Tamás.

A budapesti és vidéki elitgimnáziumokban nincs gond a diákok nyelvtudásával, a probléma máshol jelentkezik