Magyarország az EU legkorruptabb országa a Transparency jelentése szerint

–

Bár az Európai Unió továbbra is a világ egyik legkevésbé korrupt térsége, a Transparency International friss, 2025-ös korrupcióérzékelési indexe szerint az unióban is jelentős különbségek vannak az egyes tagállamok között. Magyarország zsinórban a negyedik évben végzett a lista utolsó helyén, idén Bulgáriával holtversenyben.

A 0-tól 100-ig terjedő skálán – ahol a magasabb pontszám tisztább közéletet jelez – Magyarország 40 pontot ért el, ami egy ponttal rosszabb a tavalyinál, és egyben az ország eddigi leggyengébb eredménye – írja a HVG. Az uniós rangsorban Románia következik hátulról a második helyen, 45 ponttal.

A Transparency International szerint a mostani magyar érték egy hosszabb folyamat eredménye. Az ország a 2000-es évek végén még az uniós középmezőnyben volt, azonban 2020-ra az EU legrosszabbul teljesítő országai közé került, és azóta is a lista végén maradt. A szervezet értékelése szerint a visszaesés összefügg az állami intézmények politikai befolyás alá kerülésével, az ellenőrző szervek gyengülésével, valamint az uniós források elosztásának átláthatatlanságával – hogy hogyan szőtte az államszerkezet szálai közé a korrupciót a NER, arról Milanovich Domi írt korábban, a Lélektani határ podcastban pedig részletesen át is beszélték a témát Jancsics Dávid korrupciókutatóval. A mutyizás elleni fellépés hiányát a magyarországi civilszervezetek is kifogásolták az Európai Bizottságnak készített értékelésükben.

Latin-Amerikára kezd hasonlítani

„Az a típusú rendszerszintű korrupció és szervezett közpénzlopás, ami Magyarországon kialakult, nem csak az EU-ban példátlan, hanem az európai kultúrkörhöz tartozó többi ország között is egyre inkább az. Ami nálunk kialakult, beleértve a korrupció miatti gazdasági leszakadást is, az sokkal inkább hasonlítható a latin-amerikai rendszerekhez”

– idézi a HVG Martin József Pétert, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatóját.

Az elmúlt években több botrány is rámutatott a rendszer átláthatatlanságára: a jegybank alapítványainak pénzügyei, stratégiai iparágak privatizációja, valamint a hatvanpusztai kastély ügyei mind jelzik, hogy a közpénzek kezelésében súlyos hiányosságok vannak – emelte ki az igazgató.

A korrupció közvetlen gazdasági következményei is egyre nyilvánvalóbbak. Míg a 2010-es évtizedben a gazdaság folyamatosan nőtt, és az életszínvonal javult, a rendszerszintű korrupció mára a jogállam szétveréséhez és a gazdasági hanyatláshoz vezetett – tette hozzá. 

Az uniós rangsor élén továbbra is az északi országok állnak: Dánia, Finnország és Svédország számítanak a legkevésbé korrupt államoknak. Ugyanakkor több hagyományosan jól teljesítő demokrácia – köztük Franciaország és Hollandia, valamint Svédország – pontszáma is csökkent a belpolitikai feszültségek és gazdasági nehézségek miatt. A közép- és kelet-európai térségben a balti államok javítottak a legtöbbet, főként a politikai finanszírozás átláthatóságát célzó reformok nyomán. A régió legjobbja Észtország, 76 ponttal.

Hogyan lehet mérni a korrupciót?

A CPI nem konkrét korrupciós ügyeket számlál, hanem azt méri, hogy szakértők és üzleti szereplők mennyire érzékelik korruptnak az adott ország közszféráját. A Transparency hangsúlyozza:

a tartósan rossz helyezés nemcsak reputációs kérdés, hanem pénzügyi következményekkel is járhat, mivel az uniós források kifizetése és a jogállamisági eljárások részben a korrupciós kockázatokhoz kötődnek.

Globális szinten a korrupció elleni küzdelem az elmúlt évtizedben megrekedt. A világ országainak átlagpontszáma több mint tíz éven át 43 pont volt, a legfrissebb jelentésben azonban 42 pontra csökkent, ami több mint egy évtized után az első érdemi romlás.

Nagy Andi