–

Az első tipikus tünetek

A filmekben a főhős általában úgy tudja meg, hogy kisbabát vár, hogy a legváratlanabb pillanatban egyszer csak elszalad hányni. Pedig valójában nem ezek a legelső tünetek: az egyik leggyakrabban feljövő panasz az alhasi feszülés. 

„Aki volt már terhes, az biztos, hogy jól ismeri azt a nagyon ijesztő, furcsa érzést, amikor az első trimeszter elején elkezd növekedni a méhünk és feszül, húz lent az alhasunk. Bizonyos mozdulatokra, akár tüsszentésre vagy nevetésre egy ilyen furcsa, nyilalló érzés kezdődik” – vág bele a közepébe Benkovics, mire Cintinek azonnal emlékbetörései lesznek, ahogy felidézi a kezdeti bizonytalan heteket, amikor minden kellemetlen tünet nagyon ijesztő tud lenni. 

Szerencsére nem feltétlenül kell belenyugodni abba, hogy ezzel a feszítő, nyilalló érzéssel együtt kell élni, a szakértő mutat is egy jó tippet, amivel lehet enyhíteni ezen a kellemetlenségen. 

Egy másik tipikus első trimeszteres tünet a gyakorlatilag leküzdhetetlen kimerültség. 

„A pozitív teszt után nagyon sokan először arra figyelnek fel, hogy vacsora után elalszanak este fél nyolckor a kanapén. Ahogy indul a várandósság, emelkednek a hormonszintek, például a progeszteron, a terhességmegtartó hormon, aminek van egy központi idegrendszert nyugtató, álmosító hatása. Ahogy elkezd emelkedni a progeszteron, álmosabbak vagyunk délutánonként vagy esténként. Maga a terhességi hormon (a HCG) is emelkedik, ami szintén képes arra, hogy egy kicsit átállítsa a központi idegrendszer ingerlékenységét.

Valamiért a természet azt szeretné, hogy amikor növekszik bennünk egy picike kis embrió, akkor még maradjunk egy kicsit nyugton és aludjuk ki magunkat“ – mondja a szakértő. 

Persze attól még, hogy nem úgy zajlik általában a terhesség felismerése, mint a filmeken, maga az úgynevezett „reggeli” rosszullét igenis létezik. Ám a tapasztalt anyukák tudják, hogy ez a hányinger egyáltalán nem feltétlenül csak reggel tud lesújtani, van, akinek egész nap és a várandósság végéig kitart, van, akinek délután kezdődik, és olyan is, aki papírforma szerint ébredés után szenved a rosszullétektől. 

„Fontos, hogy megfigyeljük, mi a mintázata a hányingerünknek, mikor émelygünk jobban, esetleg összefügg-e valami étellel. Esetleg egy savasabb, refluxosabb érzés jár hozzá? Mert például vannak olyan nők, akiknek főleg a reflux »csinálja« a hányingert“ – mondja Benkovics, de arra is kitér, mi állhat a reggeli rosszullét mögött. – „Vannak olyan kismamák, akiknek éppen az okozza a hányingert, hogy teljesen üres a gyomruk. Ők azok, akik általában inkább reggel vannak rosszabbul.”

Sok hasznos tipp elhangzik arra, hogy melyik típusú rosszullétre milyen megoldási javaslatok léteznek, és Cinti is megosztja a saját tapasztalatait. 

A „Tudjukmik”, azaz: amikről nem illik beszélni

Miután átbeszélik a terhességgel kapcsolatos leggyakrabban felmerülő tüneteket és az azokkal kapcsolatos tippeket, magasabb fokozatra kapcsolnak és megterítenek az aranyér, inkontinencia, hüvelygomba kérdéseinek. Ugyanis a terhesség messze nem csak pocaksimogatásból áll két hányás vagy derékfájás között, hanem olyan tünetek is felüthetik a fejüket, amikről tényleg nem szokás beszélni.

Ilyenkor például a kismedencei izmok is máshogy működnek, amik ha fáradtak és megnyúlnak – és korábban nem fordítottunk gondot arra, hogy ezeket a területeket is edzésben tartsuk, mondjuk, intim tornával –, akkor igenis okozhatnak panaszokat és kellemetlen tüneteket. Például tipikus a tüsszentéskor elengedett vizelet, azaz az inkontinencia. 

Ám Benkovics felhívja arra a figyelmet, hogy attól még, hogy erről a kellemetlenségről már filmekben is szokás viccelni, még nem jó jel, hiszen a kismedencénk nem tudja kompenzálni a nyomást, ami ránehezedik. Ezért

javasolja, hogy már a terhesség legelején kezdjünk el foglalkozni a kérdéssel, hiszen ha a várandósság elején ilyesmit tapasztalunk, akkor később csak egyre rosszabb lesz a helyzet. Mond is jópár példát arra, mit tehetünk, hogy elkerüljük a gyermekágyban a nevetéstől bepisilést. 

Az aranyér hasonlóképpen működik, ugyanúgy a kismedencei nyomással van a gond, mert nem engedi keringeni a végbél környékén fonódó vénás hálózatot, a vénák egy picit meglazulnak és megadják magukat a nyomás hatására. Ettől van az, hogy tényleg majdnem mindenkinek van aranyere a várandósság alatt vagy után. 

A táplálékkiegészítők, a hüvelyfolyás és a különböző fertőzésekre való megemelkedett hajlam is szóbakerül, amikkel kapcsolatban Benkovics egyszerűen, közérthetően, mégis részletesen magyarázza el, miért is billen ki könnyebben a szervezet ebben az időszakban az egyensúlyából.

Mi a helyzet a szexuális élettel?

Sok szakember úgy gondozta korábban a terhességeket, hogy nem javasolta a szexuális életet egyáltalán, mondván, hogy az a biztos. Ellenben nagyon gyakran hangzott el a terhesség harmadik trimeszterében, hogy a szülés beindításához milyen jól jön a szexuális együttlét. 

„Most éppen azt látjuk tudományos szemmel, hogy a terhességek döntő többségében nem kockázati tényező a zavartalan szexuális élet folytatása. Ellenben úgy látjuk, hogy a szexuális aktivitás az utolsó hetekben nem növeli a szülések beindulásának esélyét.

A kérdés nem az, hogy kell-e szexelni, vagy nem, hogy beindítja-e a szülést, vagy nem, hanem az, hogy van-e bármi olyan ritka terhességi szövődmény, ami miatt most tényleg indokolt elkerülni” – fejti ki Benkovics. 

A szexuális életet viszont meg tudja nehezíteni például az esetlegesen fellépő hüvelyszárazság. Ez általában akkor fordulhat elő, ha nem tökéletes a mikrobiális környezet. 

„Általában a hüvelygombának vagy a bakteriális vaginózisnak a másodlagos jele, hogy ugyan van elég nedvesség, mégis van egy súroló, kellemetlen érzés. Ilyenkor ha hüvelyszárazság érzete van a páciensnek, érdemes arról egy alaposabb vizsgálatot végezni, hogy pontosan mi történik a hüvelyben“ – mondja a szakértő.

Sport és utazás

Általánosságban elmondható, hogy „ha valaki sokáig egy helyben ül, mondjuk egy repülőn, akkor várandósság alatt például nagyobb lehet a trombóziskockázat veszélye, akár egy húgyúti fertőzés is könnyebben kialakulhat, ha repülünk” – fejti ki Benkovics az utazással kapcsolatos mérlegelendő szempontokat. – „Át kell beszélni egyénileg, hogy hány órát utaznánk, milyen utazási eszközt választanánk és hova megyünk. Fontos, hogy a célországban milyenek a biztonsági körülmények, mennyire biztonságos a csapvíz, mik azok az ételek, amik esetleg fertőzéskockázatot jelentenek. Egyénileg meg kell beszélni, ki hogy van, vérezgetett, nem vérezgetett, biztonságos elindulni vagy nem biztonságos, és át kell venni a részleteket. Ilyenkor sokszor a terhesgondozó orvos ad egy kis papírt, hogy rendben van, nem számítunk arra, hogy esetleg megszülünk a repülőgépen. Nagyon pici kockázattal lehet vállalni ezt az utazást, legtöbbször semmi akadálya nincsen.”

A sportolással kapcsolatban pedig Benkovics kifejti, mennyit változott a tudomány hozzáállása az idők során. 

„A sport egy kockázatcsökkentő tényező már a várandósság ideje alatt is, és sokszor azt látjuk, hogy a mozgást inkább fel kéne írni, minthogy azt mondjuk, hogy legyél az ágyban” — mondja a szakértő. — „Itthon még mindig nagy kultúrája van annak, hogy eltiltsuk a mozgástól a kismamákat.

Világosan tudnunk kell, hogy szabad-e mozognunk, és ha szabad, akkor mit. Inkább az a helyzet, hogy nemhogy szabad, hanem ajánlott is.

Nem kell maratont futni, mert néha az internet ezt is kommunikálja, hogy a legdurvább, legkeményebb edzést is le tudod nyomni terhesen, mert egy istennő vagy. Istennő vagy, de nem a legdurvább edzéseket kell lenyomni terhesség ideje alatt, hanem nagyon sokszor egy nyújtásokkal, mély izomerősítéssel megtűzdelt rendszeres mozgás már elég arra, hogy például egy szeméremcsont-fájdalom vagy egy gerincfájdalom, derékfájdalom ne állandósuljon és ne vigyük át a gyermeknevelés éveibe.”

A Bárcsak tudtam volna! következő részében a szoptatásról lesz szó. 

Szabó Anna Eszter