Bár az erőszak bárkit érinthet, különösen veszélyeztetettek azok az idősek, akiket házastársuk vagy partnerük gondoz, akik bántalmazó partnerükről kénytelenek gondoskodni, akik a válást követően kényszerűségből élnek együtt volt házastársukkal, illetve azok, akik évtizedeken át tartó bántalmazást szenvedtek el – olvasható a NANE kiadványában.

Az idősebb áldozatok emellett gyakran nehezebben is jutnak segítséghez, mint a fiatalabbak. Ennek oka többek között, hogy sokszor elszigetelten élnek, ritkábban mozdulnak ki otthonról, és kisebb a szociális hálójuk, kevesebb baráti és családi kapcsolatuk van. Előfordul, hogy a környezetük tud ugyan a bántalmazásról, mégsem tesz semmit, de jellemző az is, hogy testi vagy szellemi állapotuk miatt nehezebben tudják magukat megvédeni, elmenekülni, vagy segítséget kérni – különösen, ha egész nap össze vannak zárva az őket bántalmazó személlyel. Tovább nehezíti a helyzetüket az is, hogy kevesebb információhoz férnek hozzá, ritkán használnak digitális eszközöket, de sokszor a velük kapcsolatba kerülő szakemberek – például orvosok, szociális munkások vagy rendőrök – sincsenek felkészítve az időskori bántalmazás jeleinek felismerésére.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy idős ember családon belüli erőszak áldozata?
A bántalmazás gyakran rejtve marad, de bizonyos figyelmeztető jelek segíthetnek a felismerésben. Ilyen lehet például, ha az érintetten nehezen megmagyarázható sérülések láthatók, vagy ha teljesen elveszítette anyagi függetlenségét, esetleg túlzott pénzügyi ellenőrzés alatt áll. Gyanúra adhat okot az is, ha még a legegyszerűbb, mindennapi döntéseket sem hozhatja meg önállóan – például nem választhatja meg, mit eszik, mit visel, vagy hogyan rendezi be otthonát. Ha az idős személy nem tarthat kapcsolatot rokonaival, barátaival, szomszédjaival, illetve sosem nyílik lehetősége négyszemközti beszélgetésre, az szintén vészjelzés lehet. A viselkedése is sokat elárulhat: ha riadtnak, szorongónak tűnik, láthatóan alárendelődő módon viselkedik, az erőszak jelenlétére utalhat.

Görögország nagyot lépett előre

Görögországban, sok más országhoz hasonlóan, az idősek ellen elkövetett családon belüli erőszak sokáig láthatatlan jelenség volt. A társadalmi normák, a jellemzően patriarchális családmodell, valamint az erős szégyenérzet miatt az áldozatok ritkán fordultak segítségért. Ez azonban most változni látszik:

2024-ben a görög rendőrség 80 százalékkal több családon belüli erőszak esetet regisztrált, mint az előző évben, és a jelentésekben egyre gyakrabban idős nők az áldozatok.

A Deutsche Welle riportjából kiderül, hogy az áldozatok többsége évtizedekig hallgat, gyakran 60 éves koruk felett jutnak el odáig, hogy megnyíljanak az őket ért erőszakkal kapcsolatban.

Anastasia Tsalkitzoglou 69 évesen állt a DW kamerái elé, története jól mutatja a problémát: évtizedeken át rendszeresen volt erőszak áldozata, de a nő csak azt követően kezdett beszélni az őt ért abúzusról, hogy bántalmazó férje meghalt. „Ahogy idősödött, úgy vált a bántalmazás fizikaiból verbálissá, rendszeresen inzultált és degradált. Csak most, hogy egyedül vagyok, veszem észre, hogy éveken keresztül függtem tőle, kiszolgáltatva éltem” – meséli.

Görögország azonban meghallotta, és reagált a problémára. Az utóbbi években létrehoztak családon belüli erőszakra specializált rendőrségi egységeket és segélyvonalakat, de civil segítőcsoportokat is működtetnek. És bár az idősebb nők számára különösen nehéz kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, főként, ha anyagilag vagy egészségügyileg is kiszolgáltatottak, a társadalmi változás határozottan megindult.

Nemcsak görög, hanem globális probléma

A családon belüli erőszak és az idősek elleni bántalmazás nem csupán lokális társadalmi válság, hanem globális probléma, amely a világ szinte minden országát érinti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint

világszerte minden hatodik 60 év feletti ember tapasztal bántalmazást – legyen az fizikai, lelki, szexuális, gazdasági vagy épp elhanyagolás.

A jelenség különösen az idős nők körében gyakori: ők kétszer nagyobb arányban válnak áldozattá, mint férfi társaik.

A WHO 2024-ben egy nemzetközi adatbázist hozott létre, benne 89 bevált módszerrel, amelyek az áldozatok védelmét és támogatását szolgálják. A szervezet szerint a megelőzés kulcsa a korai felismerés, a megfelelő tájékoztatás és a szoros együttműködés az állami és civil szektor között.  

 

A világ különböző pontjain eltérő megközelítéseket alkalmaznak. Norvégiában például léteznek olyan krízisközpontok, amelyek kifejezetten idősek számára kínálnak menedéket, míg Kanadában a montreali RECAA nevű civil szervezet közösségi színházi előadásokat használ érzékenyítésre. Ausztráliában és az Egyesült Államokban külön politikai stratégiák készültek, amelyek az idősek bántalmazásának megelőzését célozzák.

Fontos előrelépés az ENSZ által koordinált Egészséges Öregedés Évtizede program is, amely 2021 és 2030 között globális akciótervet kínál. Ennek része a méltóságteljes időskor biztosítása, a közösségi részvétel erősítése és az erőszak elleni fellépés.

Magyarországon az áldozatok még mindig láthatatlanok

Magyarországon az idősek ellen elkövetett családon belüli erőszak továbbra is a társadalom egyik vakfoltja. Ahogy arra a Human Rights Watch jelentése is rámutat, Magyarországon az áldozatok gyakran magukra maradnak:

hiányosak a távoltartó intézkedések, kevés a krízishely, az áldozatvédelem rendszerszintű problémákkal küzd.

Az idősek elleni családon belüli erőszak visszaszorítása sok helyen sürgető társadalmi feladat, a görög példa pedig megmutatja, hogy ha az áldozatok beszélni kezdenek, az intézmények pedig hajlandóak erre reagálni, akkor elindulhat a változás. Ehhez azonban szükség van az áldozatok, valamint a társadalom edukációjára, a civil szervezetek és nemzetközi tapasztalatok beépítésére, de az állam változásra való törekvésére is.

Mózes Zsófi

A kiemelt kép forrása: Getty Images/Maskot