–

Spermageddon: már a címétől is kissé borzongtam, és az előzetese sem kecsegtetett sok jóval. De mivel több ifjú barátom is esküdözött, hogy a hasonló jellegű(nek tűnő) Virsliparti zseniális alkotás, félretoltam az előítéleteimet, és elmentem a moziba, hogy megnézzem a 18 karikás alkotást, a norvég számítógépes animációs vígjátékot (rendezte: Tommy Wirkola és Rasmus A. Sivertsen).

Ha utálsz filmkritikákat olvasni, akkor itt meg is állhatsz, segítek: te inkább maradj otthon.

Én szóltam.

Kockulás helyett kamaty

A történet két szálon, és két szinten fut. A nagy kép: egy tinédzser srác, Jens a haverjaival elvonul víkendezni egy kis erdei házba. A társaságban van egy csaj, Lisa, akivel már tavaly is flörtöltek, azóta azonban eltelt egy év, berobbantak a hormonok, mindenki készen áll, hogy szintet lépjen a testiségben. 

Olaj a tűzre, hogy Jens teljesen idióta, felelőtlen apja (akinek nyúlfarknyi szerepéből is kiderül: egy igazi éretlen seggfej, aki ugyanannyira nem figyel a gyerekére, ahogy vezetés közben az útra is képtelen koncentrálni) elcseréli a gyerekeknek szóló üdítőitalos zacskót a piás csomaggal. A fiatalok nagyjából fél perc után túlteszik magukat azon, hogy akkor most szőke kóla helyett sört és bort fognak vedelni (nyilván ivóvíz meg nem folyik a csapból). Illetve ezzel a mozdulattal a korábbi programokat is áthúzzák, és helyette üvegezésbe kezdenek. Logikus.

A vészcsengő a fejemben nagyjából akkor kezdett el először vadul ribilliózni, amikor

Jens apja a fiát a tábor kapujában gondolja gyorsan felvilágosítani, majd amikor az legyint annyival, hogy már „tonnányi Pornhub-videón van túl”, akkor megkönnyebbülten bepattan a kocsijába és tovaszáguld

– ahelyett, hogy leülne a gyerekével, és jobb később, mint soha alapon elbeszélgetne vele a szexről, és arról, hogy az nagyon nem úgy fest a valóságban, mint a felnőttfilmes website-on. Nos, ha más nem, Lisa biztosan hálás lett volna a felvilágosításért.

Subidubidú

Jensszel ugyanis nem az a legnagyobb baj, hogy alapból nem egy megnyerő fiatalember – végül is ízléseken nem szabad vitatkozni, ha a tinilány létére kissé túl szexinek ábrázolt Lisa pont vele akar hetyegni, lelke rajta. Még azt is elnézném, hogy a srác olyan szinten kétbalkezes, hogy az első kamatyolás során az egyik szemére a melltartó pántjával (!), a másikra a kotonnal (!!) sikerül monoklit varázsolnia; a másodiknál azt sem tudja, hová dug és mit, a harmadiknál pedig a farkára szorul egy méhkas (!!!). (Ennél a pontnál azért már erősen aggódni kezdtem, talán én nem hupákolok rendeltetésszerűen, ha ilyen balesetek elkerültek az elmúlt 30 év során, és hogy Jens leharcoltságának még a közelébe sem jutottam soha). 

Ám pornónézés ide, norvég felvilágosítás oda, az ifjú titán konkrétan a legalapabb anatómiai tudásnak sincs birtokában. Őt már az összezavarja, hogy a partnernője bepucsít: máris anál lesz a sima dugásból – amit Lisa (akiről ne felejtsük el: öt perccel korábban még teljesen szűz volt) kellemes meglepetésként vesz tudomásul, még kacéran nevet is a dolgon, mekkora lepedőakrobata az ő palija. Ó, drágám, ha tudnád… 

Jens – döbbenetes módon – az előjátékról, a nők gyakran eltérő ütemű felhevüléséről, a csiklóról és a női orgazmusról sem hallott soha.

Meg is lepődik, amikor kiderül, Lisa nem élvezett el attól, hogy ő monoklis pofával meghúzgálta benne párszor a tini brét, majd elélvezéskor azt üvöltötte, hogy subidubidú.

A lúzer kis gecijei

Komolyan mondom, olyan az egész film, mintha két nyeretlen kamaszfiú erősen bemindenezett agyszüleménye lenne. Mintha az egész egy Éva vermuttal megküldött pizsamaparti eredménye volna, ami ördögi módon valahogy túlszivárgott az izzadtságszagú kamaszszoba határain. 

Hogy erre valaki rábólintott, és pénzt adott rá… majd még valaki úgy érezte, ezt külföldön is muszáj forgalmazni… az egyszerűen nem fér a fejembe. 

Azt hinnéd, Jans nyomorult bénázásain (amit még dermesztőbbé tesz Lisa szolgai támogatása) már nincsen lejjebb… de van. Méghozzá Jens herezacskójának eseményei.

Sajnos itt az idő, hogy visszatérjünk a másik főszereplőnkre: Spermanra, a kis szemüveges gecire (bocs, nem az én szóválasztásom, hanem a filmé, ahol csak úgy röpködnek az olyan lapos poénok geciügyben, hogy mellettük az Alföld Csomolungmának néz ki). Sperman és barátai története egy ordas nagy Agymanók-koppintás. Avagy: a zseniális Pixar-film Temus verzójának Alibabás kiadása, lemásolva egy agyonhasznált indigóval. (Vagyis ennyire bénán lopni: szégyen.)

Sperman és barátai (avagy a gecimborák – ugye, milyen oltári poén, lol, szakadok) arra készülnek, hogy végre beteljesíthetik a sorsukat, és megtermékenyíthetik a petesejtet. Igen ám, de képtelenség nekik szurkolni nézőként. Egy: ki az a hülye, aki annak drukkol, hogy a főhős tinilány azonnal teherbe essen? Kettő: a spermák egytől egyig annyira antipatikusak, hogy a fene sem akarja őket még szedercsíra állapotban sem látni, nemhogy a gyereked ovistársaként majd négy év múlva. A másokat terrorizáló, koravén főgeci kifejezetten visszataszító, de tenyérbemászó (ha szabad ezt a kifejezést egy adag ondót illetően használnom) a főhős Sperman és a barátnője (most kapaszkodj meg) Spermióne is (az eredetiben is az ondóra megy rá a szójáték, a neve: Cumilla). Jóságos isten, gyere le, és pusztítsd el a norvég filmgyártást, könyörgöm.

Ülj le, egyes

Oké, lehet, hogy nem értem ennek az animációs filmnek a frenetikus humorát. Simán előfordulhat, hogy annyira boomer vagyok, hogy nem tudom értékelni ezeket az ordas nagy poénokat. Például azt, amikor a Lisa beleiben tanyázó kólibaktérium (barátainak csak: Kakalandor) norvégul dalra fakad, és arról énekel, hogy mennyire imád szart zabálni. (Nagyon remélem, hogy Stig Frode Henriksen felárasan számolta a szinkronizálásért a honoráriumát.)

Az összes elkúrtságával együtt ez a film lehetett volna akár még edukatív is. Talán. Esetleg.

Beszélhetett volna arról, ha már be kívánja vonzani a pornófilmeken nevelkedett kamaszokat azzal, hogy megpróbál az Agymanókra és a Virslipartira hajazni, hogy részeg nővel nem létesítünk szexuális kapcsolatot, mert nem biztos, hogy az a beleegyező igen valóban józan és átgondolt (és Liza elmondja: még soha nem volt így berúgva, mint most).

Elmesélhette volna, hogy a szex az nem annyi, hogy bedugod a péniszt a vaginába, rántasz rajta párat és boldogan a hátadra hömbörödsz, mint aki jól végezte dolgát. Hogy egy nő (főleg egy fiatal lány első alkalommal) nem fog attól elélvezni, hogy valaki hátulról egy fának támasztva pumpálja fél percig. A film szerint el fog. Nagyon gratulálok, amiért sikerült ez a gyökérséget így mindenkinek beletenni az agyába. Bravó.

Felvilágosíthatott volna mindenkit arról, hogy a védekezés közös felelősség. Az nem a nők magánszáma, amivel kiszolgálják az urakat… (Akiket dugás előtt még fel is szopnak, hogy még véletlenül se kelljen megerőltetniük magukat, minimálisan sem.)

Ezeket a ziccereket mind-mind kihagyja. 

Helyette viszont akkora ökörségeket tol le a torkunkon, hogy azt évekig kell emésztenem.

A filmből a kedves néző megtudhatja, hogy ha végbélbe is ment az ejakulátum, az onnan – Sperman hősies vezérletével – a gyomron keresztül (!) eljuthat a húgycsövön át a hüvelyig, majd ott megtermékenyítheti a petesejtet annak ellenére, hogy a fiatal pár óvszert használt (amiből egyet persze Jens kiharapott, de hát mondtam, hogy egy igazi kretén), Lisa szex után spermaölő habbal is bepacsmagolta magát, majd bevett még egy esemény utáni tablettát. (Nem én sírok. Te sírsz.)

Hogy a végén a védőnő is dalra fakad (hiszen a Spermageddon műfaja szerint mégis csak egy musical IS), majd alátercel Jens-anyuka azzal, hogy tinikorában neki is volt abortusza, majd Jens-apuka arról trillázik, hogy az ő idejében a művi magzatelhajtást még kötőtűvel (!!!) végezték… ott azért fel kellett locsolnom magam párszor a moziszékben a mellettem unottan hervadozó suhanc langyos kólájával, hogy elhiggyem: ezt a művet tényleg 2024-ben készítették, Norvégiában, és nem itthon a nyolcvanas években.

Ritkán mondok ilyet, de kevés rohasztóbb, károsabb vizuális büntetést tudok elképzelni, mint a Spermageddon. 

Tudom, tudom… minek mentem oda.

Fiala Borcsa