Tévhit, hogy jobb túlesni a bárányhimlőn: érdemes inkább megúszni

–

Bárányhimlősnek lenni szörnyű

A gyerekkori bárányhimlős rémtörténetemhez tartozik, hogy én kiscsoportosként kaptam el (nem egy bárányhimlő partin), és nem sok mindenre emlékszem 3 éves koromból, de a viszketésre igen. Rettenetes napok voltak, hiába próbáltak a szüleim mindenféle praktikával segíteni, nem igazán vezetett eredményre. Szóval a bárányhimlő az egy kifejezetten kellemetlen betegség. Aminek ráadásul nagyon könnyen lehetnek komoly szövődményei – ezt már dr. Kollár László csobánkai gyermekorvostól tudom. „A néhány évtizeddel ezelőtti »szándékos« megfertőzéseket a kényszer szülte, mivel akkor még nem volt védőoltás. És az valóban igaz például, hogy várandósság idején extra kockázatokkal jár, és a magzatra is veszélyes. Nagyon sok súlyos bárányhimlős esetet láttam, szóval összességében az a véleményem, hogy jobb elkerülni ezt a betegséget. És most, hogy van védőoltás, erre van is lehetőség.

Az említett szövődmények között van idegrendszeri érintettség is, ez ritkábban fordul elő,

elfertőződött bárányhimlős kiütés viszont rengeteg betegen van. Ha a bárányhimlős sebeket nem jól kezeljük, abból elég nagy baj lehet.

A kiütések nagy területen jelennek meg, és gyengébb immunrendszer esetén – és ez a betegség azért rendesen megviseli az ember immunrendszerét – simán megtörténhet, hogy különböző gennykeltő baktériumok jutnak a sebekbe, és komoly fertőzéseket okoznak.”

Ma már kötelező a védőoltás

Bevallom, a cikk ötletét az adta, hogy a szerkesztőségben is van érintett szülő, és a gyerekeim osztályában is zajlik jelenleg egy bárányhimlő minijárvány. Mert a jelenleg kötelező védőoltást a 2018. július 31. után születetteknél vezették be 2019-ben. Kötelező oltásként 12 és 15 hónapos korban kapják meg a gyerekek. Az én gyerekeim – a mai kisiskolás korosztály, akik a körében kifejezetten gyakori a betegség – még korábban születtek, így ők csak opcionálisan kaphattak oltást. Az enyémek például nem kaptak… viszont most, hogy újra megtapasztaltam az ismeretségi körben megfertőződött gyerekeknél, hogy milyen is ez a betegség, felmerült bennem, hogy mégis kapjanak. 

„Bármilyen korban, akár felnőttként, vagy nagyobb gyerekként is meg lehet kapni a védőoltást

 – mondja Dr. Kollár László. „Természetesen nincs olyan védőoltás, ami életünk végéig védene, de igazából nem is az a cél, hogy ilyen tekintetben szuperbiztonságban legyünk, hanem az, hogy nagyobb biztonságban. És az egyre több oltással csökkentjük a valószínűségét annak, hogy súlyos betegek leszünk. Tulajdonképpen az az egyik nagy probléma manapság, hogy gyerekkorban nagyon sok oltást kapunk, és utána szinte semmilyet, pedig valószínűleg ez így nem lesz jó. Azt gondolom, hogy bizonyos időnként a felnőtteket is érdemes lenne oltani, vagy legalábbis felajánlani nekik az oltás lehetőségét.”

Dr. Kollár praxisában például már minimálisra csökkent a bárányhimlős esetek száma, annak köszönhetően, hogy egyre nagyobb az átoltottság. Bár én is hallottam rémtörténeteket, hogy valaki oltás után is elkapta a bárányhimlőt, és ugyanolyan lefolyású volt a betegség, mint az oltatlan gyerekeknél – ez a legritkább esetben fordul elő dr. Kollár László szerint. Tapasztalatai szerint lehet látni néha egy-egy oltott gyereknél is nagyon enyhe lefolyású bárányhimlőt, ami kicsit másképp zajlik, mint a klasszikus, és sokszor annyira kevés tünettel jár, hogy fel sem ismerik. 

Azoknak, akik éppen most küzdenek a bárányhimlővel

Ahogy már korábban felmerült, a kiütések nem megfelelő kezelése elősegíti a szövődményeket, de milyen a megfelelő kezelés? – kérdeztem dr. Kollár Lászlót. „A jó kezelés az, minden tévhittel ellentétben, ha tisztán tartjuk a bőrt. Tehát

a beteg gyerekek naponta többször zuhanyozhatnak. Természetesen fürdőkádban nem ajánlott fürdeni a kiütésekkel, nem áztatjuk a sebeket, és főleg nem tesszük bele a másik gyereket ugyanebbe a vízbe, de a napi többszöri zuhanyzás segíthet is a viszketés enyhítésében.

Utána tiszta törölközővel leitatjuk a vizet a bőrről, és az a törölköző megy a mosásba. Akár naponta többször is érdemes pizsamát vagy pólót váltani. Azokat a kiütéseket, amelyek egy kicsit feltűnőbbek, nagyobbak, gyulladtak, kezeljük valamilyen fertőtlenítőszerrel. A viszketés enyhítésére ajánlott különböző szerek közül én a külső használatra valókat mellőzném, nem tennék semmit a kiütésekre, mert lehet, hogy csillapítják a viszketést, de utat is nyitnak a betolakodó fertőzéseknek. Viszont belsőleg a viszketéscsillapító csepp vagy tabletta kimondottan ajánlott. Kis könnyebbséget jelenthet, hogy a nagyobb gyerekeknek felajánljuk, a pólón keresztül egy picit megsimogathatják a nagyon viszkető kiütéseket, ez kellemesen csökkenti a viszketést. Ha a bárányhimlő lázzal is jár, akkor fontos információ még, hogy

a szalicilát-származékokat tartalmazó gyógyszereket (például az Aspirint) vírusfertőzés esetén a 14 év alatti pácienseknél egy ritka májbetegség szövődmény lehetősége miatt nem ajánljuk, csakis bakteriális fertőzésnél szedhető – de a bárányhimlő vírus.”

Sajnos a bárányhimlős gyerekek csak akkor mehetnek újra közösségbe, amikor a hólyagok úgynevezett „pörkökké” alakultak, amik aztán elég gyorsan leesnek. Van, ahol azt ajánlják, hogy még a pörkök leesését is meg kell várni (de az amúgy nem sok idő általában). A tünetmentes családtagok mehetnek közösségbe.

Drukkoljunk, hogy tényleg egyre kevesebben kapják el!

Tóth Flóra