„Nem erőszak, ha nem tudja, hogy megtetted vele” – a Telegram pokoli bugyrai

–

2023 nyarán Isabell Beer német újságíró álprofillal csatlakozott a Telegram azonnali üzenetküldő felületen létrehozott chatcsoportokhoz, amelyekben a világ minden tájáról több tízezer férfi osztott meg képeket és videókat öntudatlan állapotban lévő nőkről. A legnagyobb csoport 73 ezer profilt számlált.

A forgatókönyv a legtöbbször hasonló: a tagok tippeket adnak egymásnak arról, hogyan lehet megállapítani, hogy az áldozat tényleg nincs magánál, majd a kommentekben javaslatok érkeznek arra vonatkozóan, hogy mit tegyen vele a posztoló. Van, hogy mindez élőben történik meg, de olyan is, hogy a felhasználók „bizonyítékként” újabb felvételt tesznek közzé a teljesített kérésekről.

„Ha bedrogozod, tudnád használni a száját?”

„Nem erőszak, ha nem tudja, hogy megtetted vele.”

„Szeretnék a barátnőm arcára élvezni, miközben alszik – mit használjak ahhoz, hogy ne ébredjen fel? Még új vagyok itt.”

Ilyen és ehhez hasonló kommentek ezrei sorakoznak a posztok alatt, az áldozatok pedig jellemzően az elkövetőkkel egy háztartásban élő nők: feleségek, partnerek, testvérek és anyák. Egy esetben egy német férfi azt mondta, elkábítja a feleségét, és felajánlja őt más felhasználók számára, de olyan tagok is vannak, akik más csoporttagok számára privát, fizetős tartalmakat is gyártanak – természetesen a nők tudta vagy beleegyezése nélkül.

GHB, műszempilla-ragasztó és hajvégápoló 

A csoportokban lehetőség van a bódítószerek beszerzésére is. A leggyakoribb drog a GHB, amit akciósan nagyjából 25 ezer forint értékű dollárért cserébe lehet beszerezni a felületen hirdetett webshopokból, de vannak, akik szempillaragasztónak vagy hajvégápolónak álcázzák az általuk forgalmazott bódítószert – a csomagolásuk pedig teljes mértékben megegyezik a kozmetikai szerekével. Csakhogy a csomag nem tartalmaz valódi használati útmutatót, annak kézhezvétele után a vásárló ráír az eladóra, aki üzenetben küldi az adagoláshoz szükséges tudnivalókat.

A legtöbb szer alkohollal együtt fogyasztva a leghatékonyabb, a kommentelők beszámolói szerint pedig előfordult, hogy akár 14-17 órára is öntudatlan állapotba kerültek a nők.

Beer és csapata két szert is rendelt, néhány napon belül kézhez is kapták a termékeket, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá azokat. Az egyik, műszempilla-ragasztóként vásárolt szerből egyértelműen kimutatható volt a gamma-butirolacton (GBL), a másik, hajvégápolónak csomagolt bódítószerből azonban csak a sokadik vizsgálat mutatott ki gyanús vegyületet. Ez különösen aggasztó, hiszen azt bizonyítja, hogy a bódítószerek összetétele gyorsabb tempóban fejlődik, mint a sztenderd laboratóriumi tesztek.

Hónapokon át tartó tétlenség

Az újságírók hónapokon át követték a csoportok működését – ezalatt pedig volt olyan elkövető, akinek nemcsak az áldozatát, de még a lakcímét is be tudták azonosítani. Ezekről minden esetben, volt, hogy több alkalommal is tájékoztatták az illetékes ország vagy város rendőrségét, a hatóságok azonban, mivel nem az áldozat maga jelentette az esetet, jellemzően nem léptek – de az is előfordult, hogy egyáltalán nem reagáltak az újságírók által átadott információkra.

Pedig a Pavel Durov orosz techvállalkozó által 2013-ban indított Telegramot már régóta vizsgálják a bűnüldöző szervekkel való együttműködés megtagadása miatt.

A platform titkosítási és anonimitási funkciói a bűnözők számára „menedéket” kínálnak – annak ellenére, hogy a cég azt állítja, hogy „zéró tolerancia” van érvényben a visszaélésekkel kapcsolatban.

A vizsgálat során az is kiderült, hogy hiába deaktiválják a csoportokat, azok gyakran új linkek alatt bukkantak fel ismét, folytatva ily módon a visszaéléseket.

Az ilyen tartalmak gyakorisága a Telegram és az ahhoz hasonló platformok felületein, valamint a nemrég lezárult Pelicot-ügy felerősítette a szigorúbb szabályozás mellett érvelők hangját. Németországban azt követelik, hogy a rendőrség kapjon nagyobb hozzáférést a névtelenül online tevékenykedő emberek IP-címéhez.

A jelenleg Párizsban házi őrizetben lévő Durovot azzal vádolják, hogy a platformját gyerekek ellen elkövetett szexuális zaklatásról szóló anyagok terjesztése, valamint kábítószerrel való kereskedelem céljából használják, és ő nem tett erőfeszítéseket a tiltott tartalmak terjesztésének visszaszorítása érdekében. Durov a vádakat tagadja, azt azonban kijelentette, hogy szigorítja a „problémás tartalmak” elleni intézkedéseket.

Mózes Zsófi