Áldás és átok is a jóképűség, ha azt akarom, hogy komolyan vegyenek – Jude Law 52 éves

–

A London déli részén született Jude Law nevét Thomas Hardy angol író Jude the Obscure című könyve és a Beatles Hey Jude című száma ihlette: erről már több helyen beszélt, így a párhuzamot Paul McCartney sem hagyta szó nélkül: tavaly novemberben legutolsó ausztrál koncertjén Jude Law-nak ajánlotta az említett dalt, aki természetesen ott táncolt a közönség soraiban. A színész egyébként a neve miatt többször került már vicces szituációba: például, amikor kamaszként a színiiskolába jelentkezve lánynak hitték, ezért a női kollégiumba osztották be. Végül orvosolták a problémát, és nem más, mint Ethan Hawke lett a szobatársa, akivel később játszottak is együtt.

Jude Law pedagóguscsaládba született, de bevallása szerint kezdetektől a színészet érdekelte. Gyerekkorában Daniel-Day Lewis volt az egyik, aki igazán lenyűgözte:

amikor szembesült azzal, hogy két különböző filmben valójában ugyanaz a személy alakította a főszereplő karaktert, rájött, ez az, amit ő is csinálni szeretne. Újra és újra eltűnni más bőrében.

Ahogy a GQ magazinnak 2024-ben adott interjújában elmondta, a hírnévvel egy kis hiba csúszott az elképzeléseibe: a közönség ugyanis ezután őt, Jude Law-t akarta, ezért egyre nehezebben rejtőzött el az újabb és újabb szerepek mögött, és egyre nehezebben távolodott el a jóképű, sármos karakterektől. Az említett beszélgetésben úgy fogalmazott: sokáig átokként és áldásként is tekintett a jóképűségre. Olyan jellemzőként, amit le kell becsülnie ahhoz, hogy komolyan vegyék. Ez az elhatározás azonban segített neki abban, hogy sokszínű és gazdag filmkínálatot tudhat maga mögött, hiszen folyton bizonyítani akart.

Emberileg és szakmailag is jó emlék a legnagyobb mérföldkő

Pályáját nézve szerencsére valóban sok jó film eszünkbe juthat, az elmúlt pár hónapban mégis egy évfordulót ünneplő mozija kapcsán hívták gyakran nosztalgiázásra. A tehetséges Mr. Ripley idén 25 éves, emiatt pedig sokat kérdezték arról, hogyan emlékezik vissza a pályafutásában jelentős fordulatot hozó filmre. Jude Law ugyanis első Oscar-jelölését kapta Dickie szerepéért, és noha tapasztalatlan és viszonylag ismeretlen arcnak számított Hollywoodban, már olyan nagyágyúkkal forgathatott, mint Cate Blanchett, Philip Seymour Hoffman vagy Matt Damon.

„Tényleg csak kis tapasztalatom volt, annyi, hogy egy-két filmben játszottam előtte. A forgatáson uralkodó légkör abszolút segített, hogy elengedjem a merevséget, és megnézzem mi történik, tanuljak a többiek – Matt, Cate, Philip és Gwyneth – lazasággal teli önbizalmából. Határozottan jó emlék az a biztató atmoszféra, ami ezen a forgatáson uralkodott” – mondta nemrég a Jake’s Takes című műsorban.

A karrierje mérföldkövét jelentő mozi kapcsán a fent említett GQ-interjúban azt is felidézte, mennyit bátorította a rendező, hogy szabadidejében vigye el a jachtot, menjen vacsorázni, borozni, azaz maradjon minél közelebb a karakteréhez.

A munka nemcsak szakmailag, de emberileg is szép emlékeket ébreszt benne a mai napig: önfeledt és értékes időt jelentett számára azelőtt, hogy a felnőttkor és a nagy ívű karrier adta nyomás teljesen ránehezedett volna.

„Ott voltunk, hogy kihajózzunk, elfoglaljuk Positanót, Nápolyba, Velencébe mentünk. A halak szó szerint kiugrottak a tengerből a konyhába, és volt egy apró étterem, ahol minden este összegyűltünk, és a jövőről beszélgettünk. Szerettük, amit csinálunk, és szerettünk ott lenni” – nosztalgiázott idén nyáron Law. A színész ennyi év távlatából is rendkívül büszke a filmre, aminek morális kérdései őt is megérintették és formáltak rajta, valamint egyszerre hozták el neki a közönség és a kritika elismerését.

Fő módszere: a teljes átalakulás

A tehetséges Mr. Ripley után Jude Law valóban berobbant Hollywoodba, és sokféle műfajban bemutatkozott: játszott sci-fiben, mint az A.I. – Mesterséges értelem, vígjátékokban, mint például a Grand Budapest Hotel, háborús-romantikus nagy eposzokban, mint a Hideghegy vagy az Anna Karenina, drámákban, mint a Közelebb, és a fanyar humorát sem félt megcsillogtatni, például a Sherlock Holmes-sorozatban. Kollégái egyébként mindig szeretettel és elismeréssel nyilatkoznak róla: Natalie Portman szerint például Law az egyik legjobb karaktereszínész a világon, aki tényleg bármire képes. Robert Downey Jr. pedig így írta le barátját:

„Jude-nál jobb munkatársat senki nem kívánhat. Éleslátó, készséges és toleráns. Ritkán láttam, hogy valaki annyira komolyan veszi a mesterségét, mint ő, anélkül hogy saját magát túl komolyan venné.”

A színész nagyon aprólékosan készül minden szerepére: megszállottnak tartja magát, aki az első perctől kezdve mindent elolvas, végiggondol az adott karakterről. Nemrégiben például VIII. Henriket játszotta a Lánglelkű Katalin című filmdrámában – egy igazi zsarnokot kellett alakítania, aki mindenkinél többnek és előbbre valónak képzeli magát. Állatokként bánik az emberekkel, ujjukat sokszor a szájába is dugja. Law emlékei szerint az utóbbi gondolat – amit némi bűntudattal vitt véghez – egy dokumentumfilm közben támadt benne: „Ez undorító és olyan sértő, és éppen valami hasonlót kerestem, amiben megvan a felfokozott érzés, hogy itt hatalommal visszaélés történik.”

Ezekben a jelenetekben Law pályafutása során először érezte igazán szükségét egy intimitáskoordinátornak, aki a szereplőkkel privátban is egyeztette a hasonló gesztusokat, hogy senki számára ne jelentsen túlzott határsértést a karakter viselkedése. „Megdöbbentett, amikor rájöttem, hogy Henry velem egyidős. Bennem is megvolt az az érzés, hogy betöltöttem az 50. évemet. A szakmába egy jó megjelenésű, a 20-as éveiben járó, fiatal srácként léptem be […] Valós kapcsolatom volt tehát az egykori dicsőség érzésével” – mesélte, milyen személyes élményekből igyekezett meríteni.

Kultikussá lett film és egy fájdalmas bukás

Amikor elérkeznek az ünnepek, biztosan találkozunk Jude Law-val a közösségi médiában (ha csak mémek és jelenetek képében is, hiszen ő maga teljesen elzárkózik minden hasonló platformtól). Idén különösen nagyot mentek a színész Holiday-jelenetei a TikTokon és az Instagramon. Mivel a filmben egy igazán sármos, de kifejezetten érzékeny és empatikus férfit alakít, jó kis mémek születtek az ikonikussá lett karakterről, akit a romantikus filmek rajongói egyenesen imádnak. Idén Jude Law egy-két kulisszatitkot is elárult a forgatásról. Az angol házikó, amely Kate Winslet karakterének otthona, és a Cameron Diaz alakította Amanda érkezik ide, ugyanis valójában nem létezett: a rendező bejárta az egész környéket, de nem talált hasonlót. Nancy Meyers azonban annyira maximalista volt, hogy megépíttette a házat. A külső jeleneteket itt rögzítették, a belsőket azonban egy amerikai stúdióban vették fel.

A színész szívesen gondol vissza a kultikussá lett karácsonyi filmre, csakúgy, mint a legtöbb szerepére, de nem tagadja, vannak a pályájának olyan pontjai, amelyeket megbánt. Ide sorolja például az Alfie című filmet, ami nem véletlenül lett bukás. Elmondása szerint ezt volt az első film, amikor úgy vállalt el egy szerepet, hogy szembement az ösztöneivel.

„Nagyon erős pozícióban voltam abban az időben, mert épp egy újabb Oscar-jelölésem volt a Hideghegy miatt. Rossz lépés volt, hogy az Alfie-t választottam”

– emlékezett vissza. Mint mondta, amikor látott egy korai vetítést, összeszorult a szíve. Valami durvábbat képzelt el, több mondanivalóval. Az élmény meg is ingatta az önbizalmát egy időre, viszont később a londoni West Enden játszott Hamlet címszerepének óriási sikere újabb lendületet és magabiztosságot adott neki. Nem csoda, hogy az utolsó előadás előtt alig bírta abbahagyni a sírást: „Remek munka volt, és elengedtem a félelmeimet, a feszültségeimet, a túl nagy felelősséget” – idézte fel.

Úgy érzi, révbe ért, de továbbra sem szeret magáról nyilatkozni

Talán elsőre nem ezt a benyomást kelti, de Jude Law valójában nem szeret magáról beszélni. A bulvár nem kímélte a kétezres évek elején, amikor az első házassága véget ért Sadie Frost színésznővel, majd Sienna Miller mellett találta meg a boldogságot. Második házassága idején körbejárta a világsajtót a bébiszitteres megcsalási botránya, és bár nyilvánosan bocsánatot kért a feleségétől, és kibékültek, néhány évvel később elváltak. Jude Law-nak mára hat gyereke van, több kapcsolatból. Ahogy elmondja, a harmadik felesége mellett – akitől a két legkisebb született – tényleg megtalálta a boldogságot.

„Az, hogy találkoztam Phillel, beleszerettem, óriási hatással volt az életemre. Soha nem éreztem magam boldogabbnak. Soha nem kaptam nagyobb támogatást. És az otthonomat hihetetlenül biztonságosnak érzem”

– mesélt pszichológus társával való kapcsolatáról.

A rivaldafényt vagy a magánéletére vetülő figyelmet régebben sem szerette, erről árulkodik egy 2012-es interjúja: A színészetben az egyik szükséges rossz, hogy rettenetesen sok interjút kell adni. „Miért kell megmagyaráznom dolgokat? Nem szabad azt mondanom, hogy nem tudom, pedig az ember nem mindig tudja, miért tette, amit tett” – fejtette ki, majd hozzátette: egyre kevesebb beszélgetést olvas a kollégáival is, mert rájött: nem akarja tudni a titkukat.

„Nem akarom tudni, milyen kutatásokat végeztek, vagy hogyan éheztették magukat hat hónapig, hogy eljátsszák a szerepet. Úgy érzem, ezek mind olyan trükkök, amelyeknek a képernyőn kívül kell maradniuk. Túl sok az információ” – tette hozzá a The Talks-nak adott interjújában.

Talán nemsokára egy Jude Law-forgatókönyv is érkezik

Nemrég a Guardiannak nyilatkozott új filmje, a The Order kapcsán, amely egy akció-thriller, és Jude Law nemcsak színészként, de producerként is dolgozott benne. Utóbbiról azt mondta: a játszott karakter még közelebb került hozzá azáltal, hogy már a megalkotás folyamatában is részt vehetett. Bár elmúlt 50 éves, és több évtizedes pályát tudhat maga mögött: az alázatából mit sem vesztett. Ahogy mesélte: egy régi bőrcsizmát hordott hónapokig, hogy megváltozzon a járása, és élethűen alakíthassa egy testileg megtört FBI-ügynök szerepét.

Ebben a beszélgetésben az idő múlásához való viszonyáról is elmélkedett: az öregedésnek nagyon örül, hiszen egyre inkább önmagaként néznek rá a szakmában is, miközben van olyan lecke, amit szíve szerint hamarabb megtanult volna.

„A magánéletemben hamarabb felépítettem volna a falat. Van egy bizonyos személyiség, ami arra épül, amiket írtak rólam. Ez nem én vagyok, hanem egy másik fickó”

– mondta. Jude Law tehát egyre kevésbé foglalkozik azzal, hogy megfeleljen az elvárásoknak, miközben igyekszik egyre összetettebb szerepben kipróbálni magát, nemcsak a vásznon, de azon kívül is. A GQ riporterével például nemrégiben megosztotta egy filmötletét.

„Körbejártam Londont, és folyamatosan olyan helyeken mászkáltam, amelyek erőteljes emlékeket kavartak fel. Istenem, emlékszem, mi történt abban a házban, vagy a másikban tudtam meg, hogy Sadie terhes. Hirtelen arra gondoltam: Micsoda csodálatos módja ez a szerkezet annak, hogy elmeséljünk egy történetet… De többet erről nem fogok megosztani” – tette hozzá. Ne is! Alig várjuk az első Jude Law-forgatókönyvből született Jude Law-filmet. Addig pedig: boldog születésnapot és lehetőleg egy díjra váltott Oscar-jelölést kívánunk neki!

Széles-Horváth Anna