Több mint 2 millióan szavaztak egy neofasiszta jelöltre – mi történik Romániában?

–

Noha a romániai elnökválasztás teljesen más kimenetelére számított szinte mindenki, napokkal ezelőtt egyként lepődött meg az ország, és ezzel együtt az Európai Unió is: kiderült, hogy a lakosok többsége ismét egy tekintélyelvű vezetőt látna szívesen az ország élén. Călin Georgescu a választások előtt még csak 5 százalékos népszerűségnek örvendett – ám a választási eredmény végül Románia posztkommunista történetének egyik legnagyobb meglepetése lett, hiszen az első forduló a szinte ismeretlen jelölt győzelmével ért véget. Ezzel gyors lemondásra kényszerítette a kormányzó baloldali, EU-párti párt, a szociáldemokraták (PSD) vezetőjét, Marcel Ciolacut, aki a választások előtt még esélyesnek számított, de végül a harmadik helyen végzett 19,15 százalékkal.

A Guardian is írt az eseményről, ami a látszat ellenére nem csupán egyetlen országot érint, hanem teljes szövetségeket. Mivel az ország 400 mérföldes határt oszt meg Ukrajnával, és a nyugati szövetségesek stratégiai szerepet tulajdonítanak neki – a NATO katonai bázist tart fenn, Patriot légvédelmi rendszert adományozott, és létfontosságú tranzitútvonalat biztosít Ukrajna gabonaszállítmányai számára –,

a választást mostanra a teljes Európai Unió lélegzet-visszafojtva figyeli.

A második forduló december 8-án lesz, egy héttel a december 1-jei parlamenti választások után. Románia elnöke félig végrehajtó szerepet tölt be, jelentős döntéshozatali jogkörökkel a nemzetbiztonság, a külpolitika és az igazságügyi kinevezések terén. Tehát

elengedhetetlen, hogy jól döntsön a nép, különben a kisebbségek, a szabad vallásgyakorlás, a véleményszabadság, az abortuszhoz való jog is veszélybe kerül.

Ettől való félelmükben már utcára vonultak a fiatalok, az összes nagyobb városban tüntetések zajlanak a demokrácia mellett, és a hirtelen jött elnökjelölt egyre több támogatója vonul vissza, tálal ki, és kér bocsánatot. De félő, hogy ez sem lesz elegendő.

Szélsőséges állítások

A felvezetőben szereplőket Călin Georgescu maga nyilatkozta különböző interjúkban (hajmeresztő mondatait az egyik román portál például ITT összegezte). Megnyilvánulásaiban olyanokat mondott, hogy egy ENSZ-es tárgyalás során találkozott „egy másik fajjal. Semmiképpen sem emberi fajjal. Lehet, hogy ez egy kicsit furcsán hangzik, de teljesen mindegy, mit gondolnak mások, én azt mondom, hogy egy másik fajjal beszélgettem.”

Egy korábbi interjújában úgy fogalmazott, „az ember Holdra lépése csak manipuláció volt. Az 1970-es években elmentek oda, de azóta nem járt ott senki.” Ezen kívül azt sugallja, hogy az ételekben található nanotechnológia képes befolyásolni az embereket, éppúgy, mint egy számítógépet. „A nanoanyagok az ételekből valójában belépnek a szervezetedbe, és nagyon egyszerűen energetikailag kapcsolódhatnak, mint egy számítógépbe” – mondta. A császármetszést meg egyenesen tragédiának tartja, mert „megszakítja az isteni szálat”. „Ha a várandós anyát manipulálják úgy, hogy nem szülhet másként, mint császármetszéssel, ahogy ma Romániában több mint 90 százalékuk szül, az tragédia. Tudják, miért? Mert megszakítja az isteni szálat. És több mint 90 százalékuk beteg” – jelentette ki. 

Hogy a magyar kisebbséggel gondjai vannak, azt egy korábbi nyilatkozata is példázza:

egy videóban elmondta, volt egy háza és egy darab földje Székelyudvarhelyen, amit azért adott el, mert félt attól, hogy a magyar etnikumú románok fel fogják gyújtani.

Georgescu egy 2024. áprilisi konferencián elmondta, hogy amikor meg akarta fizetni a föld után járó adót, észrevette, hogy az összes szomszédja magyar nevű.

„Én maradtam az utolsó. Még egy ideig kitartottam, és hogy ne gyújtsák fel a házamat és a földemet, el kellett adnom” – mondta. Ezután hozzátette, hogy nem talált embereket, akik lenyírják a füvét, még akkor sem, ha fizetett volna érte. 

Az LMBTQ-kisebbségről úgyszintén határozott véleménye van. Egy másik videóban arról beszél, hogy pszichológiai manipuláció az egész, aminek célja a világ népességének csökkentése. „Egy amorf tömeg létrehozását akarják, ami csak fogyaszt és nem gondolkodik.”

A TikTok révén győzhetett az első fordulóban

A romániai elnökválasztás első fordulójának győztesét a politikai ellenfelek közül senki sem vette komolyan. Călin Georgescu egy oroszbarát, ultranacionalista, NATO- és EU-ellenes jelölt, aki függetlenként indult. Főként azért, mert nézetei miatt még a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetséget, az AUR-t is el kellett hagynia, miután a párt bírálta oroszbarát, NATO-ellenes álláspontját. Ezért függetlenként egy virális TikTok-kampányt folytatott, amely Románia élelmiszer- és energiahordozó-importjának csökkentésére és Ukrajna támogatásának megszüntetésére összpontosított. Emiatt sokan nem is hallottak róla, míg a hirdetéseknek és az algoritmusnak tulajdoníthatóan mások annyit kaptak belőle, hogy meggyőzte őket: ő lehet az ország egyetlen esélye. És meg is szavazták, mert elérte a célcsoportját.

Pedig Georgescu szuverenista, populista, szélsőjobboldali, ráadásul neolegionárius, 2022-ben antiszemita perek indultak ellene, továbbá oltásellenes. Véleménye szerint Putyin egy „hazáját szerető ember”, és már azt is nyilatkozta, hogy Romániának legjobb esélye „az orosz bölcsességgel” lehet. Vagy azt, hogy a nő azután válik nővé, hogy szült.

Ha nem lenne elég, nemzeti hősként tekint Corneliu Codreanura, aki a román fasiszta és antiszemita politikai mozgalom vezetője volt, a Vasgárda nevű szélsőjobboldali, nacionalista szervezet alapítója, de Ion Antonescut is hősként említi, pedig ő a második világháborús években hivatalosan támogatta a zsidók deportálását, illetve az ország más kisebbségeit is üldözte. Ez Székely István Gergő politológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa szerint fasiszta ideológiáiról árulkodik (erről a szakember ITT nyilatkozott részletesebben).

Hogy értsük: a legionizmus egy szélsőjobboldali, nacionalista ideológia, amelyet a román Vasgárda képviselt. Főbb eszméi közé tartozik a román etnikai tisztaság védelme, a kereszténység és vallási fundamentalizmus, az antiszemitizmus, valamint a totalitárius állam eszméje. A legionisták elutasították a demokratikus rendszereket, és erőszakos cselekedetekkel próbálták megvalósítani céljaikat. Tehát a konspirációs elméletek mellett jócskán van bűne, ami a számlájára írható. Akkor mégis miért ő a befutó?

Ki Románia női elnökjelöltje, az ellenfél, akit „kisebbik rosszként” emlegetnek? 

Elena Lasconi egykori háborús tudósító és televíziós híradós 2018-ban csatlakozott a jobboldali Mentsétek meg Romániát Szövetséghez, az USR-hez, és idén lett a párt vezetője. Kétszer választották meg Câmpulung kisváros polgármesterévé. Ellenfelével ellentétben ő hisz a védelmi kiadások növelésében és Ukrajna támogatásában. Megválasztásával ő lehetne Románia első női államelnöke.

Georgescuhoz hasonlóan maga is populista, de csupán ennyi a közös bennük. Ő az emberek szabadságát és akaratát helyezi előtérbe, és bár tény, hogy kampányát az ellentétekre építi, vagyis arra, hogy szembeállítsa a nagyvárosi középosztályt a kisvárosiakkal vagy vidékiekkel, és a kevésbé iskolázottakkal, mégsem annyira veszélyes, mint Georgescu. Tevékenységét mégis sokan kifogásolják, pedig

Lasconi a globális, neoliberális rend megtestesítője, de egyes politikai elemzők szerint kampánya olykor nélkülözi a szociális érzékenységet,

hiszen megszüntetné az iskolai tanfelügyelőségeket, pártjával a teljesen szabad iskolaválasztást szorgalmazza, ennek következtében a hátrányos helyzetűek a számukra meghagyott külvárosi peremintézményekben ragadhatnak. A nyugdíjrendszerben is változást szeretne, ahogyan az egészségügyben is: az állami pénztár mellé magánbiztosítókat is bevonna a kötelező betegbiztosításba. 

De ez mind-mind ártatlan elképzelés ahhoz képest, hogy ellenfele a román történelem legsötétebb korát akarja visszahozni. Még attól sem kellene feltétlenül megijedni, hogy az USR benyújtotta tervezetét, miszerint új közigazgatási reformot javasol, amely a jelenlegi 41 romániai megye helyett 7 fejlesztési régiót hozna létre, és Bukarestet egyetlen főpolgármesteri hivatal irányítaná. Mert úgy tűnik, még ez sem a kisebbségek felszámolását célozza, hanem anyagi indíttatású: a tervezet szerint 20 ezer főnél kisebb települések nem viselhetnének városi rangot, és községeket is legalább 3000 lakosú településekből lehetne létrehozni, ugyanis az USR célja, hogy évente 17 milliárd lej (1370 milliárd forint) megtakarítást érjenek el, amit például autópályák vagy kórházak építésére lehetne fordítani.

Érthető, hogy az RMDSZ (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és annak szavazói kritikusan viszonyulnak a reformtervezetekhez, mivel azok a székelyföldi és erdélyi megyék megszüntetését, és egyes települések összevonását hozhatnák magukkal.

A központosítás és a helyi közigazgatási hatáskörök csökkentése meg elidegenítené a döntéshozatalt a helyi közösségektől, ami különösen a magyar közösségek számára lenne hátrányos, de jelen pillanatban még ez a béka is lenyelhető, hiszen a másik fél a kisebbségeket is veszélyeztetheti.

De sokan még csak nem is ezeket a terveket kifogásolják a női államelnökjelölttel kapcsolatosan, hanem a tényt, hogy a lánya biszexuális.

Holott Lasconi 2023-ban még polgármesterként a hagyományos családmodell mellett kampányolt, tehát azoknak sem lehet félnivalójuk, akik őrültek módjára azt gondolják, hogy a szexuális sokféleség fertőző betegség és a gyerekeik is mind az LMBTQ-közösség tagjai lesznek, ha csak ránéznek egy érintett párra. (Ébresztő, emberek! Hát nem látjátok, hogy ez az egész hová vezetett?)

Mindamellett az LMBTQ-közösségnek is tett egy gesztust, hiszen a kampányban visszaszívta egykori meggondolatlan döntését, és úgy nyilatkozott, már nem szavazna igennel egy olyan népszavazáson, amely a hagyományos családmodell megvédésére irányul, és hangsúlyozta, hogy az USR-ben mindenki számára van hely: „én tényleg úgy gondolom, hogy nyitott vagyok. Az USR-ben hely van mindenki számára. Akár keresztényeknek, akár ateistáknak, akár LMBTQ- vagy nem LMBTQ-embereknek, akár melegeknek, akár heteróknak” – fogalmazott a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen tartott jelölti vitában, ahol arról is beszélt, hogy támogatja a polgári partnerséget.

Két rossz közül melyiket válasszuk? A romániai magyarokhoz

Romániában nőttem fel, magyar és román állampolgárságom is van. Tapasztaltam, hogy milyen az, amikor a kisebbségeket megvetik, elutasítják, de azt is volt szerencsém érezni, hogy milyen ereje van az egymás felé fordulásnak. Hiszem, hogy jelenleg minden Romániában élő ember közös érdeke jól dönteni a választásokon. Sosem gondoltam, hogy ezt valaha leírom, mert igyekeztem semleges maradni a politika kérdésében:

de az igazi tüntetésünk most a szavazatunk lehet.

Ha szeretnénk egy esélyt arra, hogy egy szabad országban magyarként és EMBERKÉNT megmaradjunk, akkor el kell mennünk szavazni. A parlamenti választásokon és az elnökválasztás második fordulójában még esélyt adhatunk magunknak.

De, hogy őszinte legyek, még így is kevés a garancia a sikerre, mert az eddigi szavazók 23 százaléka, azaz több mint kétmillió ember adta le a voksát egy neofasisztára. Az ugyancsak magyargyűlölő szélsőjobboldali AUR-ra meg 14 százalék, azaz több mint egymillió ember szavazott. Itt most teszek egy pontot. Meg sem kérdezem, hogy hol rontottuk el, mi vezetett idáig… De az biztos, hogy a kisebbségi jogok, a nyelvhasználati jogaink, az önrendelkezésünk lesz az első áldozat egy olyan országban, amelyet magyargyűlölők és antiszemiták vezetnek. De mi vagy ki lesz a következő? Biztos, hogy akarjuk tudni?

Hogy szélsőséges ez a gondolatmenet? Legalább annyira, mint az ember, akinek a romániaiak 22,94 százaléka bizalmat szavazott. Több mint kétmillió ember. Egy neofasisztának.

Bereczki Szilvia