Ismerd meg Jonas Mertenst, a belga gazdát, aki miután bejárta a világot, Erdélyben találta meg igazi otthonát: gyimesi ember tanította beszélni, magyar és román nő szeretni, a sok-sok idős gazda és gazdasszony pedig az életre nevelte. Hajómérnökből lett parasztember, aki mindennél jobban ragaszkodik „szülőföldjéhez”, annak hagyományaihoz és természetkímélő mezőgazdaságához.
Erdély az a hely, ahova újra és újra vissza kell térni.
Kis (nagy) Gyimesi hedonizmus. Csepelyi Adrienn beszámolója a Taste of Transylvania gasztrofesztiválról.
Az erdélyi magyarokkal való kulturális kapcsolódás a gyerekkönyvekkel különösen könnyen megy. Beszámoló a SepsiBookról Szabó Imola Julianna meseíró-illusztrátortól.
Egy erdélyi faluba két ázsiai vendégmunkás érkezik, a közösség pedig dönt: még abból a kenyérből sem hajlandók enni, amihez az „idegenek” hozzáértek.
Ha tudni szeretnéd, mit jelentett a trianoni békeszerződés a korabeli erdélyi magyarság számára, olvass Ignácz Rózsát! De előbb ismerd meg az életét – Ablonczy Balázs történész tolmácsolásában.
Szívfájdalom, keskeny derekak, tüzes szemek, csillagos, puha éjszaka, kemény, szótlan férfiak komoly harca csókért és ölelésért, remény nélküli, féktelen szomorúság.
„Már sokszor voltam Erdélyben, de biztos vagyok benne, hogy soha nem fogom megunni az ottani táj gazdagságát és az ott élő emberek gondolkodásmódját, beszédét, kedvességét és tisztaságát." – Utazz Both Gabival a csodálatos, tiszta és utánozhatatlan Erdélybe. Képgalériával!
Szabó T. Anna író, költő, műfordító, anya, feleség, ezerarcú nő. Beleszületett az irodalomba, aztán kiskamaszként hazát váltott. Érzékeny, pontos, sokoldalú író, mégis jól felismerhető minden szövege, mert mindegyiken átsugárzik az „Annaság", amelyről születésnapja alkalmából Kalapos Éva Veronika írt egy szívből szakadt jegyzetet.
Íme, Magyarország legbátrabb női. A ti jelöléseitek és szavazataitok alapján. Helyszíni riport és képek: