A meddőség egyre több párt érintő probléma, és sajnos le vagyunk maradva a nyugat-európai országokhoz képest, mivel nálunk minden 5. pár küzd vele, míg ott „csak” minden 6. Az esetek nagyjából felében a meddőséget okozó probléma a férfinál van – mégis sokkal többet hallunk a női okokról. Most átbeszéljük szakértőinkkel a spermaanalízist, a különböző potenciális problémákat és a lehetséges megoldásokat. A nehezített gyerekvállalásban érintett Krajnyik Cintia, lombikos anya kérdezi dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyászt, termékenységi specialistát, a Krio Intézet tudományos igazgatóját, dr. Száraz Leonórát, és a férfiak képviseletében D. Tóth Andrást.Mindent bele! a nehezített gyerekvállalásról.
–
Itt tudjátok megnézni a beszélgetést:
Itt pedig meghallgatni:
Itt pedig a korábbi Mindent bele!-adásainkat hallgathatjátok:
Hogyan hatnak az érzelmileg és fizikailag egyébként is megterhelő meddőségi kezelések egy pár együttléteire? És hogyan lehet visszahozni a vágyat, ha az csökkent, vagy teljesen eltűnt? Krajnyik Cintia Sepsi Helga szexuálpszichológussal járta körbe az érzékeny témát.
Sok esetben sem a gyerektelenség, sem a gyerekvállalás nem tervezett. Ám amennyiben az utóbbi döntés eredménye, úgy fontos hozzá, hogy a leendő szülő(pár) biztonságban érezze magát. Mi minden sértheti ezt a biztonságérzetet napjaink Magyarországán? Lélektani határ Bátki Annával és Herczog Máriával.
A nehezített gyerekvállalás sokszor évekig is elhúzódó érzelmi hullámvasút, ami épp arra a területre – a szexualitásra – van komoly hatással, ami a pár vágyának beteljesülését (a gyerekvállalást), és a párkapcsolat hosszú távú összetartását szolgálná. A terméketlenségi gondok ugyanis nem várt nehézségeket okozhatnak a pár szexuális életében is.
Mi mindent képes megtenni egy pár azért, hogy gyereke legyen? Milyen poklokat kell néhányuknak átélnie, és mi fájdalmat viselnek el azért, hogy egyszer majd a kezükben tartsák a babájukat?
A meddőség még mindig tabutéma, akkor is, ha egyre több párt érint. Nemrég Debreczeni Zita és férje mesélt a kálváriájukról, aminek kapcsán felmerül az ismert emberek felelőssége a tabudöntésben. Az adatok alapján szinte mindenkinek van az ismeretségi körében érintett, és még az átlagemberek sem tudják, hogyan lehet erről jól kommunikálni. Ezt jártuk körbe szakértőkkel.
5 éve hunyt el Benedek Tibor, az ember, aki „meghajlította a teret, megállította az időt és egy pillanatra egységbe forrasztott egy szanaszét szakadt társadalmat.” D. Tóth Kriszta korábbi írásával emlékezünk rá.
A szolgálat fennállása alatt eddig kizárólag férfiak töltötték be a vezetői pozíciót – a mostani kinevezés tehát mérföldkőnek számít a brit nemzetbiztonság történetében.
„Ha a kommunikáció megmarad, az már nagyon fontos védőfaktor” – mondja Dr. Kulcsár Gabriella, akit a grazi lövöldözés kapcsán kérdeztük arról, milyen folyamat vezet el az iskolai ámokfutásig. Miért kellene a nemlétező elkövetői profil helyett arra koncentrálnunk, hogy az emberek ne szigetelődjenek el? Milyen párhuzamokat találunk az ámokfutás és az öngyilkosság között? És milyen hatásai vannak egy ilyen traumának a közösségekre?
