„Hiányzik nekem, hogy én is hiányozzak egyvalakinek” – ma van a haikuk világnapja
El tudnád mondani mindössze 17 szótagban azt, hogy érzed magad? Bár mára jóval szabadabb a haikuk formája, mint a XVII. századi Japánban volt, kétségtelenül sajátos látásmód és nyelvi játékosság kell ahhoz, hogy csupán három sorban összegezzük az élet nagy igazságait. Ez azonban sokaknak sikerült már – és a haikuk világnapja alkalmából most arra buzdítunk, hogy olvass szép háromsorosokat, és próbálj meg te is alkotni egyet! Takács Dalma gyűjtése.
–
Ma van a haikuk világnapja. És hogy mi jut eszébe róluk a többségünknek? Nos, egyrészt az, hogy az eredetéért valamerre keletre érdemes indulni, másrészt azt, hogy a magyaroknak is jutott a hagyományból, hála Fodor Ákosnak. És noha mindkettőben van igazság, egy világnap nem telhet úgy el, hogy nem pontosítjuk a képet: az a bizonyos kelet Japánt jelenti, a rövid verssorok pedig egészen pontosan 17 morát, azaz szótagot. És noha a modern haikuk három sorba tagolódnak, a tradíció szerint egy sorba írandók a szövegek.
De nem ez az egyetlen hagyomány, amivel a modern irodalom szakított: korábban minden haikuban volt egy évszakszó és csattanóval záródtak, de mára jóval szabadabbá vált a forma, és egy haiku ugyanúgy szólhat a döcögős buszútról, mint az első hóvirág megjelenéséről. A világnap alkalmából most hoztam néhány haikut – a régi és új iskolából egyaránt.
A tradíció szerint
Már kora ősztől
mély kékes-zöld a tenger -
zsengélő rizsföld
(Macuo Basó, az elsőként emlegetett haikuköltő írása; Cseh Károly fordítása)
Új ruhát öltök
mint a kabóca szárnya
olyan nyárias.
(Szintén Macuo Basó; Kányádi Sándor fordítása)
Kivágásra szánt,
nagy öreg fára rak friss
fészket a madár.
(Kobajasi Issza; Terebess Gábor fordítása)
Nyomasztó estén
tegnap után vágyódom -
holnap: ma után.
(Josza Buszon; Czifra Adrienn fordítása)
Tankák s haikuk
körös-körül könyv hever –
déli szieszta.
(Maszaoka Siki; Czifra Adrienn fordítása)
Hulló levelek
rejtély ki ki mellé
esik szomszédnak.
(Fukuda Csijo-ni; Terebess Gábor fordítása)
Nyílnak az ágon
a szilvavirágok - de
hullanak holnap.
(Rjókan Taigu; Terebess Gábor fordítása)
És ahogyan mi írunk
Ahogy látszik is, a japánoknak a vérében van a haikuírás, de ha szeretnénk frappáns háromsorost olvasni, országhatáron belül is érdemes szétnézni. És bár tény és való, hogy Fodor Ákos haikui a legnépszerűbbek (korábban mi is írtunk már róluk), nem ő az egyetlen, aki látott fantáziát a műfajban – haikuzott többek között Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és Faludy György, Weöres Sándor és Tandori Dezső is, a modernebb hangok közül pedig Szabolcsi Erzsébet, Simon Márton, Kányádi Sándor ízesíti tovább a műfajt. Íme, néhány a hazaiak közül:
Miről nem hiszed,
hogy fenn tudod tartani,
azt el is ejted.
(Fodor Ákos)
Széthulltam arra
az egy darabra, ami
mindig is voltam.
(Tandori Dezső)
Virágillatod
volt csak enyém, gyümölcsöt
másnak teremtél.
(Kányádi Sándor)
Hiányzik nekem,
hogy én is hiányozzak
egyvalakinek.
(Szabolcsi Erzsébet)
Ugyanazt írom:
mindig más mindig másért
olvassa másnak.
(Fodor Ákos)
Nem számít küllem?
Próbáld meg: dörzsöld csak le
a lepke szárnyát.
(Nagy Bandó András)
Kifosztva áll szegény lakom.
De a rabló a holdsugárt
meghagyta itt, az ablakon.
(Kosztolányi Dezső)
Magaddal vittél
mind távolabbról nézek
vissza magamra.
(Markó Béla)
Teli doboz száras
piros Marlboro
vigasztalgat.
(Simon Márton)
Kiemelt kép: Pexels / Susanne Jutzeler, suju-foto
