A nemrég közzétett ítéletet két per előzte meg, amelyekben három in vitro fertilizáció (IVF, köznapi nevén: lombikprogram – a szerk.), vagyis szervezeten kívül történő, mesterséges megtermékenyítésen átesett szülőpár állítja, hogy 2020 decemberében  egy véletlen folytán az egyik kórházban több fagyasztott embriót is megsemmisítettek. A szülők kártérítésért pereltek, és bár az elsőfokú bíróság eredetileg elutasította keresetüket, mivel úgy ítélte meg, hogy az embriók nem tekinthetők személyeknek,

az állam legfelsőbb bírósága ezt a döntést megváltoztatva kimondta, hogy az embriók megsemmisítése a kiskorúak jogellenes haláláról szóló állami törvény hatálya alá tartozik.

Ez a döntés az első ismert eset, amelyben amerikai bíróság úgy határozott, hogy a fagyasztott embriók emberekkel azonos megítélés alá estek – történt mindez úgy, hogy az Egyesült Államok egyike annak a két ENSZ-tagországnak, amely nem ratifikálta a gyermekek jogairól szóló egyezményt (a másik Szomália).

Az egyezmény néhány kulcsfontosságú rendelkezése többek között, hogy a gyerekeket megilleti a boldogság, a szeretet és a megértés joga, a kormányoknak tiszteletben kell tartaniuk a szülők és családok jogait és kötelességeit, a bíróságoknak a döntések meghozatalakor figyelembe kell venniük a gyerekek érdekeit, valamint hogy a gyerekekkel foglalkozó intézményeknek biztonságosnak és megfelelően felszereltnek kell lenniük. Úgy tűnik, a legnagyobb aggodalom az, hogy az egyezmény aláássa a szülői jogokat – így azt soha nem terjesztették a szenátus elé jóváhagyásra, ami a ratifikáció utolsó lépése lenne.

Az alabamai legfelsőbb bíróság döntése, miszerint a fagyasztott embriók jogilag személyeknek minősülnek, és hogy valaki felelősségre vonható a véletlen megsemmisítésükért, új frontot nyitott a reprodukciós jogok kapcsán folytatott küzdelemben.

A döntés kétségessé tette az IVF-kezelések jövőjét az államban, mivel számos egészségügyi szolgáltató már felfüggesztette a működését.

Orvos szakértők és reprodukciós érdekvédelmi csoportok figyelmeztettek, hogy bár az Egyesült Államokban a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint a terhességek mintegy két százaléka IVF következménye, a döntés negatív kimenetellel járhat az alabamai és az államon túli termékenységi kezelésekre.

Miért került sor erre a perre, és hogyan döntött a bíróság?

Az ügy abból a perből ered, amelyet három pár indított, amikor is az embrióik 2020-ban megsemmisültek egy termékenységi klinikán. A házaspárok az állam kiskorúak jogellenes haláláról szóló törvénye alapján próbálták beperelni a Center for Reproductive Medicine-t és a Mobile Infirmary Associationt. Ez a törvény a magzatokra vonatkozik, de kifejezetten nem terjedt ki az IVF-ből származó embriókra.

Első körben a bíróság úgy döntött, hogy az embriók nem minősülnek személynek, így a per nem folytatható.

A fellebbezés után azonban az alabamai legfelsőbb bíróság ítéletében a párok mellé állt, és úgy döntött, hogy a lefagyasztott embriók emberi életnek minősülnek.

A többségi véleményhez csatlakozva Tom Parker főbíró a következőket írta: „Már születése előtt minden emberi lény Isten képmása, és életét nem lehet elpusztítani anélkül, hogy az ő dicsőségét ne töröljék el.”

Milyen következményekkel jár ez az alabamai IVF-páciensek számára?

Az ítélet nem tiltja vagy korlátozza az eljárást, a döntés azonban szakértők szerint zavart okozhat annak kapcsán, hogy – az alabamai törvények szerint – az IVF bizonyos aspektusai legálisak-e. Ha egy embrió személynek minősül, akkor ez kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban is, hogy a klinikák hogyan használhatják vagy tárolhatják azokat.

Elisabeth Smith, a Center for Reproductive Rights egyik vezetője a BBC-nek elmondta:

„Nem minden embriót használnak, és nem is használhatnak fel. A most elfogadott jogszabály katasztrofális következményekkel járhat az IVF alkalmazására, egy olyan eljárásra nézve, amelyre sokan támaszkodnak családalapításuk során.”

A jogszabállyal kapcsolatos bizonytalanság a páciensekre is hatással van: ők jellemzően amiatt aggódnak, hogy az eljárás elérhető vagy legális marad-e.

Az Alabama Állam Orvosi Szövetsége nyilatkozatban közölte: „Ennek a döntésnek a jelentősége minden alabamai lakost érint, és valószínűleg kevesebb újszülötthöz fog vezetni, mivel a termékenységi lehetőségek korlátozottá válnak azok számára, akik családot szeretnének alapítani.”

Hogyan kapcsolódik mindez az amerikai abortuszvitához?

Amikor az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága 2022-ben hatályon kívül helyezte az abortuszhoz való országos jogot, megnyitotta az utat az államok előtt, hogy saját törvényeket hozzanak a kérdésben. A döntés óta a demokrata vezetésű államok kiterjesztették, míg a republikánus vezetésűek korlátozták az abortuszhoz való hozzáférést.

Alabamában már teljes abortusztilalom van érvényben, a terhesség minden szakaszában.

A Fehér Ház az alabamai döntést olyan káosznak nevezte, amilyenre számítottak, amikor a legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és megnyitotta az utat a politikusok előtt, megengedve, hogy a családok legszemélyesebb döntéseibe szóljanak bele.

Az abortusz ellenzői is nagy figyelemmel kísérik a döntést. Az a kérdés, hogy egy embrió vagy egy magzat jogilag mikor tekinthető személynek, számos állami abortuszkorlátozásban szerepet játszik.

Az Alliance Defending Freedom, egy konzervatív keresztény jogi csoport, az alabamai ítéletet „az élet óriási győzelmének” nevezte. „A körülményektől függetlenül minden emberi élet értékes a fogantatás pillanatától kezdve – mondta Denise Burke szóvivő az ügy kapcsán. – Hálásak vagyunk, hogy az alabamai törvények elismerik ezt az alapvető igazságot.”

Más abortuszellenes aktivisták szerint az IVF nem olyan egyértelmű etikai kérdés, mint a terhesség megszakítása. Eric Johnston ügyvéd, aki 2018-ban segített kidolgozni Alabama abortuszra vonatkozó alkotmányos megfogalmazását, elmondta,

az abortuszt ellenzők között is vannak olyan párok, amelyek az IVF-eljárás segítségével vállaltak gyereket.

„Ez egy dilemma, és nincs rá kielégítő válasz” – tette hozzá.

Milyen hatása lehet a döntésnek más államokban?

Az Egyesült Államok államai hajlamosak átvenni egymás jogszabályait, és az abortuszkérdés esetében is megfigyelhető ez a minta. 

Bár az alabamai döntés csak az államon belül érvényes, szakértők szerint más államokban is előfordulhatnak olyan jogalkotási kísérletek vagy perek, amelyek célja annak a koncepciónak az előmozdítása, hogy a lefagyasztott embriókat jogilag személynek tekintsék.

Azt mondták azonban, hogy nem valószínű, hogy ez a konkrét ügy az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága elé kerülne, mint az abortusz kérdése, mivel az alabamai ítélet az állami bíróságon született, és az az állami, nem pedig a szövetségi jog értelmezésére vonatkozik.

IVF Magyarországon

Magyarországon 1986-ban kezdődött a mesterséges megtermékenyítés kísérleti programja, 1987 decemberében hajtottak végre sikeres beavatkozást emberen, és bár fokozatosan több és több egészségügyi intézmény nyitott a meddőségkezelés irányába, állandó lombikprogramot kínáló intézmény azonban csak 1992-ben alakult.

A kezdeti magánkezelések után az állam fokozatos támogatásban részesítette a beavatkozást, azonban sokáig évente összesen hatezer próbálkozást finanszírozhattak állami pénzből – majd egy kormányrendelettel eltörölték ugyan a korlátozást, de kizárólag az állami szektorban.

A kormány 2019 karácsonya előtt váratlanul bejelentette, hogy állami kézbe kerül hat meddőségi magánklinika, ingyenessé tették a szűrővizsgálatokat, a kezeléseket, illetve a szükséges gyógyszereket is.

Az intézkedés során négy budapesti, egy tapolcai és egy szegedi klinikát államosítottak a népességfogyás megállítására hivatkozva, miközben a magánkézben maradó, mindössze három intézmény működését az új törvény gyakorlatilag ellehetetlenítette.

Annak ellenére, hogy az állami ellátás anyagilag kevésbé megterhelő, a magánklinikák államosítása óta évente több száz magyar pár vesz igénybe külföldi kezeléseket. Ennek oka részben, hogy hiába ígértek nagyobb mértékű elérhetőséget, az állami intézetekben a várólista hosszú, az ellátás gyakran futószalagszerű – a magyar társadalombiztosítás pedig mindössze öt lehetőséget finanszíroz.

Forrás: ITTITTITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Peter Dazeley

Mózes Zsófi