Alig van, akinek ne remegne meg a térde egy jó szerelmi történettől, de a Valentin-napé sajnos nem ilyen. Annak ellenére, hogy a szerelmesek ünnepének gyökereit hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani egy megtermett virágcsokorral vagy elegáns doboz bonbonnal, érdemes megnézni, honnan is indult mindez. Mózes Zsófi írása.
A Valentin-nap ünneplésének módja az idők során jelentősen átalakult. Az ünnep modern változata a rózsaszín szívekkel meglehetősen vidám hangulatú, szemben az eredettörténetével, ami ennél sokkal véresebb.
A történészek sem ismerik egészen pontosan az ünnep eredetét, de nyomon tudják követni, hogyan alakultak át a Valentin-napi hagyományok. Miért esik a nap minden évben február ugyanazon napjára? Mikor és hogyan kapcsolódott össze a szerelemmel? És egyáltalán: ki az a Valentin?
A Valentin-nap valódi története
A Valentin-nap nem volt mindig csupa bonbon és szív. A napot Szent Bálintról nevezték el – de a történet jóval azelőtt kezdődik, hogy ő feltűnt volna a színen. A History.com szerint az ünnep az ősi pogány Lupercalia fesztiválból eredhet, amit a modern Valentin-naphoz hasonlóan február közepén ünnepeltek, és ami lakomázással, valamint párválasztással járt.
A Valentin-naptól eltérően azonban ez jóval féktelenebb, kicsapongással, vérrel és áldozatokkal járó ünnep volt.
Hagyomány volt például, hogy egy feláldozott kecske bőrét csíkokra vágták és vérbe mártották, majd a papok ezekkel a csíkokkal tekertek be nőket. Bármennyire is borzalmasan hangzik, a gyakorlatot állítólag örömmel fogadták az alanyok (mármint a nők… a kecskék minden bizonnyal kevésbé voltak lelkesek), mivel úgy vélték, hogy a következő évben termékenyebbé válnak e rítustól. Tehát az ünnepnek mindig is megvolt a (vér)piros színnel való asszociációja, de határozottan nem az, amit ma megszoktunk.
Az elmélet szerint, ahogy a rómaiak elfordultak pogány hitüktől és felvették a kereszténységet, az ünnep Szent Bálint tiszteletére alakult át. A Lupercaliát végül az V. század végén betiltották, nagyjából akkor, amikor Gelasius pápa február 14-ét Szent Valentin-nappá nyilvánította.
Szent Bálint személyazonossága is vitatott. Az NPR szerint II. Claudius római császár a III. században két különböző Valentin nevű férfit is kivégeztetett február 14-én (bár két különböző évben). Az egyik beszámoló szerint Szent Bálintot azért tartóztatták le, mert szembeszegült egy római rendelettel, amely megtiltotta a katonáknak, hogy házasságot kössenek.
Egy másik történet alapján a hagyomány mögött egy bebörtönzött pap állt, aki beleszeretett az egyik látogatójába, és leveleket kezdett írni neki. A pap állítólag a kivégzése előtt küldött a nőnek egy levelet, amit úgy írt alá, hogy „a te Valentinodtól”.
És bár egyik történet sem tűnik biztosabbnak a másiknál, a Valentin-napot minden valószínűséggel egy mártírhalált halt Bálintnak köszönhetjük.
Illusztráció Szent Valentinról - Forrás: Getty Images/Fototeca Gilardi
Miért ünnepeljük ma a Valentin-napot?
Hogy a Valentin-nap végül a romantikus szerelem ünnepévé vált, azt valószínűleg Geoffrey Chaucer romantikus angol költőnek köszönhetjük. Chaucer XIV. századi művei megírásáig nem léteztek jelentős írásos emlékek, amelyek a romantikus hagyományt Valentin napjához kötnék, de William Shakespeare-nek is szerepe lehetett az ünnep romantikus vonalának népszerűsítésében.
A XVIII. század közepére már megszokottá vált, hogy a barátok és a szerelmesek Valentin-napon apró ajándékokat és üzeneteket cseréltek, az ipari forradalmat követően pedig a nyomtatott Valentin-napi képeslapok térnyerése is megindult, ezek tömeggyártását azonban végül csak 1913-ban kezdte meg Hallmark Cards.
India gondolt egy merészet, és megpróbálta átnevezni a Valentin-napot „a tehénölelés napjává”. Ezzel részben azt remélték a kezdeményezők, hogy növelhetik a polgárok „érzelmi gazdagságát”. Az indiai állatjóléti tanács pedig a tehenek ölelésére való ösztönzéssel szerette volna megerősíteni a hindu hagyományokat.
A CNN beszámolója szerint azonban úgy tűnik, a kezdeményezés visszafelé sült el, miután internetes mémek és karikatúrák sokasága kezdett terjedni arról, milyen fontos az állatok esetében is a közös megegyezésen alapuló testi érintkezés. Végül az ötletet elvetették.
És ti hogy ünneplitek a Valentin-napot? Írjátok meg kommentben!
Ti ünneplitek a Valentin-napot? Akármi is a válasz a kérdésre, egy kis édesség egy sima hétköznapon is jól jön. Pláne, ha maximum 15 perc munkával megvan. Tóth Flóra ötletei villámgyorsan elkészülnek… és a szerkesztőségben villámgyorsan el is fogytak. Valaki még szerelmes verset is ajánlott értük…
A mai napon sokkal többen randiznak, mint egy átlagos csütörtökön, ez biztos. De egyáltalán, mióta létező program a randi? Mi volt a randevú őse? És hogyan jutottunk el onnan a mai tinderes, villámrandis valósághoz? Történész szakértőnk végigveszi a fontosabb pontokat, amelyek meghatározták a párkeresés módját.
Az ember a barátait nem puszilgatja, nem mondja nekik, hogy szeretlek, és semmi szín alatt nem priorizálja őket azután, hogy végre valahára párra lelt. Vagy mégis? Wilson Luca Valentin-napi köszöntője.
„Vágyom-e a már-már szükségszerűen giccses Valentin-napi apróságokra? Megtalálom-e a figyelmességnek azt a módját, ami bájosan, de igazul adja tudtára a társamnak: itt vagyok, figyelek rád, fontos vagy nekem?” Mit jelentett a régieknek, és mit jelent most a Valentin-nap egy kisgyerekes családban, amelyben a szülőpár csak nehezen ér el egymáshoz?
George Clooney két híres színésznővel is fogadást kötött a családi állapota kapcsán. Nicole Kidman és Michelle Pfeiffer azóta egyaránt százezer dollárt veszített, hiszen Clooney nem lett 40 éves kora előtt apa (ahogy azt Kidman várta), és végül megnősült (bár ezt Pfeiffer lehetetlennek tartotta). Nem sokan hitték volna, hogy eljön az idő, amikor a híres agglegény már nem önmagában, hanem a társával együtt lesz fogalom Hollywoodban.
Online vásárolunk, online dolgozunk, online randizunk – és online élünk. A kényelemnek azonban ára van: egyre kevesebb a fizikai találkozás és az érintés. Nagy-Britannia már magányügyi miniszterrel védekezik, a vírusként terjedő magány pedig a TEDx-beszédek egyik visszatérő eleme lett. Mit tehetünk?
Május 5-én, az írásbeli érettségik első napján indul el az a folyamat, mely az intézményes környezetben zajló magyartanítás és -tanulás, valamint sokszor a (szép)irodalom, illetve nyelvészet iránti érdeklődés végére is pontot tesz – pedig akár az önálló irodalomértés és önkifejező szövegalkotás ünnepévé is válhatna ez az esemény. Polyák-Pásztor Diána, magyar–történelem szakos tanár, a Szia, Tanárnő TikTok-oldal életre hívójának vendégírása.
