Fénnyel a depresszió ellen? Elmondjuk, miért jó ötlet!
Nem csodaszer, de működik, csak jól kell alkalmazni
Reggel kinézel az ablakon, és olyan, mintha este lenne. Nyálkás, esős, szürke minden egyes nap, olyan, mintha egy végtelen időegységben próbálnál evickélni. Összefolyik minden. Ha szó szerint vesszük a fentieket, egy átlagos januárról van szó. Ha azonban átvitt értelemben nézzük, lényegében a depresszió leírásaként is felfoghatók. Talán nem véletlenül: a kutatások alapján a depresszió és a fény (vagy annak hiánya) szoros kapcsolatban áll egymással. És ez tulajdonképpen jó hír: a fény ugyanis segíthet enyhíteni a depresszív tüneteket. Elmesélem, nekem mennyire vált be. Csepelyi Adrienn írása.
–
Amikor körülbelül három évvel ezelőtt megtapasztaltam, milyen alattomos és rémületes dolog a major depresszió, a diagnózis után azonnal elkezdtem a terápiát. Emellett azonban (újságíró vagyok, szakmai ártalom) mindent tudni akartam erről a betegségről, így rengeteget olvastam arról, mi mindent javasolnak a klasszikus terápia mellett.
Táplálékkiegészítők, alvást segítő gyógynövények, nyugtató hatású, szorongáscsökkentő teák, könyvek, meditációs gyakorlatok… A lista rendkívül hosszú, és gyorsan kiderült, hogy egyénenként eltérő, kinek mi válik be. Felkeltette ugyanakkor a figyelmemet egy sokfelé feltűnő tanács: vegyek teljes spektrumú LED-et, és napozzak vele egy-két órát minden áldott nap.
Miért, mi vagy te, növény?
Biológiaórán mindannyian megtanuljuk, hogy csak kevés olyan növény van, amelyik nem fotoszintetizál. Azt is tudjuk, hogy bár nem vagyunk növények, a hangulatunkra jelentős befolyással van, mennyi természetes fényhez jutunk adott időegységen belül (nem véletlen, hogy az apróhirdetésekben előkelő helyen említik egy-egy lakás fényviszonyait). Valahogy mégsem tekintünk magunkra olyan élőlényekként, amelyek működéséhez elengedhetetlen volna a fény.
Az Eurostat 2020-as felmérése alapján a magyar lakosság mindössze nyolc százaléka gondolja, hogy a lakásába nem jut elegendő fény.
Ez elméletileg jót jelenthet, a gyakorlatban ugyanakkor inkább azt sugallja: nem mérjük fel elég jól, mennyire fontos, hogy megfelelő mennyiségű természetes fényhez jussunk. Ugyanis a fény hiánya nem csupán a közérzetünkre gyakorol hatást, hanem az egészségünkre is.
Csak néhány a legalapvetőbb és legkönnyebben tetten érhető következményekből:
- D-vitamin-hiány;
- szezonális depresszió;
- a cirkadián ritmus (alvás–ébrenlét) felborulása, ami aztán számos mentális és fizikai problémához vezethet.
Magyarország egyébként ezzel az adattal is a harmadik legrosszabb helyen szerepel Portugália és Málta után, az pedig külön meglepő, hogy a listavezető Svédország lakosságának mindössze 2,9 százaléka elégedetlen a lakásába jutó fény mennyiségével. Persze ezekben az eredményekben sok minden közrejátszhat az építészeti megoldásoktól kezdve az ország elhelyezkedésén át azokig az elvárásokig, amihez képest a személyek megválaszolnak egy ilyen kérdést.
De mindezeken túl, én azt hiszem,
a felmérés anomáliái arra is felhívják a figyelmet, hogy valójában egyáltalán nem biztos, hogy átérezzük a fény jelentőségét az életünkben. Vagy hogy párhuzamot akarnánk vonni annak hiánya és a működésünk között. Egyszerűen elfogadtuk, megszoktuk.
Pedig nagyon nem kellene. És Augustus James Pleasonton amerikai generális (igen, katona volt az amerikai polgárháború idején) már 1876-ban megjelentette könyvét (The Influence of the Blue Ray of the Sunlight and of the Blue Color of the Sky) a napfény kék tartományának és az ég kék színének hatásáról, lefektetve ezzel a fényterápia alapjait.
Virágzásösztönzés embereknek
Az egyes országokban persze számos egyéb módon harcolnak a téli időszak szürkesége ellen: világítástervezéssel, okosan elhelyezett, a fényt szétszóró tükrökkel, téli trópusi nyaralással stb. Nekem is javasolták a depresszióm elején, hogy utazzak el egy hónapra valami napfényes, meleg helyre, köszöntem szépen az ötletet, magamtól nyilván eszembe se jutott, mennyivel jobb lenne egy tengerparton napozni és visszaszerezni az életerőmet.
A legtöbben sem anyagilag, sem szabadságolás szempontjából nem tehetik meg, hogy kidobják magukat a partra az ünnepek után, mondanom sem kell, én is szerettem volna valami költség- és időhatékonyabb segítséget keresni a depresszióm enyhítésében.
Rengeteg olyan beszámolót, kommentet, és legfőképp több olyan szakcikket, publikációt olvastam, amely arról szól, hogy bizonyosfajta lámpák közvetlen hatással vannak a depresszióval küszködők állapotára.
És itt kanyarodunk vissza a növényekhez: a szóban forgó lámpa ugyanis nem más, mint a teljes spektrumú LED, amit elsősorban palántafénynek, növényvilágításnak nevez a köznyelv. Tudniillik, arra használják.
Az a vicces egyébként, hogy mielőtt ezeket a cikkeket olvastam, már rég elhatároztam, hogy a növényeimnek szereltetek majd be ilyen fényeket. Előbb jutott tehát eszembe a növényeim mentális egészségével foglalkozni, mint a sajátommal. Jellemző.
No de vissza a teljes spektrumú LED-hez! Némi keresés után kiderült számomra, hogy ha nem is filléres, de pár ezer forintos befektetésről van szó, így (amennyire egy depresszióval küszködő embertől telik) lelkesen rendeltem is egy kisebb lámpát magamnak. Nagyjából úgy néz ki, mint egy tablet, ami praktikusnak bizonyult, mert munka közben kitámasztva süttettem magam vele, „lássuk, mi történik” alapon.
És akkor jöjjenek a tapasztalataim
Rendszeres olvasóim már tudják, hogy meglehetősen szkeptikus vagyok, egyszersmind nyitott is, így alávetettem magam a kísérletnek, és figyeltem, tapasztalok-e bármi változást magamon.
Az eredmény engem is meglepett, noha csodavárásra azért nem biztatnék senkit. Az gyorsan kiderült, hogy közvetlenül nem jó megvilágítani a képemet munka közben (az első egy-két napban fejfájást, szemfájást okozott), inkább kicsit távolabb, a könyvespolcom tetejére helyeztem el a fényforrást magamtól, így pedig a kis szobámat szinte nappali világosság öntötte el.
Nyilván nem kezdtem el fejen pörögni fél óra lámpázás után, ám négy-öt nap után azon kaptam magam, hogy éreztem az igényt a lámpa bekapcsolására, és olyan, a depresszió miatt nagy kihívást jelentő tevékenységekhez, mint a rendrakás, óriási segítséget jelentett a lámpa.
Azt is gyorsan kitapasztaltam, hogy közvetlenül lefekvés előtt nagyon nem jó ötlet lámpázni, ellenben ha a késő délutáni-kora esti órákban megtoldom a világos órákat egy kis teljes spektrumú LED-del, sokkal álmosabbnak érzem magam a késő esti órákban.
Tudományos magyarázat
A cirkadián vagy biológiai ritmusunk befolyásolásához a háztartási lámpáink gyengék.
Az ehhez szükséges fényerősség minimum 1000 lux, és az sem mindegy, milyen hullámhossza van a fényünknek. A szemünkben található úgynevezett melanopszin pigmentek a kék fényre érzékenyek (a pontos tartományon vitatkoznak a kutatók, de 420 és 485 nm közé tehető).
Igen, emiatt van, hogy a telefonok, képernyők kék fénye destruktívan hat az alvásritmusunkra: ha azt az üzenetet küldjük az agyunknak, hogy hoppá, nappal van, akkor a válaszreakció értelemszerűen az éberség lesz.
Ha azonban a teljes spektrumú fényt (benne a fenti kék tartománnyal, de sokkal barátibb kivitelben, a hétköznapi tevékenységeinket is lehetővé tevő módon) napközben alkalmazzuk, akkor visszazökkenthetjük a teljesen felborult alvásciklusunkat. (Természetesen nem akarok diagnosztizálni senkit, nem is szeretném azt sugallni, hogy ez valamennyi fajta alvászavarra működő megoldás. Inkább csak kiegészítésként gondoltam rá én is.)
Számos kutatás folyik jelenleg is a témában, vizsgálják például, jobb-e a hatásfoka a kék fénynek önmagában (ez még nem dőlt el), rengeteg cikket olvashatunk arról, a fény és a különböző színek miként hatnak ránk, ahogyan azt is egyre komolyabban veszik a kutatók, hogy a fény egyes spektrumait specifikusan lehet-e alkalmazni a gyógyászatban.
Az már bizonyított, hogy a major depresszió, a szezonális depresszió, illetve az olyan, az ismétlődő depressziós rendellenességek körébe tartozó állapotok esetében, mint a szezonális affektív zavar, jótékony hatása van a megfelelően alkalmazott, teljes spektrumú fénynek. Önmagában nem fogja gyógyítani a depressziót, de kiegészítő kezelésként segíthet a tüneteink enyhítésében.
A vizsgálatok szerint például sokkal hatékonyabb, ha felülről világítjuk meg magunkat, ez pedig már nyilvánvalóan evolúciós okokra vezethető vissza: az agyunk napfényként érzékeli a LED-et.
Hosszú távon megszerettem
Noha tényleg nem akarom csodafegyverként beállítani, azt bizton állíthatom, hogy több mint két éve rendszeresen használom a lámpácskámat, és nagyon sokat segíthet egy-egy ocsmány, szürke napon. Szórakoztató látni, hogy a növényeim mennyire üdvözlik ezt egyébként: a LED környezetében álló szobanövényem burjánzásnak szoktak indulni, így időnként cserélgetem is őket, hogy többeknek jusson a jóból.
Én ugyan nem borultam virágba és nem is hozok új hajtásokat, annyi bizonyos, hogy a közérzetemnek nagyon jót tesz a lámpa, könnyebben alszom el és nyugodtabb az álmom, ha megtoldom a téli, kevés napos órát egy kis teljes spektrumú LED-del. Hát végül is néhány millió évvel ezelőtt ugyanolyan sejtekből kezdtem, mint a szobanövényeim ősei, nem?
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Cavan Images