A gombák élet és halál urai – Megnéztük A gombák lenyűgöző világa című filmet… és leesett az állunk
A gomba vitán felül egy misztikus kreatúra, mindig is az volt. Se nem állat, se nem növény. Van halálosan mérgező, és van, amelyik súlyos betegségeket gyógyít. Vagy épp hallucinációt okoz (vagy, ahogy a Kuflik mesében történik: a varázsgombától mókus alakú léggömbbé változhatsz). A gomba a természet emésztőrendszere. Sokan viszolyognak tőle, de tömegek tekintenek rá szinte vallásos áhítattal. Egyszerre lehet a szakavatott szem számára bárhol fellelhető isteni táplálék és aranyárban mért luxuscikk. Sokan nem is tudunk róla, de a gombák mindenhol jelen vannak, és minél többet tanulunk róluk, annál inkább kiderül, mennyire keveset tudunk. Szabó Anna Eszter elmeséli, miért érdemes megnézned A gombák lenyűgöző világa című dokumentumfilmet.
–
Amikor előhozakodtam az egyik szerkesztőségi értekezleten ezzel a témával, még nem mértem fel, mekkora fába vágom a fejszémet. Mert egy dolog megírni egy filmélményt, de egy tudományos dokumentumfilmről írni egészen más tészta. Minden agysejtemet és idegszálamat mozgósítanom kell, ami remélem, elég lesz ahhoz, hogy átadjam, miért is hatott rám annyira a Fantastic Fungi, azaz A gombák lenyűgöző világa című dokumentumfilm a Netflixen.
Undortól a tiszteletig
Már javában felnőtt voltam, amikor először megkóstoltam a gombát. Korábban ugyanis undorodtam tőle. Az állaga, a szaga, sőt a neve, az, hogy mindig valamilyen bőrbetegségre asszociáltam róla, nem segített. A természetben fellelhető gombákat pedig félelmetesnek láttam, nem tudtam kiverni a fejemből azt, amit mindig mindenhol hangsúlyoztak: vigyázni kell velük, lehet, hogy mérgezők. Hát akkor ott egye meg a fene az egészet, gondoltam. Nekem nem kell gomba!
Aztán egy napon épp a pasim családjánál voltunk, friss volt a kapcsolat, és az anyukája (mostanra anyósom) gombás tésztát készített. Én pedig nagyon, de nagyon szerettem volna jó benyomást kelteni, így az nem merült fel, hogy kipiszkálom a nem kívánt darabkákat. Szóval megettem. A gombákat is. És képzeljétek ízlett! Sőt, nemcsak hogy ízlett, repetáztam is belőle!
Azóta pedig látványosan javult a gombákhoz való viszonyom, és amióta megnéztem ezt a filmet, már nemcsak érzem, hanem értem is, miért övezi ilyen mértékű rajongás és tisztelet őket.
A gomba maga az élet és a halál
Az első, amit muszáj megemlítenem, az a film képi világa. A nyolcvanperces játékidő nagy részében szemkápráztató time lapse videókban gyönyörködhetünk. Valószerűtlen képződmények kelnek életre és lesznek az enyészeté másodpercek alatt a szemünk előtt.
Javarészt gyönyörűséges a látvány, de vannak egészen gyomorforgató részek is. Hát igen, ilyen az élet. A gomba pedig, mint a filmből is kiderül, az élet körforgásának megtestesülése.
A filmet Louie Schwartzberg készítette 2019-ben, de csak 2021-ben került be a Netflix kínálatába.
A felütés (és a lezárás) picit hatásvadász, ugyanis többes szám első személyben halljuk a narrációt a gomba- (azaz micélium, de erről később) univerzum nevében. Itt picit megijedtem, hogy valami spirituális áltudományos ömlengésbe futottam bele, de hamar megnyugodtam, és tulajdonképpen meg is értettem, miért élt Schwartzberg ezzel az eszközzel. Éppen az a lényege, hogy a gombák nem pusztán innen-onnan random előbújó sipkás termőtestek, hanem a földi életet gyakorlatilag minden irányból átszövő sejtfonalak.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mondok egy példát, ami számomra például az egyik legérdekesebb pontja volt a filmnek.
A természet internethálózata
Szóval a gombafonalaknak van a föld alatt mindenfelé szét- és elágazó szövedéke, amit micéliumnak hívnak. Ez több hálózattal működik, mint ahány idegpálya van az emberi agyban, és a működése is egészen hasonló, hiszen elektromos impulzusokkal kommunikál. Nem véletlen, hogy az internethez hasonlítják, ugyanis – és itt jön számomra a nagy durranás – ezen a hálózaton keresztül például a fák is képesek kommunikálni egymással. Nyugi, ez nem afféle ezoterikus maszlag, ez bizony színtiszta tudomány! Elmagyarázom, amennyire tudom.
Vegyünk például egy erdőt! Egy erdő föld alatti micéliumhálózata több ezer (!) milliárd (!) végelágazással is bírhat, és azon túl, hogy a hálózat által a gombák közti kommunikációt is elősegíti, a fák pedig képesek tápanyagot cserélni egymással, pontosan tudják, melyik növénynek melyik a rokona, csemetéje.
Ha egy „anyafa” kártevőket érzékel, a hálózat segítségével tudja növelni a területét, hogy a sérülékenyebb, kiszolgáltatottabb csemete a kártevőtől minél távolabb növekedhessen.
Nyilván ez most leegyszerűsített leírása ennek a felfoghatatlan folyamatnak, úgyhogy nem is próbálkozom ennél tudományosabban megfogalmazni, ez inkább csak a képzeletetek beindítását szolgálja. Sokan láttunk már animációkat arról, hogy az agyi idegpályák szövevényes, szinte követhetetlen elágazásaiban hogyan jut el az információ A-ból B-be. Pontosan ez zajlik a micéliumhálózatban is, ami tényleg átszövi az egész bolygót.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
De hogy is néz ki mindez? Aki talált már a hűtőjében ezer éve romlott ételt, a tetején fehér, vattaszerű szövevénnyel, az találkozott már a jelenséggel. Az a micélium. (Ez az a szó, ami a legtöbbször hangzik el a filmben is, nem csak ebben a cikkben.)
Terápiás varázsgombák
De a Fantastic Fungi legalább ekkora hangsúlyt helyez a pszilocibin gombák, vagyis a varázsgombák hatására. Még egy olyan teória is felmerül, hogy ezek a gombák evolúciós szempontból milyen fontos szerepet töltöttek be az emberiség történetében. Ugyanis olyan irányban nyithatták meg az emberi tudatot, kreativitást, kíváncsiságot, hogy az pozitívan befolyásolhatta a fejlődésünket.
Ez persze csak egy feltevés, de arra vannak bizonyítékok, hogy már ősi kultúrákban is éltek a hallucinogén gombák adta lehetőségekkel, ma pedig már odáig jutott a történet, hogy
a pszilocibin gombákat terápiás céllal is alkalmazzák (sikerrel!) – a teljesség igénye nélkül – olyan betegségek gyógyítására, mint a depresszió, pánikbetegség, az Alzheimer-kór, vagy a rák.
És ezeknek a gombáknak a képességeiről még így is csak töredékismereteink vannak, hiszen a kutatások egyáltalán nem kapnak mindenhol zöld jelzést.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Gombakutató szuperhősök
Legyen szó környezet- vagy vírusvédelemről, a gombák kulcsszerepet tölthetnek be a jövő nagy fejlesztéseiben (gondoljunk csak a penicillin gombára), például több kísérlet is próbálkozik műanyag- vagy kőolajlebontó gombák létrehozásával.
Nem kizárt, hogy a gombakutatók lesznek a jövő nagy hősei, megmentői, hiszen ahogy a film is sugallja, a gombák egyszerre jelentik az életet és a halált, mindkettőhöz megvannak a szuperképességeik.
Nézzétek meg a filmet, hagyjátok, hogy a felvételek elvarázsoljanak, és csodálkozzatok rá ti is erre a misztikus, hiperintelligens, fantasztikus világra, ami itt van körülöttünk, de még bennünk is.
A Fantastic Fungi nagy port kavart a mi családunkban is, a férjem például a fejébe vette, hogy azonnal gombatermesztésbe kell fognunk, úgyhogy lehet, hogy jelentkezem még a témával.
Szabó Anna Eszter
