–

Elmúlt egy év = Szomorú vasárnap végtelenítve

Tavaly ilyenkor a farsangra, Szentesi-szülinapra (ami rendszerint egy hétig tart), majd DTK szülinapjára és a torkos csütörtökre készültünk az irodában. Borcsa reggeli brunch meetinggel várt minket. Mind hoztunk valamit az asztalra. 

Judit anyukája sütött baracklekváros fánkot, mint ahogy ilyenkor mindig teszi, és jókora adagot küldött belőle az irodába. Közben feldíszítettük szépen az értekezőt, hatan egy egész délután csak dekoráltunk.

Az egész szerkesztőség egy helyiségben volt, az asztalt körbeülve összeért a vállunk, tunkoltuk a baracklekvárba a fánkokat. A cukorsokktól felpörögve egymás szavába vágva ötleteltünk.

Tíz hónap telt el azóta, hogy hazavittük a cuccainkat, és ezzel együtt lekerültek a díszek is az iroda faláról. Ha találkozunk is bent, maszkban vagyunk, tartjuk a távolságot, nincsenek közös nagy evések, se ünneplések. Szentesinek online énekeltük el a szülinapi dalát, nem volt százhúsz fős reggelig tartó buli, se hajnali dráma.

Otthonról dolgozunk, a lakásunk most egyszerre munkahely, menza, digitális iskola, edzőterem, péntekenként, a kijárási korlátozások után pedig a legjobb klub a városban, ahol csak a saját őrült jó Spotify-playlist szól.

Dráma maximum akkor van, ha valaki összekeveri a színes mosást a fehérrel. Á, most már akkor se. Januárral együtt sokan léptünk a végtelen motiválatlanság, céltalanság mezejére.

Ha egyszer ennek vége lesz…

Ezek az emlékek ugrottak be, miközben a dekorációkat készítettem, merthogy mindentől függetlenül egymagam is nekiálltam rendhagyó farsangi díszt gyártani. Eléggé hiányoznak a többiek. Miközben készültek a dekorációk, azon tűnődtem, vajon hogyan fog véget érni a vírushelyzet.

Sem Camus, sem Boccaccio nem árulta el a könyvében, hogyan ért véget pontosan a járvány, mit is csináltak az után az emberek, hogy végre kiszabadultak a karanténból, hogy ért véget a pestis. Én úgy képzelem, hatalmas ünneplésbe kezdtek. Legalábbis, ha magamból indulok ki, én határozottan így teszek majd. Először megölelek mindenkit, utána együtt kiszörnyülködjük magunkat, hogy mégis mi volt ez az év, atyaúristen.

Valahol a farsang is erről szól: elűzni a telet, a gondot, a szomorúságot, a korai sötétedést, a betegséget, a rossz közérzetet.

Az emberek a hagyományoknak megfelelően beöltöztek ijesztő/vicces jelmezekbe, megnevettették egymást.

Párt választottak. Ettek, ittak, gyógyították magukat – fánkkal és zsíros ételekkel –, optimistán néztek az év elé, átlépve a tavaszvárás havába. Régen így űzték el az év leglehangolóbb hónapjait. Nekünk tíz hónapot kell elűznünk, úgyhogy sok lesz a teendőnk, és ki tudja, meddig fog tartani.

Én most első körben úgy készülök, hogy kidekorálom a lakást, ha már úgyis egész nap itthon vagyok, legalább jó hangulat uralkodjon benne.

Keleti nyugalom, home office

A tavalyi kommersz, gyorsan elkészíthető díszek után az idén a lelassulás jegyében időigényesebb dekorációt hoztam. Az elmúlt években a közel-keleti, rusztikus stílus beszivárgott a lakberendező boltok polcaira, aminek én baromira örülök, mert nagyon élem a modern bohém stílus világát.

A szüleim persze röhögnek, hogy ezek a modern, bohémnak kikiáltott faliszőttesek, az „egzotikus Kelet újraélése a szocializmusban”, az ő idejükben is trendi volt. Sosem felejtik el megjegyezni, hogy igazán szólhattam volna, dobtak volna nekem egy régi bútort a nem létező padlásunkról.

Szülők! Sose felejtik el az orrod alá dörgölni, hogy minden divat volt már.

Mondjuk, az valóban vicces és egészen groteszk, hogy már zsibvásárokon is kapni berber és kilim szőnyeget, persze ezeket Erdélyből hozzák, nem Marokkóból, de megmosolyogtató látni, ahogy próbálják a magyar népi hímzéseket közel-keletinek eladni, és a hipszter fiatalok mindezt hogy imádják.

Persze nem az ördögtől való dolog, ha összetéveszti valaki a népi szőttesek mintáit, rengeteg átfedés van a nép motívumok között. Én is vegyíteni fogom most ezeket.

Nulladik lépés: eszközök

Már régóta szeretném kipróbálni az új cuccaimat, amiket beszereztem itthonra, és a most következő, Kelet ihlette dekorációknál erre lett is alkalom bőven. Íme, az eszközök.

Amire szükséged lesz:

  • egy darab kartonpapír (vagy bármilyen keményebb papír megteszi);
  • használt csomagolópapírok, lakásfelújításból megmaradt papírok;
  • ragasztó;
  • olló/dekorkés;
  • körző vagy egy pohár;
  • fagyöngyök, bármilyen dekorgyöngy jó;
  • fonal, (ha, girlandot készítenél belőle: tű, cérna).


Talán benned is felmerült a kérdés, hogy mi a csuda különbség van az eredmény tekintetében a dekorkés és az olló között, úgyhogy most elárulom. Inci-fincivel szebben lehet vágni a dekorkéssel, mint az ollóval. Persze gyakorlás kérdése is, ha profin bánsz a papírvágó ollóval, akkor nem veszlek rá, hogy szerezz be egy ilyet otthonra. Én sosem voltam egy ollómágus, sokkal könnyebben farigcsálok ezzel a késsel.

 

Első lépés: stencilkészítés

Itt lesz szükséged a körzőre és/vagy több különböző méretű pohárra, amit majd körbe rajzolsz. Ha tudsz, kunyerálj egy körzőt, mert az a bonyolultabb stencilek elkészítésénél nagy segítség lesz. Ha nem, akkor egy presszós csészével és egy nagyobb ivóvizes pohárral tök jól helyettesítheted.

Az első gömb méreténél egyelőre csak egy darab kört kell rajzolni, amit kézi rajzzal korrigálj: rajzolj egy-egy vékonyabb csúcsot a széleire, és széltében is egy picit vastagíts rajta, húzd szét a „hagymaformádat”. Így nagyjából szimmetrikus lesz. Azért jó ez a lampionforma, mert könnyen elcsalható, ha nem vágtál tökéletes formát. Azt pedig kábé lehetetlen. Az enyém korántsem tökéletes, de így legalább lett egyénisége!


A második dekoráció mintája már  egy fokkal bonyolultabb. A folyamat ebben az esetben úgy néz ki, hogy körzővel vagy a poharaiddal több kört varázsolsz egymás mellé, a hiányzó részeket végül kézi rajzzal kell kipótolnod.

 

Második lépés: vágás

Most jön a pepecs része. Fogd a papírjaidat, rajzold át a stenciled, és vágd körbe, majd ezt ismételd meg legalább tízszer különböző színű papírokon.


Nagyjából hat-tíz darab kivágott forma ideális egy lampion elkészítéséhez. Minél több papírt használsz fel, annál sűrűbb lesz a lampionod, úgyhogy rajtad áll, hogy hány darabnál állsz meg. Ha megvagy a körbevágással, akkor hajtsd félbe a papírt, és ragaszd egymáshoz a papírok oldalait.

 

Harmadik lépés: selyemzsinór

Készíthetsz belőle girlandot, ez esetben minden egyes lampiont tűvel, cérnával fűzz fel, hogy stabilan megmaradjon rajta. Én függőket csináltam és ragasztottam – nyugi, ez másképp lesz bonyolult.

Készíts egy hurkot, és ragaszd a lampion közepébe, mielőtt teljesen körbezárnád a papírlapokat. Hagyj bőségesen a végén is még a fonaladból, mert ott fogod majd rögzíteni hozzá a bojtot.

 

Negyedik lépés: bojt

A kiskorú gyereked által megunt gyöngyfüzérek most kapnak új szerepet. Ha eddig még nem ajándékoztad tovább, akkor csend el a a kölyök fagyöngykészletét, és fűzd fel a gyöngyöket a dekorációra. Majd jöhet a végére a bojt. Fogj össze egy köteg fonalat, vágd le a végét, elejét, és készíts belőle egy hurkot.

Ha igazán pro akarsz lenni, akkor bojtok helyett makramézhatsz is, és köthetsz azt is a lampionok végére. Itt van Deli Csengétől egy tök jó cikk, amiben megmutatja, hogy is kell makramézni. Ha gyorsan elkészíthető dekorációkra vágysz, akkor pedig ajánlom figyelmedbe a tavalyi cikkünket is, itt olvashatod el.

Szőcs Lilla