Várandós beszerzőkörút önkéntes karanténban – Avagy: az online babavárás keserédes pillanatai
Szerzőnk eredetileg úgy tervezte, majd a szülés előtti másfél hónapot használja ki arra, hogy megvásároljon minden olyat, ami a várva várt kisbaba érkezéséhez elengedhetetlenül szükséges. Aztán abban a pillanatban, hogy megkezdődött a szabadsága, az élet közbeszólt. Mit tehet a kismama, ha nem mehet ki otthonról, de még semmit sem szerzett be a szükséges alapkészletből? Online bolyongások kiürült raktárakban, és a lakás tárgyainak célszerűség szempontjából való újraértelmezése. Vendégszerzőnk, Tóth Sára írása.
–
A hetedik hónap végéig dolgoztam, de csak úgy, mint mindenki más (= mint a gép). Így addig egyáltalán nem foglalkoztam a csöppség érkezéséhez szükséges holmik beszerzésével, hiszen állati luxi módon várt rám két hónap szabadság. Elképzeltem magam, ahogy a csodálatos tavaszi időben bejárom a lakberendezési áruházakat, kismamaboltokat, kávézókban sütizgetek a már harcedzett anyukákkal, hogy megtudjam a bennfentes infókat, marketingbuktatókat, mert a választék teljesen letaglózza a magamfajta kezdő kismamát.
Aha. Két hónap luxit mondtál? Meg hogy összejársz a barátnőkkel? Esetleg megnéznéd melyik rácsos ágy nem nyeklik-nyaklik? Netán kipróbálnád, melyik babakocsival lehet helyben pördülni, hogy az ábécében is tudj majd manőverezni? Rákészülve a kórházi körülményekre vennél fertőtlenítő kendőt? Bárgyú ábrázattal válogatnál rugdalózót az újszülött osztályon? Jó terv!
Tizenöt évnyi kőkemény gályázás után, önfeledt szabadságom második napján ütött be a koronavírus-mizéria.
Mire megvolt az útiterv és minden barátnőmet befoglaltam, addigra a legnagyobb lakberendezési cég bezárta áruházait, és az országból eltűntek a fertőtlenítőkészítmények. Is.
Persze a család próbált nyugtatni, hogy kezdetben a gyereknek nincs szüksége semmire, hiszen a kaja én magam vagyok, az étkezéseket leszámítva pedig fél évig egy fiókban is elvan. De lássuk be, ha az ember nyolc éve erre készül, és amúgy is kissé kényszeres és kontrollfüggő, akkor ezek inkább csak felkorbácsolják a harci szellemet. Feladat van, meg kell oldani!
Előbújtam offline barlangomból, hogy jobb híján felfedezzem, mit kínálnak a cégek online áruházaikban. Első számú kedvencemnél addigra már összeomlott az online felület. A pánikvásárlás ezek szerint nemcsak a vécépapírra és a fertőtlenítőre terjed ki, de önkéntes karanténban nem lehet meglenni svéd húsgolyó nélkül sem. Gondolom. A másik cég még bírja az online vásárlók tömegét, vagy inkább azt a pár hozzám hasonló kétségbeesett utolsó pillanatban ébredőt, aki beletörődött, hogy itt bizony a rácsos ágy háromszor annyiba kerül majd, de legalább a virtuális kosaramba tudom tenni. „A koronavírusra való tekintettel… bla-bla-bla… a szállítás várható ideje május 28.” Hm, az minimum egy hónap fiókban alvást jelent. Talán majd máskor.
Harmadik nekifutásra felfedeztem egy egész guszta pelenkázókomódot, állat jól néz ki, és csak 10.000 Ft. Megérte a mai napot erre szánni. Mi az, hogy tíz cm magas? Mancika biztos elírta a méretet. Kosárba tesz. Még egyszer átnézem a tételt. Leteker-leteker-legalulra teker, „a pelenkázólap kiegészítőhöz a komódot külön kell megrendelni”, ára: négycsilliárd-ötszázkilenc.
De nem volt hiába az elmúlt hetek önkéntes karanténja. Kétheti intenzív online válogatás, számtalan termék-összehasonlító videó megtekintése után, beáldozva a kismamáknak előírt délutáni szundikat, végül majdnem minden tétel a kosaramba került.
A fertőtlenítőkendőt valószínűleg a Marsról kell majd beszereznem, de amúgy teljes a lista.
Ahogy napról-napra érkeznek a hatalmas dobozok, már nem is emlékszem, melyikben mi rejlik. Mindennap karácsony. Ilyenkor nagyvonalúan elfelejtem, hogy pár nappal azelőtt egy kisebb vagyonért én magam válogattam össze a doboz tartalmát, és egy ötéves gyerek lelkületével, csillogó szemmel nyitom a dobozt, és fedezem fel egyenként a következő hónapok túlélőkellékeit. Szemem könnybe lábad, főleg, amikor meglátom, hogy a 4000 forintért rendelt, tapasztalt szoptatók által életmentőnek titulált kence megegyezik egy termékminta méretével. A képen valahogy nagyobbnak tűnt. Három teljes napig biztos nagy kincs lesz! Juhuu, megjött a bébiőr is. Kicsit drágállottam, de megfogott a kép a dobozon, amint anyuka és apuka arcukon mosollyal legszebb álmukat alusszák édeskettesben, miközben a gyermek a lakás másik végében szintén édesdeden szundikál. Lehet, hogy a kép kicsit túlígér?
A futár már fejből tudja a címem. Ja, maga az, ahol a retró kád virágágyás van a kertben? Két perc, és ott vagyok. Ősszel még valóban virágágyás volt, most leginkább iszapfürdőzni lehetne benne. Jó is, hogy eszembe juttatja, vajon hol lehet online mini begóniát rendelni?
Tóth Sára
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images