D. Tóth Kriszta: Ha fészbukom van, hol az élet?
Nem tudom, csak kérdezem. Negyvenhétféleképpen. D. Tóth Kriszta írása.
–
Ha kiírom, hogy boldogok vagyunk, boldogok leszünk?
Ha kiírom, hogy imád, szeret?
Ha kiírom, hogy kitűnő a gyerek, jó szülő vagyok?
Ha kiírom, hogy testedzek, feszes lesz a seggem?
Ha kiírom, hogy újévi koncert az Arénában, értem a komolyzenét?
Ha becsekkolok a Katonába, művelt vagyok?
Ha kiírom, hogy hála és szeretet, jó ember vagyok?
Ha kiírom, hogy csak a csapat, jó főnök vagyok?
Ha kiírom, hogy micsoda eredmény, sikeres vagyok?
Ha kiírom, hogy köszönöm, alázatos vagyok?
Ha kiírom, hogy zsöszüi, empatikus vagyok?
Ha szivárványszínt teszek a profilképemre, toleráns vagyok?
Ha piros-fehér-zöldet, magyar vagyok?
Ha álprofilt csinálok, beszólhatok?
Ha kicsimmel Olaszba’, velem marad?
Ha törlöm a trollt, abbahagyja?
Ha szűrőket rakok rá, szép leszek?
Ha megosztom, hogy elveszett, megtalálják?
Ha megosztom, hogy rákosgyerek, meggyógyul?
Ha megosztom, hogy hülyeorbán, megbukik?
Ha megosztom, hogy köcsögellenzék, hatalmon marad?
Ha megosztom a 444-et, libsi vagyok?
Ha megosztom a mandit, konzi vagyok?
Ha megosztom a kurucot, náci vagyok?
Ha megosztom a mércét, komcsi vagyok?
Ha kiteszek egy verset, irodalmár vagyok?
Ha kiteszem, hogy leadási határidő, író vagyok?
Ha megosztom az ÉS-t, olvasó vagyok?
Ha kiteszem, hogy írtamegyilyet, újságíró vagyok?
Ha kiírom, hogy minden férfi fasz, feminista vagyok?
Ha kiírom, hogy minden nő picsa, nem vagyok az?
Ha szmájlit írok a végére, nem olyan durva?
Ha rákattintok, tudni fog róla?
Ha odaírom, hogy HBD, boldog lesz a szülinap?
Ha én kívántam neki, ő miért nem kíván nekem?
Ha ő kíván, nekem is kívánnom kell?
Ha bejelöltem, visszajelöl?
Ha bejelölt, visszajelöljem?
Ha lájkolta, még szereti?
Ha lájkolt, lájkoljam?
Ha lájkolom, viszontlájkol?
Ha lájkolom, látja a főnök?
Ha megosztom, kirúgnak?
Ha a gyerek fönt van, kommentelhetek?
Ha anyám fönt van, meneküljek?
Ha fészbukom van, hol az élet?
Ha életem van, hol a fészbuk?
D. Tóth Kriszta
Fotó: Csiszér Goti/WMN