Felnőttként sem egyszerű megélni, ha egy új közösségbe, új munkahelyre kerülsz. Nincs ez másképp a gyerekekkel sem. Íme, pár tipp, hogy miről érdemes beszélgetni az általános iskolába igyekvőkkel:

1. Mondd el neki, mi a fontos számodra. Ezerféle értékrenddel találkoznak a gyerekek. Ott van Józsi, aki szerint „béna a kínai cipő”, Erzsi néni azt szereti, ha „csöndben vagyok”, Julcsi a vicces fiúkat szereti. Ember legyen a talpán, aki kiigazodik ebben a káoszban, és még az is előfordulhat, hogy rossz teljesítménnyel indítja az évet. Tisztázzátok, mi az, ami fontos, és mi az, ami nem.

2.

Szedd össze, és mondd el neki, milyen jó tulajdonságai vannak, mi határozza meg őt az iskolai minősítésen túl. Ezzel egyrészt növelheted az érzelmi intelligenciáját, másrészt a stabil énkép mankóvá válik, amikor konfliktushelyzetbe kerül valakivel.

3. Mesélj a saját élményeidről. A gyerekek nem a szónoklatokra buknak, sőt! Nagyon hamar átlátják, ha valaki kamuzik nekik. Ha nem vagy hiteles, legkésőbb kamaszként megbosszulja ezt a helyzetet. Elmesélheted, hogy te sem szeretted a matekot... vagy a a föcitanár pikkelt rád, de túlélted. A gyerekek nem mindig tudják megfogalmazni az érzéseiket, de segíthetsz nekik, ha magadról beszélsz, és elmondod, hogy te sem voltál mindig tökéletes.

4. Óriási segítség hosszú távon is, ha valahol a lakásban van egy tábla (vagy bármilyen felület), ahol a tulajdonságok, erősségek, gyengeségek – vagy más, amit fontosnak tartasz – látszanak valamilyen formában. (Rajzok, fotók, újságkivágások, idézetek... szmájli jelek stb...) Jó, ha vannak megírt, és üres kártyák is a közelben, így akár ilyen módon is tud üzenni az érzelmeiről, ha nem is képes szavakba önteni őket.

5.

Gondoljátok végig közösen, mi fog történni a következő pár hétben. Az ismeretlentől lehet a legjobban szorongani.

Mi lesz az első napon, milyennek tűnik az új osztályfőnök...  Beszélgetés közben arra is ráláthatsz, hogy mitől fél igazán. Ha nem megy a beszélgetés, játsszátok el ezeket a helyzeteket, vagy valamilyen módon segíts neki, hogy kifejezhesse a félelmeit. Nagyon jó meséket is lehet már találni, amelyekkel oldhatjátok a szorongást, de azért hamis, túl pozitív képet sem érdemes festeni neki, mert ha mégsem minden olyan, amilyennek várja, az csalódással töltheti el.

6. Biztosítsd róla, hogy akkor is támogatod, ha rossz fát tesz a tűzre. Sokszor az érvényesülni/megfelelni vágyás miatt tesznek vagy mondanak dolgokat, amiket a rendszer nem igazán díjaz.

7. Tanítsd meg  arra, hogy megvédje magát! Ha egy helyzetben nem érzi jól magát, vagy bizonytalan, inkább menjen el onnan, maradjon ki belőle. Jót tenne a világnak, ha bizalomra nevelnénk a gyerekeket, de azért baleknak/áldozatnak sem kell lenni. Lehet, hogy ráír egy ismeretlen egy közösségi oldalon, lehet, hogy valaki megkínálja valamivel. Ha „kész forgatókönyveket” adsz neki, akkor könnyebben reagál a „furcsa” helyzetekre.

8. Beszélj arról, hogy mi mit tanultál tévedéseidből, kudarcaidból. Adj több nézőpontot a nehézségek értékeléséhez.

9. Közösen keressetek valamilyen feszültségoldó tevékenységet. Ne te mondd meg, mi legyen az, hanem gyerekedet ismerve – az ő temperamentuma szerint keressetek. Mutass neki hasznos időtöltő technikákat. Olyanokat, amelyekben fel tud oldódni, ahol elfelejtheti a világot, engedd, hogy szenvedélyesen csinálja azt, ami kikapcsolja, kivéve persze a folyamatos kütyüzés és a tévénézés. Ha váltana, azt is engedd meg neki! Egy békés, de figyelemzavaros gyerek például lehet, hogy évente hobbit vált.

A kitartás nem egyenlő a kínlódással. Az is lehet érték, ha megtanulják meghallani és követni a belső hangjukat, elfogadva azt is, hogy ez változhat. 

10. Mindkét részről a jó kapcsolat a legfontosabb, valamint a példamutatás. 

A világ pont olyan, mint amilyenre a gyermekeiken keresztül formáljuk azt. Az iskolára pedig leginkább az addigi családi évek készítik fel a gyereket!

 Sebők Franciska



Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Yuganov Konstantin