–

Hét hónapot is várhat az, aki úgy dönt, most jelentkezik be a Budai Meddőségi Centrumba, hogy ott segítsenek neki teherbe esni. A János kórházban működő meddőségi részleg látja el a legtöbb esetet Budapesten és vonzáskörzetében, sőt: mostanában nagyon megnőtt a forgalom. Az utóbbi időben a Centrum túlteljesített, így a klinika döntése alapján harminc százalékkal kevesebb esetet lehet ellátni áprilistól. Vagyis lehetne többet is, de ezt nem finanszírozná az OEP, ami pedig vészes hiányhoz vezetne. 

Fizess, mint a katonatiszt!

Információink szerint az előjegyzés hetente egy hónapot csúszik, így a nyár második felére áldatlan állapotok adódhatnak. A várakozást persze le lehet rövidíteni... úgy, hogy az ember fizet. A kezelés finoman szólva sem olcsó, csak a gyógyszerköltség 250 ezer forintra rúghat, ehhez jön még a magánszektorban kért 350-500 ezer forintos összeg. A Budai Meddőségi Centrumban ez 235-355.000 forintba kerül, így megúszható a kényszerű várakozás. Ezt nem sokan engedhetik meg maguknak, és bár az állam jelenleg öt beültetést térít, és ha közben valaki teherbe esik, akkor újraindulnak a ciklusok, tehát a következő várandósságot is öt ciklussal kezdheti meg. A meddőség kezelése még az állami szektorban is jó üzlet, a Szent János kórház részlegében a profit nagyságrendileg 50 százalék körül alakul – ha el lehet végezni a kezeléseket. Kapacitás lenne rá, sőt – ha a kormány beváltja az ígéretét, akkor – nőni fog a beavatkozások száma.

Ígéret vs. valóság

Ez a döntés ellentmond a „családbarát állam, családbarát kormány” koncepciónak. Korábban épp arról volt szó, hogy 4000 ciklust finanszírozna az állam évente, ez a szám Budapest három klinikáján jelenleg 1500 ciklus körül alakul. Országosan ez a szám 6000 körül van. Februárban még arról volt szó, hogy 2,5 milliárdos programot jelentenek be, de a Balogh Zoltán által bejelentett 140 milliárdos családtámogatási csomagban nem bukkant fel az összeg. Ugyanakkor Balogh a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lombikbébi-program támogatására többet kéne fordítani. 

A hvg.hu egyenesen a miniszterelnököt kérdezte meg, hogy miért maradt ki a bejelentett születésösztönző csomagból a meddő pároknak segítséget nyújtó kezelések, erre Orbán Viktor azt közölte, hogy a kormány döntött a támogatásukról, majd az egészségügyi államtitkársághoz irányította a lapot, ők azonban nem válaszoltak a megkeresésre. 

40 felett

Mindeközben az idő ketyeg. Negyven felett a megtermékenyülés esélye drámaian romlik, így nem mindegy, hogy egy-, illetve hét vagy nyolc hónapot kell várni arra, hogy újra elkezdődjön a folyamat. Ugyanakkor nálunk a rendszer jóval megengedőbb, mint más országokban. Angliában, Franciaországban és Hollandiában is a negyvenes éveknél húzzák meg a határt, nálunk nincs életkori limit. Ezért is fordulhat elő, hogy egy-egy ismert ember, mint Fejős Éva és Fehér Anna késői terhessége után mérhetően megnőtt az ötvenes éveikben járó nők száma, akik mesterséges megtermékenyítéssel esnének teherbe. Erre az esély igen csekély, bár vannak pozitív példák. Nem véletlen, hogy az OEP 2011-es elemzésében azt javasolták, hogy életkorhoz kötődjön a támogatás, mely az életkor előrehaladtával arányosan csökkenjen. Ezt azóta sem vezették be, jelenleg mindenkinek jár az öt kezelési ciklus, életkortól függetlenül. Ráadásul nemcsak ez jelent gondot, hanem az is, hogy sok nőnek petesejtre lenne szüksége, ám Magyarországon a petesejt-kereskedelem tilos, hivatalosan csak rokonok adhatnak egymásnak. A rokonságot közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehet igazolni, a meddőségi központok nem feszegetik a kérdést. Ugyanakkor aktívan az orvosok biztosan nem folynak bele, közvetítést sem vállalnak, mert ahogy egyikük fogalmazott, „ez szervkereskedelem, és nem akarom, hogy a TEK vigyen el”.

Bezáródó kiskapuk és fogyatkozó petesejtek

Kaáli Géza, a Kaáli Intézet megalapítója korábban úgy nyilatkozott, hogy: „Jelenleg a magyar szabályozás szerint csak rokon adhat petesejtet, ha nem kap a meddő nő, akkor nem lesz gyereke. Az elmúlt 22 évben hozzánk nagyjából 100 ezer beteg érkezett, de senki nem kopogtatott be, hogy szívesen odaadná a petesejtjeinek egy részét. Azt, hogy valóban rokon-e, akit donornak hoznak, nem tudjuk ellenőrizni, egy-két csaló átcsúszhat a szűrőn, de ha azt mondja mindenki, hogy rokon, akkor nekünk el kell fogadni. Vannak persze esetek, amikor ritkán, de felmerül a gyanú, hogy valami nem stimmel.” 

A Kaáli Intézetekben évente 6000 pácienst kezelnek, ennek alig egy-két százaléka, aki donorral érkezik. Ha lenne Magyarországon szabadon petesejt-kereskedelem, akkor szívesebben használnák azt. A professzor szavaival mindez így hangzik: „a 20 évesek petesejtje a betonon is megtapad.”

Akár adományozás, akár más, korábban úgy tűnt, hogy a kormány koncepciója a magáncentrumok felé tereli a betegeket, ám ennek ellentmondani látszik a debreceni eset, ahol a Kaáli Intézet bezárásáról döntött a Debreceni Egyetem. A hvg.hu információi szerint a 15 évre kötött szerződés év végén jár le, és bár az egyetem elégedett az ott folyó, és a társadalombiztosítás által finanszírozott munkával, a „magánszolgáltatók igénybevételének jelenlegi megítélése miatt” nincs lehetőségük szerződés meghosszabbítására. Ehhez képest februárban a Magyar Idők megkereste az államtitkárságot, hogy tervezik-e szűkíteni azon meddőségi klinikák körét, ahol térítéssel lehet igénybe venni a szolgáltatást – jelenleg tíz ilyen van az országban – mire az államtitkárság válaszában azt közölte: ez nem szerepel a céljaik közt. Hogy mi a valódi cél, az majd kiderül. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/:fizkes