–

1. Both Gabi – az „anyalegó”

Ne tévesszen meg senkit, Gabi kezében nem lufi van, hanem egy cumisüveg, ami a végén két emlőt ábrázoló motívumban csúcsosodik ki. Szóval miközben feltartott kézzel szólongatja a rakoncátlan WMN-lányokat, hogy hol van már a holnapi cikk, amiről titkon reméli, hogy az anyaságról szól, letapossa a virágágyást. Persze csak véletlenül. Hiszen Gabinak az egész WMN egy hatalmas kindergarten, amiben kitárhatja karjait, a kebelére ölelheti az ott dolgozókat és az olvasókat is. 

2. DTK – az extrémsportolónak álcázott „lógóslegó”

DTK nyilván ezt a tartalmat is kontrollálni szerette volna, és hangosan kiabált a tárgyalóból, amíg épített, hogy ez bizony egy vízesésbe ugró leányzó, de engem nem veszteget meg ilyen trükkökkel! Jól tudom, mit rejt a tudatalattija: amikor eme kis installációt építette, az járt a fejében, hogy fúú, de jó volna beledugni a fejem abba a medencébe, amiben a török riviérán fürödtünk! Szóval a főni még agyban a nyaralást nyomatja, és úgy tesz, mintha veszettül dolgozna. Szép!

3. Fiala Borcsa – „hambiskocsilegó”

Ki más épít minden egyes álmában hamburgeres lakókocsit, mint a Fiala? Mégis... mi más jönne ki neki a nagy DUPLO-Rorschach-tesztben, mint hogy szíve legdédelgetettebb vágyálma az, hogy a WMN átváltozzon – lehetőleg egy szempillantás alatt – egy fasza, hipszter, streetfood truck-á? B, halkan megsúgom neked, hogy vannak olyan pillanatok, amikor titokban én is azt gondolom, milyen király volna írás (és életmódváltás) helyett egész nap kajálni.

4. Zimre Zsuzsa – „a genyólegó”

Az agresszív színek használata, és a sematikus ábrázolásmód egyértelműen elfojtott dühre utalnak. A lekonyuló virágok pedig azt jelzik, hogy Zimre még mindig nem tudta feldolgozni az egy hétre itt hagyott fűszernövényeinek elvesztését, amelyet az irodavezetőnk gondjaira bízott. Tisztán látszik, Zsuzsának nincs ma kedve az irodában lenni, ezért csendben bosszút forral, és kitalálja, hogyan vehetne revansot szeretett növényei miatt.

5. Szőcs Lilla – a „szpájszgörlszlegó”

Lefogadom, hogy Lillának már-már mi vagyunk a családja, hiszen nem érzelmeket formázott meg kockákból, hanem bennünket, és természetesen önmagát is. Csak a történelmi hűség kedvéért: ő a rózsaszín pulcsis, sárga nadrágos spicegirl, aki istenien érzi magát közöttünk, és ezzel a kis installációval akarja velünk tudatni, hogy nagy pacsi, gyerekek, végre megérkeztem. Szeretünk mi is, kishaver! Feladat, bónuszpontért: találjátok ki, melyik figura kicsoda a WMN-ből!

6. Szentesi – a „lázadólegó”

Először is azt kell mondjam, hogy az enyém lett a legszebb, de ez nem csoda. Féktelen kreativitásom elemi erővel tört elő agytekervényeim hátsó szegletéből. Mint ahogyan a Rorschach-tesztemen is látható, nekem a WMN egy monumentális, független és erős bástya a magyar média sártengerében. Ledönthetetlen, bevehetetlen és megvehetetlen (hohó, Lőrinc, a kezedre csapok!). Nem csupán értéket képvisel, hanem értéket is teremt. Sokszínű, befogadó, őszinte, eredeti és hamisítatlan. A WMN-monopólium mögötti virágok az alkotói termékenységet szimbolizálják, a tárva-nyitva hagyott ablak az elfogadást, az üvegkockákból épített tető a női jogok védelmét, a szemek pedig azt, hogy figyelünk, tanulunk és fejlődünk. Az arcukat nem mutató, hason csúszó DUPLO-emberek pedig szakmánk megalkuvó katonái (RIP, skacok, imádkozunk a lelki üdvötökért!)

Szentesi Éva

A képek a szerző tulajdonában vannak