Mikor csókolják meg végre egymást?! – Híres tévés párok, akiknek drukkoltunk

–

Ha belegondolunk, sok történet ott ér véget, amikor a pár végre egybeforr egy látványos csókban és elhatározzák, hogy akkor ők mostantól boldogan élnek, míg meg nem halnak. Legalábbis ők erre készülnek, mi pedig semmi másról nem vagyunk hajlandóak tudomást venni, más forgatókönyv nem jöhet szóba. Ilyenkor boldogok vagyunk, hát hiszen az igaz szerelem igenis létezik és győzedelmeskedik minden akadály felett. 

A szappanoperák is tulajdonképpen ezt az igényt elégítik ki kismillió epizódban, gyakorlatilag a fő páros szerelmén kívül minden más csak mellékszál.

Van két ember, a jó isten, vagy legalábbis a forgatókönyvírók egymásnak teremtették őket és látni akarjuk, amikor végre megcsókolják egymást.

Szükségünk van a katarzisra

Érdemes körülnézni YouTube-on is, mennyi videó van fent, amelyek összegyűjtik, összevágják az adott imádott szerelmespár legszebb jeleneteit. Vannak kifejezetten csók, vagy ágyjelenetekre szakosodott videók, de arra is láttam példát, hogy a filmben, sorozatban szó nincs szerelemről, viszont a nézők annyira szeretnék, ha létrejönne a kapcsolat, hogy úgy vágják össze a videót, mintha mégis szerelmesekről lenne szó. Mert sokszor nem elég az, ami az adott filmben, sorozatban vagy könyvben megtörténik.  Ilyenkor a rajongók a saját kezükbe veszik az irányítást, jönnek a „fanfiction” (magyarul rajongói fikció) alkotások.

Az Alkonyat regény trilógia például komplett lavinát indított el, rengeteg fanfiction született, amelyekben minden benne volt, ami a könyvekből kimaradt (és igen, itt elsősorban a szexről beszélek). Sőt, egy másik híres trilógia szerzője, E. L. James is egy ilyen alternatív szövegen dolgozott az Alkonyat könyvek elolvasása után, ebből született aztán később Szürke ötven árnyalata.

D vajon miért szeretjük ennyire a szerelmespárokat? Miért imádjuk annyira a katartikus összeborulásokat, miközben a való életben nem olyan jellemző, hogy annyira tapsikolnánk más örömének? 

Erre az lehet a magyarázat, hogy

a fikcióba saját magunkat is beleképzeljük, kicsit, mintha velünk történne a cselekmény. Magunkra meg tán csak nem leszünk irigyek, ugye?! Igenis, jólesik tapsikolni a szerelemnek, jólesik megmelegedni és érezni, hogy két összepasszoló puzzle darab végre egymás mellé kerül. Kell ez a katarzis. (Főleg, ha otthon nincs meg…)

Nem csak a fiktív párokat imádjuk

Aztán, ott vannak azok a párosok, akik viszont hús-vér emberek, de mégis, mintha egy másik univerzumhoz tartoznának. Ők a hírességek.

Gondoljunk csak Brangelinara (itt Brad Pittről és Angelina Jolie-ról van szó), akiknek a nevét is összeolvasztották a rajongóik (és a bulvársajtó). Ezt a technikát amúgy rendkívül kreatívan alkalmazza az internet népe, de erre a névegyesítésre még később visszatérek.

Tény, hogy a bulvár előszeretettel idealizálja a sztár-párokat, csak épp náluk nincs „the end” felirat, mert az élet bekopog a saját forgatókönyvével, a rajongók meg jól pofára esnek, amikor kiderülnek a megcsalások, bántalmazások és jönnek a milliós válóperek.

Ilyenkor azt gondolhatja az ember, hogy de jó, még a sztároknak sem fenékig tejfel a szerelem, viszont a félig üres pohár hívők magukba roskadhatnak, hogy ha ezek a gyönyörű, gazdag és sikeres emberek nem találták meg egymás mellett a boldogságot, akkor mégis miben reménykedhet az átlag halandó?! 

Az a bizonyos „shipping”

Az angol „relationship” (magyarul kapcsolat) szóból ered a „shipping” kifejezés, amit akkor használ az internet elsősorban Z generációs közönsége, amikor egy párost nagyon-nagyon, de NAGYON szeretnének összehozni. Vagy, amikor már nyitott kapukat döngetnek felhasználók, mert a szerelem már beteljesedett a vásznon, és a pár, mint egy közös brand megy tovább, összeolvasztott nevekkel.  

 

Így született a Gossip Girl Blair és Chuck párosból Clair, vagy a Trónok harcában Daenerys és Jon Snow így lett Jonerys, de a való életben (vagyis a sztárokéban) ott van Ashmi, vagyis Ashton Kutcher és Mila Kunis, vagy Bennifer, azaz Ben Affleck és Jennifer Lopez.

Hozzá kell tegyem, ez a „shipping” nem kizárólag szerelmespárokra érvényes, szoktak szövetségekért és barátságokért is rajongani, de az más lapra tartozik. 

Örömködés a tévé előtt

Na, de szűkítsük most le a kört a televíziós párokra, méghozzá azért, mert akik még emlékeznek a televíziózás „hőskorára”, azok tudják, milyen volt a tévé előtt ülni, akár családi körben, és várni arra az egy epizódra, amelyben végre megtörténik, aminek szívünk szerint már rég meg kellett volna történnie.

Ezekben a nagy szerelmes összeborulásokban ott volt a közösségi öröm, amikor másnap a suliban megbeszélhettük a fejleményeket, esetleg fel is vettük kazettára, hogy újra és újranézzük (akár barátokkal) azt a bizonyos pillanatot,

amit soha nem tudtunk megunni, olyan örömöt okozott nekünk. 

Szóval összeszedtem a milleniálok leghíresebb és legkörülrajongottabb szerelmespárjai közül párat, a teljesség igénye nélkül.

Jóbarátok: Ross és Rachel

Nyilván mindenkinek megvan a jelenet, amit most a Reunion adásban fel is elevenített Jennifer Aniston és David Schwimmer. Rachel és Ross alaposan összevesznek, miután kiderült, hogy mindketten szerelmesek egymásba, de a fiúnak barátnője van. Ross elviharzik, Rachel összetörten lerogy a Central Perk ikonikus kanapéjára, majd feláll, hogy bezárja a kávézót. Ekkor meglátja Ross-t, aki kivert kutya fejjel áll az ajtó másik oldalán. Rachel (nagy nehezen) kinyitja az ajtót és végre jön a csók, amire mindenki várt. Mivel közönség előtt vették fel a sorozatot, az extatikus sikítozó örvendezés feketén-fehéren, élőben mutatja, milyen zsigeri boldogságot válthat ki egy ilyen pillanat a nézőben.

Ugyanez történt az utolsó epizódban is, mikor Rachel leszállt a gépről, hogy aztán belépjen Ross lakásába és végre tényleg összejöjjenek, a sok szakítás, kavarás, bonyodalom, valamint tíz évad után. Említettem már, hogy a bulvármédia imádja felkapni a híres szerelmespárokat, de arról még nem beszéltem, milyen elképesztő nagy a boldogság, ha a filmekben, sorozatokban szereplő párosok jönnek össze a való életben!

Nem azért mondom, de a Jóbarátok Reunion óta újra szárnyra kapott a pletyka, hogy Jennifer Aniston és David Schwimmer elkezdtek találkozgatni, miután a forgatáson bevallották, hogy anno mindketten belezúgtak a másikba egy kicsit, csak épp sose úgy jött ki a lépés, valamelyikük mindig kapcsolatban volt, ezért az általuk formált karakterek szerelmében öltöttek testet az érzéseik. Most viszont mindketten facérak és ezt a médiánál már csak az netlakók értékelik jobban. 

Gossip Girl: Blair és Chuck

Ez a sorozat (magyarul a Pletykafészek) a manhattani elit milliomos csemetéinek fényűző és botrányos életéről szól, tulajdonképpen csupa ellenszenves ember, de valahogy mégis kapott mindenki egy árnyalatot, amitől szerethetővé vált, vagy legalábbis rajongókat szerzett magának. A két legellentmondásosabb karakter, Blair Waldorf és Chuck Bass között pedig olyan kémia volt, hogy azt a tévé képernyőjén keresztül is érezni lehetett és már nekünk fájt, hogy annyit kínlódtak a fene nagy büszkeségükben azon, hogy érdemes-e párt alkotniuk, vagy sem. Ámde, egy átmulatott éjszaka után beültek egy limuzinba (hova máshova?!) és úgy estek egymásnak, hogy onnantól kezdve minden karakter szerelmi életénél fontosabbá vált, hogy ők együtt is maradjanak. Nem volt kérdés, hogy ezt a két megátalkodott embert az univerzum egymásnak teremtette. Bár természetesen ők se kapták tálcán a közös boldogságot, megküzdöttek érte jó néhány évadon keresztül. A rajongók pedig azóta is tobzódnak a saját gyártású klipekben, amelyekben összeszedik a legimádottabb szerelmes jeleneteiket. Ők a sorozaton belül is külön páros brandet húztak fel a kapcsolatukra és ez működött azon kívül is, mémek és GIFek sokasága hajbókol szenvedélyes szerelmük előtt.

Szívek szállodája: Lorelai és Luke

Itt egy kis csavar van a sztoriban, legalábbis szerintem. Ugyanis a páros négy évadon keresztül figyelgeti egymást, ahogy egyik béna kapcsolatból esnek a másikba, miközben mindenki számára nyilvánvaló, hogy a faék egyszerűségű csávó és a lelőhetetlen dumagép nő oda és vissza vannak egymásért, a levegő forr közöttük és úgy egyáltalán, mindenki lökdöste volna már őket egymás felé. Aztán akkor, amikor már mikor tudtuk, hogy közeledik a pillanat, már nagyon kíváncsiak voltunk, hol, mikor és hogyan történik majd meg AZ. És, bár hatalmas volt a boldogság, mikor félszegen végre megcsókolták egymást, mégis, ezen a ponton leesett, hogy az a kémia azért mégsem volt olyan pezsgő, mint ahogy azt gondoltuk. Persze, volt utána pár jópofa villanás, ami arra utalt, hogy ők nem csak beszélgetni tudnak, de azért az igazi katarzis mégis elmaradt, ami elképzelhető, hogy inkább a színészeken múlt, mert a karakterek tényleg odavoltak egymásért. Mindenesetre, a maguk bénázásaival együtt, Lorelai és Luke nagyon kedves és szerethető volt. És valahogy megnyugtató olyan szerelmet is látni, ami komfortos, nem felkavaró, csak simán biztonságos. Mivel sorozatról beszélünk és az első csók nem az utolsó jelenetben csattan el, ezért természetesen ők is összevissza szerencsétlenkednek egymással, de nyugalom, az igazi tévés szerelem nem maradhat happy end nélkül.

Szex és New York: Carrie és Mr Big

Ennél a duónál nem is az első csók a lényeg, hiszen az egész sorozat arra van felhúzva a történetük, hogy Carrie keresi azt a pasit, aki végre elfeledteti vele az első évadban megismert, megszeretett Mr Big-et, aki úgy összetörte a szívét, hogy már nekünk fájt. Náluk tehát nem az volt a kérdés, hogy összejönnek-e egyszer, mert tudtuk, hogy nem lehet valaki csak a vakvilágba Mr Big, ő a nagy Ő. De közben újra és újra bebizonyosodik, hogy a pasitól menekülni kell, képtelen elköteleződni és csak annyira jó, hogy miatta időnként a padlóról kelljen összekaparni Carrie-t.

Viszont ha a nagy Ő ennyire nehéz eset és a nő se egy párkapcsolati matyóhímzés, akkor mégis, hogy lesz ebből tündérmese? Hogy a ménkűbe kaphatjuk meg, amire vágyunk? Na ez volt az egész sorozat nagy kérdése. Nos, Miszter Nagynak fel kellett nőnie a feladathoz és rá kellett ébrednie, hogy kalandozhat és borozhat ő egész életében, de bármekkora macsó is, van neki szíve és az bizony Carrie-hez húz. Szóval, az utolsó epizódban egészen Párizsig lohol, hogy megmentse szíve hölgyét a teljes agyrém kapcsolatából az amúgy sokkal izgalmasabb orosz művész csávójával. Párizs, fények, magas (hiszen mégis Miszter Nagy…) férfi, kicsi nő és a csóknál már emelkedik is felfelé a tűsarok. Kell ennél több?! Maradjunk annyiban, hogy itt véget ért a sztori és hagyjuk is a filmeket. Meg a készülő folytatást. Mert

a happy end nem tűri a komplikációkat. És a filmfeldolgozások újabb és újabb csavarodásait. A boldog attól boldog, ha békén hagyjuk.

Ez volt az én négy kedvenc párocskám. Persze, lehetne a sort még hosszasan folytatni, hiszen alig van sorozat, amelyben nincs legalább a mellékszálak között egy pár, akiket imádhat a nép. És ha az első csók utáni katarzis megkaptuk, akkor jöhet a „couple goals”, ami pedig már a párkapcsolat idealizálásáról szól és ez már arról, hogy milyennek is képzeljük mi magunk a tökéletes, beteljesedett szerelmet.

De az már egy másik történet.

Szabó Anna Eszter