–

Az anyukák a vécén olvasnak

#anyapercek #egypercesek #csakegyperc #anyavagyok #olvasok #olvasás #olvasásawcn Az anyukák a WC-n olvasnak (💩) Amikor a lányaim megszülettek, tartottam egy kis szünetet olvasás terén, mert nem igazán láttam azt a rést a hétköznapokban, ahova a gyerekek terelgetése és a homeofficolás köze bepasszintok egy könyvet. Aztán rájöttem, hogy ezt a rést feszítővassal meg kell teremtenem, mert nem opció, hogy nem olvasok (régebben egy-egy jó könyvet egy nap alatt ledaráltam, én az a gyors és felületes olvasó vagyok, aki inkább később visszatér a nagy hatású olvasmányaira). Egy-egy könyv becsúszott, de nagyon hektikus volt, így tudatosan kellett visszaküzdenem a mindennapi olvasást az életembe. Találkoztam Szabados @nincsidomolvasnikihivas Ágival, csatlakoztam a programhoz, de aztán az irányított olvasás valahogy nem jött be. Így végül a havi 1 könyvet tartom, de a magam feje után megyek. Viszont így is elég necces, hogy mikor és hol olvasok. Az a taktikám, hogy mindig és mindenhol (ebben sokat segít az ebook). Kiemelt helyen szerepel természetesen a WC. A lányaim már elég nagyok ahhoz, hogy tudják: ott inkább hagyjanak békén. Így akár fél órára is be tudok vonulni. És igen, ne gondolkozzatok, olyankor nem húzom le, mert abból nyilván kiderül, hogy végeztem, hülye lennék lebuktatni magam. Így szépen kitörlöm, amit kell, felöltözöm, ráhajtom a deszkát, és gyakran ott ülök egy kupac szar fölött. Emelkedett mi? Magaskultúra level 1000 a büdösben. Na, így olvas egy anyuka. Meg úgy, hogy talál egy szuper rejtekhelyet a kertben bújócskázás közben és kihasználja azt a kemény 10 percet, amíg megtalálják (másik kép). A lányaim már kicsit aggódtak... Néha együtt is olvasunk (mármint mindenki a saját könyvét), csak sajnos a lányok általában hangosan, iszonyú vicces hozzáköltésekkel teszik, ami miatt én nem haladok túl jól. Ti olvastok? Ugye, ti is a WC-n?

Amikor a lányaim megszülettek, tartottam egy kis szünetet olvasás terén, mert nem igazán láttam azt a rést a hétköznapokban, ahova a gyerekek terelgetése és a home office-olás közben bepasszintok egy könyvet. Aztán rájöttem, hogy ezt a rést feszítővassal kell megteremtenem, mert nem opció, hogy nem olvasok (régebben egy-egy jó könyvet egy nap alatt ledaráltam, én az a gyors és felületes olvasó vagyok, aki inkább később visszatér a nagy hatású olvasmányaihoz). Egy-egy könyv becsúszott, de nagyon hektikus volt, így tudatosan kellett visszaküzdenem a mindennapi olvasást az életembe. Találkoztam Szabados Ágival, csatlakoztam a Nincs időm olvasni programhoz, de aztán az irányított olvasás valahogy nem jött be. Így végül a havi egy könyvet tartom, de a magam feje után megyek. Viszont így is elég necces, hogy mikor és hol olvasok. Az a taktikám, hogy mindig és mindenhol (ebben sokat segít az e-book). Kiemelt helyen szerepel természetesen a vécé. A lányaim már elég nagyok ahhoz, hogy tudják: ott inkább hagyjanak békén. Így akár fél órára is bevonulhatok.

És igen, ne gondolkozzatok, olyankor nem húzom le, mert abból nyilván kiderül, hogy végeztem, hülye lennék lebuktatni magam. Így szépen kitörlöm, amit kell, felöltözöm, ráhajtom a deszkát, és gyakran ott ülök egy kupac szar fölött. Emelkedett, mi?

Magaskultúra level 1000 a büdösben.

Na, így olvas egy anyuka. Meg úgy, hogy talál egy szuper rejtekhelyet a kertben bújócskázás közben, és kihasználja azt a kemény tíz percet, amíg megtalálják (másik kép). A lányaim már kicsit aggódtak… Néha együtt is olvasunk (mármint mindenki a saját könyvét), csak sajnos a lányok általában hangosan, iszonyú vicces hozzáköltésekkel teszik, ami miatt én nem haladok túl jól. Ti olvastok? Ugye, ti is a vécén? 

A szűrővizsgálat fontos. Meg a jó memória is

#anyapercek #egypercesek #csakegyperc #anyavagyok #szűrővizsgálat #menjetekszűrővizsgálatra #deneígy A szűrővizsgálat fontos. Meg a jó memória is. Vicces és (rám nézve) kissé kellemetlen sztori következik, jó üzenettel ☝🏻! Amióta szülők lettünk, elég komolyan vesszük a szűrővizsgálatokat, és ezt a gyerekekre is kiterjesztettük. Mivel nálunk mindenki nagyon fehérbőrű, az anyajegyek szűrése a gyerekeknél is evidens. Az én éves nőgyógyászati vizsgálatom és N bőrgyógyászati szűrése vált aktuálissá tavasszal, így kértem mindkettőre időpontot, ugyanarra a klinikára. A rendszer szétszórt anyukabiztos, 24 órával a vizsgálat előtt küldenek egy SMS-t, hogy várnak. De csak azt, hogy vizsgálati időpontod van - azt nem, hogy MILYEN. Megkaptam az üzenetet, N-t szépen felkészítettem, hogy másnap a vizsgálat miatt ki fogom hozni egy kis időre az oviból délután. Szokatlan módon még el sem késtünk, a recepción mutattam N személyijét (amúgy lejárt), mondták, hogy fognak szólítani. Szólítottak is, engem. Mentünk a doktornővel a vizsgálati szobába, ahol körbe sem néztem. Egyszercsak azt hallom, hogy vetkőzzek le deréktól lefelé. Mondom, de nem én vagyok a páciens, hanem a kislányom. Döbbent nézés. Mondom: őt hoztam anyajegy szűrésre. Mondja: csakhogy ez a nőgyógyászat. Bizony, sikerült kivinnem a 3.5 éves gyermekemet az oviból, hogy elvigyem a saját tulajdon nőgyógyászati szűrésemre. Mindenkit megnyugtatnék, nem ültettem az ölembe a vizsgálószékben, amíg engem vizsgáltak, N a függöny mögött játszott a telefonomon fellelhető egyetlen játékkal. Utána kicsit szomorú volt, hogy a doktornéni nem nézte meg az anyajegyeit. Pedig nagyon szépek. De sebaj, jövő héten remélhetőleg nem egy mammográfiára cipelem el közönségnek (amúgy már csak gyermek bőrgyógyászati időpontunk van, nyugi). Mindenesetre menjetek szűrővizsgálatra. Csak ne feltétlenül így 😂. . . A fotó @annamasni képe, a @nyomjad.anyukam főcím forgatásán készült. Ez az a műsor, ami holnap indul, és ami miatt ennyire szét vagyok esve. De a műsor csodás lesz!

Amióta szülők lettünk, elég komolyan vesszük a szűrővizsgálatokat, és ezt a gyerekekre is kiterjesztettük. Mivel nálunk mindenki nagyon fehér bőrű, az anyajegyek szűrése mindenkinél alap. Az én éves nőgyógyászati vizsgálatom és N. bőrgyógyászati szűrése vált aktuálissá tavasszal, így kértem mindkettőre időpontot, ugyanarra a klinikára. A rendszer szétszórtanyuka-biztos, 24 órával a vizsgálat előtt küldenek egy sms-t, hogy várnak. De csak azt, hogy vizsgálati időpontod van – azt nem, hogy MILYEN. Megkaptam az üzenetet, N.-t szépen felkészítettem, hogy másnap a vizsgálat miatt ki fogom hozni egy kis időre az oviból délután. Szokatlan módon még el sem késtünk, a recepción mutattam N. személyijét (amúgy lejárt), mondták, hogy fognak szólítani. Szólítottak is, engem.

Mentünk a doktornővel a vizsgálati szobába, ahol körbe sem néztem. Egyszer csak azt hallom, hogy vetkőzzek le deréktól lefelé. Mondom, de nem én vagyok a páciens, hanem a kislányom. Döbbent nézés. Mondom: őt hoztam anyajegyszűrésre. Mondja: csakhogy ez a nőgyógyászat.

Bizony, sikerült elhoznom a három és fél éves gyermekemet az oviból, hogy elvigyem a saját nőgyógyászati szűrésemre. Mindenkit megnyugtatnék, nem ültettem az ölembe a vizsgálószékben, amíg engem vizsgáltak, N. a függöny mögött játszott a telefonomon fellelhető egyetlen játékkal.

Utána kicsit szomorú volt, hogy a doktor néni nem nézte meg az anyajegyeit. Pedig nagyon szépek. Sebaj, jövő héten remélhetőleg nem egy mammográfiára cipelem el közönségnek (amúgy már csak gyermekbőrgyógyászati időpontunk van, nyugi). Mindenesetre menjetek szűrővizsgálatra. Csak ne feltétlenül így.

(A fotó Kerepeczki Anna/WMN képe, a Nyomjad, anyukám! főcímforgatásán készült.)

A szülőség felemelő pillanatai

#csakegyperc #anyapercek #mymommyminutes #anyavagyok #Floegypercesei #anyánaklennicsodás #anyánaklennigusztustalan A szülőség felemelő pillanatai Komolyan van egy csomó helyzet, amikor csak állok és gyönyörködöm a gyerekeimben, hogy milyen kis csodás lények... de azért bevallom őszintén, nem erről fogok írni, most sem. Egyrészt ezzel tele van az internet, másrészt ezek a pillanatok csak az enyémek, harmadrészt ilyenkor általában alszanak 😂(mielőtt a gyámügyért kiáltanátok, poén volt - félig 😉). Lényeg a lényeg, hogy szerintem nem ilyenkor érezzük igazán, hogy milyen anyának vagy apának lenni. Hanem olyankor, amikor valaki a kezedbe ad egy fikát, és közben azt kérdezi: "Mama, elfogadod ezt a fikuszt?" (Ugye, milyen udvarias?) Vagy amikor lefekvés előtt fél órát töltesz azzal, hogy egy idegesítő kis fikadarabot bányászol ki valakinek az orrából és arról beszélgetsz közben, hogy mi a különbség a fika és a takony között. ("Mama, a takaró ugyanúgy kezdődik mint a takony, ugye?" - teszi fel a kérdést a hároméves a téma kapcsán.) Vagy amikor vacsora közben, még teli szájjal megyek feneket törölni. Vagy amikor egy szatyorba csomagolt kakival a táskámban sétálok ki egy szülinapi zsúrról. Vagy amikor egy szófogadatlan kutyától próbálok elvenni egy kakis bugyit. Nektek mikor jut eszetekbe, hogy ez biztos csak egy anyával/apával történhet meg? Megjegyzés: a fotó készítése után épp kaptam egy fikát. De az is felmerült, hogy adjuk a kacsáknak, akiket épp etettünk... 🦆

Van egy csomó helyzet, amikor csak állok, és gyönyörködöm a gyerekeimben, hogy milyen kis csodás lények… de azért bevallom őszintén, nem erről fogok írni, most sem. Egyrészt ezzel tele van az internet, másrészt ezek a pillanatok csak az enyéim, harmadrészt ilyenkor általában alszanak (mielőtt a gyámügyért kiáltanátok, poén volt – félig). Lényeg a lényeg, hogy szerintem nem ilyenkor érezzük igazán, hogy milyen anyának vagy apának lenni. Hanem olyankor, amikor valaki a kezedbe ad egy fikát, és közben azt kérdezi: „Mama, elfogadod ezt a fikuszt?” (Ugye, milyen udvarias?) Vagy amikor lefekvés előtt fél órát töltesz azzal, hogy egy idegesítő kis fikadarabot bányászol ki valakinek az orrából, és arról beszélgetsz közben, hogy mi a különbség a fika és a takony között. („Mama, a takaró ugyanúgy kezdődik mint a takony, ugye?” – teszi fel a kérdést a hároméves a téma kapcsán.)

Vagy amikor vacsora közben, még teli szájjal megyek feneket törölni. Vagy amikor egy szatyorba csomagolt kakival a táskámban sétálok ki egy szülinapi zsúrról. Vagy amikor egy szófogadatlan kutyától próbálok elvenni egy kakis bugyit.

Megjegyzés: a fotó készítése után épp kaptam egy fikát. De az is felmerült, hogy adjuk a kacsáknak, amelyeket épp etettünk…

(A fotón szereplő harmadik gyermek nem saját, nagynéni minőségben szereztem, de szerencsére olyan a viszonyunk, hogy ő is ad nekem fikát.)

Ki volt az az idióta, aki feltalálta a csillámport? Fogalmam sincs, de 500 kis csőnyit szórnék szét az otthonában. Ki az az idióta, aki megveszi? Nyilván én.

#anyapercek #egypercesek #csakegyperc #anyavagyok #csillámpor Ki volt az az idióta, aki feltalálta a csillámport? Fogalmam sincs, de 500 kis csőnyit szórnék szét az otthonában. Ki az az idióta, aki megveszi? Nyilván én. Nem tudom, milyen evolúciós okból, de a gyerekek (szerintem nem csak a lányok) teljesen odavannak a csillámporért. Nálunk is időről időre előkerül. Van a lányoknak csillámporral hintett (jelmez) tütüje (legnagyobb wtf szerzeményem evör, mentségemre szól, hogy webshopból rendeltem, és csak annyit jeleztek, hogy csillogós, azt nem, hogy ezt úgy érték el, hogy por állagú csillámpónifingba forgatták, ami nyilvánvalóan folyamatosan szivárog, repked és csillámporral borít az égvilágon mindent). Van csillámos ragasztójuk, ami nem ragaszt, de legalább bennemarad a csillám, bárhová is kenik fel (értelemszerűen ha ruhára, akkor is). Van csillámtetováló készletük (aminél az első használat után meghoztam azt a szabályt, hogy az erkély az egyetlen hely, ahol be lehet rendezni a tetoválóműhelyt, így csak a tetoválást készítő felnőtt tesfelületének 50%-a és a lakás erkélyhez közelebb eső fele lesz csillámmal borítva). Most lett gyűrűkészítő készletük (amiről naivan azt gondoltam, hogy csak apró "drágaköveket" ragasztgatunk majd műanyag gyűrűkre, nem feltételeztem, hogy 3 cső csillámpor is a része, tanulság: mindig alaposan meg kell nézni minden csillogó szart). Szintén most lett ilyen kreatív csillámképkészítő készletük (amiről meg azt hittem, hogy a csillámosragasztó első értelmes felhasználási módja, de neeeem, a felület ragad, a port kell belehinteni - ami aztán hintődik mindenhova). Egy végzetes anyai benézés (elfelejtettem, hogy ma van az ovis kirándulás, és lemaradtunk) miatt az utóbbi kettőt ma volt alkalmunk tesztelni. Rutinos csillámhasználó vagyok, tudom, mi vár rám: 2 hónapig mindkét gyermekem csillogni fog (ők ugyanis játszanak a becsillámozott holmikkal), 1 hónapig csillám lesz a mosógépben, 1 hétig nekem mindenemen, néhány napig G szakállán (a lányokról ragad át rá), és 1 évig találok csillogó pontokat a lakásban. Mondjuk, a kirándulás és a felületes odafigyelés miatt is megérdemeltem 🤷🏼‍♀️. Csillámló hétfőt nektek is 😂!

Nem tudom, milyen evolúciós okból, de a gyerekek (szerintem nem csak a lányok) teljesen odavannak a csillámporért. Nálunk is időről időre előkerül. Van a lányoknak csillámporral hintett (jelmez) tütüje (legnagyobb wtf szerzeményem evör, mentségemre szól, hogy webshopból rendeltem, és csak annyit jeleztek, hogy csillogós, azt nem, hogy ezt úgy érték el, hogy porállagú csillámpónifingba forgatták, ami nyilvánvalóan folyamatosan szivárog, repked és csillámporral borít az égvilágon mindent). Van csillámos ragasztójuk, ami nem ragaszt, de legalább benne marad a csillám, bárhová kenik is fel (értelemszerűen ha ruhára, akkor is). Van csillámtetováló készletük (aminél az első használat után meghoztam azt a szabályt, hogy az erkély az egyetlen hely, ahol be lehet rendezni a tetoválóműhelyt, így csak a tetoválást készítő felnőtt testfelületének ötven százaléka és a lakás erkélyhez közelebb eső fele lesz csillámmal borítva).

Most lett gyűrűkészítő készletük (amiről naivan azt gondoltam, hogy csak apró „drágaköveket” ragasztgatunk majd műanyag gyűrűkre, nem feltételeztem, hogy három cső csillámpor is a része; tanulság: mindig alaposan meg kell nézni minden csillogó szart). Szintén most lett ilyen kreatív csillámképkészítő készletük (amiről meg azt hittem, hogy a csillámos ragasztó első értelmes felhasználási módja, de neeeem, a felület ragad, a port kell belehinteni – ami aztán hintődik mindenhova). Egy végzetes anyai benézés (elfelejtettem, hogy ma van az ovis kirándulás, és lemaradtunk) miatt az utóbbi kettőt ma volt alkalmunk tesztelni. Rutinos csillámhasználó vagyok, tudom, mi vár rám: két hónapig mindkét gyermekem csillogni fog (ők ugyanis játszanak a becsillámozott holmikkal), egy hónapig csillám lesz a mosógépben, egy hétig nekem mindenemen, néhány napig G. szakállán (a lányokról ragad át rá), és egy évig találok csillogó pontokat a lakásban. Mondjuk, a kirándulás és a felületes odafigyelés miatt is megérdemeltem. Csillámló napokat nektek is!

Tóth Flóra