A bundás farkú, bűbájos gyilkos, avagy a felkapaszkodott egér: a mókus
Ha az ember mókus, nagyon sokan rajongani fognak érte. A filigrán testalkat nagy szemekkel és aránytalanul nagy szőrös farokkal párosul, ez csupa filmipari klisé, de nagyon bejön. Kökéndy Ákos állathatározója.
–
A parkokban csodálatos élményben lehet részünk, ha egy kis mókus leszalad a fáról, odaszökdécsel hozzánk, és a kezünkből elfogadja az ételt. Az életvitelszerűen a parkokban élő, kéregető jószágokra nem hívja rá senki a rendőrt, holott az is előfordul, hogy belénk harapnak. Tényleg érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire vagyunk az előítéleteink rabjai, ha egy makkegészséges patkány szaladna fel a lábszárunkon és kóstolná meg a mutatóujjunkat, képesek lennénk-e neki megbocsátani? Mert a cuki mókussal biztosan elnézőbbek vagyunk.
Nem véletlen az összehasonlítás, a mókuci is rágcsáló, csak aranyosabb a kinézete. Öröm nézni, ahogy eszik, hiszen nagyon ügyes mancsával emeli a szájához a mogyorót vagy a gombát, hogy aztán szapora rágcsálással betermelje. A metszőfoga állandóan nő, ezt rágással élesíti. Ha mókusok vagyunk, akkor nem kell aggódnunk azon, hogy miként távozik a pofánkból a forgács, mert a metszőfogak mögött akkora rés van, hogy annak minden fogszabályzásra szakosodott fogorvos azonnal megörülne. A mókusnak meg ott potyog ki a hulladék azonnal. Ha belegondolunk, hogy milyen hatékony mogyorónyitó szerszámmal áldották meg az égiek, nem akarunk belegondolni, hogy milyen mélyre tud ez becsúszni a körmünkön át a csontunkig, hogy spricceljen a vérünk. Na, ugye, a kis drága fogpasztareklám!
Massage GIF - Find & Share on GIPHY
A fák koronájában bemutatott mozgása hihetetlenül könnyed, egyfajta légi balett, falmászás, kötéltánc, parkour, slackline és bázisugrás keveréke. Mivel a leghusibb darab is csak annyit nyom, mint egy fél literes ásványvíz, így könnyen ki tud szaladni a legvékonyabb ágak végeire is, hogy izmos lábával elrugaszkodva akár több méterrel odébb és lejjebb érkezzen egy másik fára. Ugrás közben bozontos farkával kormányoz, és azt használja az ejtőernyős fékezésre is. Bármelyik akciómozi castingján verhetetlen lenne.
Egy nagy szemű James Bond, elegáns 007-es ügynök! És ha azt is idevesszük, hogy a farkával még be is tud takarózni, akkor tényleg ott a helye a filmiparban!
Persze, ha egy színész akkora szőrpamaccsal a fülén szeretne befutni, mint amekkorát ő növeszt télire, akkor kicsit nehezebb lenne a dolga. Amiért mégis emberek játszanak a filmekben, az leginkább a szövegtanulás terén mutatott gyengeségek miatt van. A mókus (ez a nyavalyás balettürge) memóriájával ugyanis halálos problémák vannak. Az őszi szezonban nagy mennyiségben termő magvakat nem tudja mind megenni, ezért spontán raktárakat készít. Ez olyan, mintha a leárazós napok alatt az emberek hazafelé menet, sebtiben elásnának mindent, amit vettek. Karácsony előtt pedig látnánk a sok kétségbeesett alakot, akik meg mernének esküdni, hogy valahol egy parkoló piros autó mellé ásták el a tévét. Abba is belehalnának sokan, és a mókusok (kivagyi celebpockok) is megfeleződnek minden télen (persze nem mindegyik, mert akkor ugye…).
Squirrel GIF - Find & Share on GIPHY
Az érzékelésük remek, érzékeny fülükön kívül hatalmas szemük is segíti őket az erdők félhomályában jól tájékozódni. A szőr nemcsak bundaként van rajtuk, hanem tapintó szőreik segítik őket az orruk körül, de még a hasukon és az alkarjukon is! Ezt sem borotválják. A mancsaikon nem tapadókorongok vannak, hanem olyan karmok, amikkel a fák kérgében tökéletesen meg tudnak kapaszkodni, így nem kell nekik olyan kényelmetlen, félhold alakú mászószerszám, amivel a villanyszerelők szokták az oszlopokra felkínlódni magukat.
Így jutnak el időnként a cinkebisztróba is, ahol az odúban talált tojást és a kis fiókákat is olyan illedelmes-aranyosan, a farkukon üldögélve ropogtatják el, mintha diót majszolnának.
A nálunk élő mókusok (alkalmi gyilkosok!) egy fajba tartoznak, a hasuk kellemes krémfehér, a bundájuk nagy része viszont a vöröstől a sötét barnáig sokféle árnyalatú lehet. A sötétek a hűvösebb, nedvesebb és sötétebb fenyvesek lakói, a vörösek a naposabb erdőkben, ligetekben fordulnak inkább elő. Az erdőknek persze időnként nagyon elege lesz a mókuskákból (felkapaszkodott egerek!), mert nem azért güriznek egész évben, hóban, fagyban napsütésben, hogy utána az összes magot felfalják a kis drágák. Ilyenkor alig, vagy egyáltalán nem is hoznak magokat, amire meg a nindzsapatkányaink jól éhen halnak. Az erdő erre fellélegez, és a következő évben megint bőséges mag áll rendelkezésre, így a kevés túlélő megint rendesen szaporodni tud.
Squirrel Fail GIF - Find & Share on GIPHY
Odúkban is laknak, de sokszor építenek gömb alakú fészket magas ágak elágazásába. Utódot évente kétszer hoznak a világra, a három–négy kismókus a rágcsálókhoz hasonlóan csupaszon, vakon születik, de gyorsan fejlődik. Nem élnek sokáig, a háromévesnél öregebbek már ritkaságszámba mennek.
Ehhez – a rendszeres éhenhaláson kívül – a nyusztok és a ragadozó madarak is hozzájárulnak, valamint az autók is könnyen elütik az úttesten szerencsétlenkedő, szenilis színészt alakító jószágokat.
A Nagy-Briteknél az európai mókust szinte teljesen kiszorította egy amerikai rokon, a keleti szürkemókus, aki nagyobb és agresszívebben terjeszkedik. Sok módszerrel igyekeznek ellene védekezni, még konyhakész, tálcás vadhúsként is forgalmazzák, szóval, ha ilyet láttok, kedves távolba szakadt honfitársaink, nem patkány, csak egy kedves rokona.
Ha az ember mókus, élvezze az életet! Igaz, hogy rövid lesz, igaz, hogy rágcsálók a rokonok, igaz, hogy kicsit magányos, de akkor is. És nem szabad félni a tátongó mélységtől, hanem ugrálni kell! Fent kell maradni, mert odalent elvész minden, amiben jók vagyunk!
Kökéndy Ákos
Szerzőnk korábbi írásait ITT találod.