Vasárnap például petrezselymet szerettem volna venni, de csak egy fonnyadt csokorka volt a mérleg mellett, amin úgy felhúztam magam, hogy Sanyóca barátom csak röhögött a teátrális jeleneten. Nagyon akartam, de nem vettem meg. Aztán a pénztárnál állva észrevettem, hogy a cukorkákra téve ott volt a párja, az is elkókadva, összeesve. Ezt jelnek tekintettem, és szánalomból megvettem. Az igazság az, hogy nagyon hiányzott volna az íze a töltelékből, így erőt vettem magamon, és legyőztem a gőgömet. Viszont akkor úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban a dolgot, és megírom ezt a levelet!

Nyílt levél az áruházláncoknak és mindenkinek – akinek inge, kérem, vegye magára!

Tisztelt Osztályvezetők, Beszerzők, Zöldségesek és Termelők!

Gyakran főző, és recepteket megosztó ember lévén rendszeresen használom azt a szófordulatot, hogy „nagy csokor, friss petrezselyemzöld". Nem tudom, van-e ennek törvényileg meghatározott mértéke, így azt sem tudom, pontosan mekkorának kell lennie a nagy csokornak. Talán egyszer majd kiderítem. Egyet viszont biztosan tudok! Tuti, hogy nem akkorának, mint amekkora csokrokkal nap mint nap kiszúrják az emberek szemét a zöldségosztályokon/piacon/zöldségesnél.

Évek óta. Mit évek! Évtizedek óta vált ki belőlem felháborodást a tény, hogy képtelenség hozzájutni normális méretű és minőségű csokrokhoz, mondjuk, akkorához, mint amivel a petrezselymet áruló lányok/fiúk pironkodás nélkül állhatnak a bálban, várva a megfelelő kérőre.

Nem mondom, hogy legyenek menyasszonyi csokor méretűek (amúgy de), és azt sem várom, hogy akkorák legyenek, mint amilyeneket a piacon a pult alól kapok néha, import beszerzéssel. De könyörgök! Ami a legtöbb helyen elérhető, az arcátlan, sértő és egyenesen értelmezhetetlen. Csoffadt, rothadó vízben, pár szálból álló csokor, amit az ember lánya/fia kénytelen megvenni, és főzni vele.

Kérdem én, hogy miért? Miért van az, hogy egy olyan országban, ahol megannyi étel nélkülözhetetlen eleme, szinte lehetetlen hozzájutni egy tisztességes csokor petrezselyemhez?

Miért van az, hogy ha nagy csokorra van szükségem, akkor kénytelen vagyok megvenni egy egész köteggel?

Miért van az, hogy ezzel kell foglalkozni, amikor pont ezzel nem kéne?

Tudom, hogy a kérdéseim költőiek, én mégis felteszem őket.

Üdv,

Szatmári Feri

Azért itt egy töltött csirkés recept, petrezselyemmel, hogy tudjátok, miről beszélek...

Töltött csirkecomb zöldspárgával

Hozzávalók:

– 3 szál újhagyma – vékonyra karikázva

– 30 dkg csiperke – vékonyra szeletelve

– 30 dkg csirkemáj – egycentis darabokra aprítva

– 1 centi gyömbér

– 1 gerezd fokhagyma

– 1 nagy csokor petrezselyemzöld (vagy három kicsi!!!!) – finomra aprítva

– 1 bögre kukoricapehely – egy percre langyos vízbe áztatva, majd kinyomkodva

– só, bors

– fél citrom leve és reszelt héja

– 3 egész csirkecomb

– 1 evőkanál vaj

– fél kg zöldspárga

Ha nagyon jót akarsz, akkor a combokat egy éjszakára bepácolod egy citrom levéből, fél deci olajból és egy gerezd reszelt fokhagymából készített pácba. A páccal alaposan dörzsöld be, fedd le, és tedd hűtőbe.

A sütőt előmelegítem 180 fokra. Egy nagyobb serpenyőben két evőkanál olajat hevítek, majd ráborítom a gomba felét. Magas lángon, három-négy perc alatt megpirítom. Csak borssal fűszerezem, nem sózom, hogy ne engedjen levet. Jól lepirítom. A második részletet is így készítem el. Azért nem egyszerre, mert akkor nem pirulna, hanem a saját levében főne. Újabb két evőkanál olajat melegítek, ráborítom a hagymát, finoman sózom. Két percig pirítom, ráreszelem a fokhagymát és a gyömbért. Átforgatom, majd jöhet a máj. Megvárom amíg „kifehéredik”, villával kicsit szétnyomkodom. Hozzáforgatom a gombát, sózom, borsozom. A kieresztett levet óvatosan leöntöm. A keveréket a citrom reszelt héjával és a petrezselyemmel ízesítem. Langyosra hűtöm. Tojással és a kinyomkodott kukoricapehellyel dúsítom, alaposan összekeverem. A combokat leitatom, szárazra törlöm, sózom, borsozom. Bőrüket óvatosan fellazítom, majd egy kiskanál segítségével alátömöm a tölteléket. Bekenem vajjal vagy olajjal, majd a combok méretétől függően 60-70 percre a sütőbe teszem. Én nem takartam le, de ártani nem ártasz vele. Pihentetem.

Amíg pihennek a combok, egy lábosban egy liter vizet forralok, fél teáskanál sót teszek bele. A spárgák fás végét levágom (vagy elpattintom) majd két percre a forró vízbe teszem. Hideg vízzel azonnal lehűtöm, lecsepegtetem. A csirke pecsenyeszaftjából kikanalazok három-négy kanálnyit egy serpenyőbe, felmelegítem. Dúsítom fél kanál vajjal, megvárom amíg elolvad, pár csepp citromlével ízesítem majd fél perc alatt átmelegítem benne a spárgát. A combokkal tálalom.

 Szatmári Feri