Rákaptak a rave-ekre a 40 pluszos nők, és egy kutatás szerint ezt nagyon jól teszik
A Psychology of Music szaklapban megjelent kutatás szerint a 40 év fölötti nők tudatosan térnek vissza a klubokba és fesztiválokra – és ez mérhetően jót tesz a mentális egészségüknek. A Leedsi Egyetem kutatói 136 középkorú, bulizni járó nőt kérdeztek meg, és arra jutottak, hogy az elektronikus tánczene jelentősen hozzájárul a fizikai és lelki jóllétükhöz – számol be a Guardian. Hírszemle.
–
Joanna most 50 éves, néhány havonta találkozik régi barátaival egy-egy elektronikus zenei bulin, mert, ahogy fogalmaz, ez az egyetlen hely, ahol nem kell a munkájára vagy a szülői feladatokra gondolnia.
„Van benne valami egészen különleges. Amikor a gyerekeim kicsik voltak, rájöttem, hogy hiányzik az éjszakai élet. És egyszerűen szeretem a klubkultúrát”
– mondta.
Visszatérnie azonban nem volt könnyű. Amikor egy barátnője először felvetette, hogy menjenek el egy rave-re, reflexszerűen elutasította az ötletet. „Hajthatatlan voltam, szinte taszított a gondolat, hogy egy negyvenes nő klubba járjon... – emlékezett vissza.
Később azonban rájött, hogy félelmei inkább a saját, életkorral kapcsolatos előítéleteiből fakadtak, mint a valóságból. Története egyáltalán nem egyedi. A Psychology of Music folyóiratban megjelent kutatás szerint egyre több középkorú nő fedezi fel újra az elektronikus zenei bulikat, mert a szórakozáson túl a mentális egészségükre is jó hatással vannak.
Zabolai Margó épp a napokban írt arról a WMN-re, hogy az anyáktól a társadalom gyakran azt várja el, hogy saját igényeiket teljesen a család mögé sorolják, ezért egy többnapos fesztiválozás miatt is bűntudatot érezhetnek. A leedsi kutatók eredményei ezzel szemben azt mutatják, hogy az ilyen, kizárólag önmagukról szóló élmények hozzájárulhatnak a stressz csökkentéséhez, az energiaszint növeléséhez és a mentális egészség megőrzéséhez.
Nemcsak a húszéveseké a bulizás
A brit kutatásban 136 olyan nőt kérdeztek meg, akik rendszeresen járnak elektronikus zenei eseményekre. A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a klubkultúra korántsem kizárólag a fiataloké: a 40 és 65 év közötti válaszadók 82 százaléka több mint húsz éve jár rave-ekre vagy klubokba, sokan pedig hosszabb szünet után tértek vissza.
„A nők arról számoltak be, hogy ezek az esték segítenek újra élőnek és energikusnak érezni magukat, nemcsak akkor, amikor ott vannak, hanem utána is. Sokan azt is elmondták, hogy az órákon át tartó tánc csökkenti a szorongást, a depresszív hangulatot és a rosszkedvet”
– fogalmazott Alinka Greasley, a Leedsi Egyetem zenepszichológia-professzora.
A felmérés szerint
- a résztvevők 65,9 százaléka spirituális élményként írta le az elektronikus zenei rendezvényeket,
- 62,9 százalékuk azért jár klubokba, hogy kiszakadjon a hétköznapokból,
- míg 58,3 százalékuk úgy érzi, a klubban a személyisége egy másik oldalát élheti meg.
A Guardian cikke szerint ennek különösen nagy jelentősége lehet azoknál a nőknél, akik egyszerre próbálnak helytállni a munkában, a családban, esetleg idős szüleik gondozásában, és közben még a perimenopauza testi és lelki változásaival is küzdenek.
Az elektronikus zenei előadókkal is foglalkozó Rachel Giddings pszichoterapeuta úgy fogalmaz: a tánctér sokkal többet jelent egyszerű kikapcsolódásnál.
„Amikor belépünk egy befogadó tánctérre, olyan átmeneti állapotba kerülhetünk, ahol feloldódik az időérzék, és mindenkit egyenlőként kezelnek. Nem számít, hogy valaki vezérigazgató vagy utcaseprő, 25 vagy 55 éves. Ez erősíti az összetartozás érzését”
– mondta.
Szerinte a klubozást gyakran eszképizmusként írják le, pedig ennél többről van szó. „Azt mondjuk, hogy elmenekülünk a hétköznapokból, pedig valójában kapcsolatot, identitást és a valahová tartozás érzését keressük” – magyarázta.
A kutatás arra is rámutat, hogy a közös táncnak önmagában is mérhető pszichológiai hatása lehet. Greasley elmondta, hogy korábbi vizsgálatok is igazolják, hogy amikor emberek ugyanarra az ütemre mozognak, erősödik közöttük a társas kötődés. Az elektronikus zene ráadásul tudatosan épít a feszültség felépítésére és feloldására: a hosszú zenei építkezések után érkező ütemváltások egyszerre mozgatják meg a tömeget, ami intenzív örömérzetet válthat ki.A többórás tánc fizikai szempontból sem elhanyagolható. Több résztvevő arról számolt be, hogy a bulizást a rendszeres testmozgás részének tekinti, és szórakoztatóbbnak is tartja, mint egy edzést.
A kutatás ugyanakkor a nehézségeket sem hallgatja el. A megkérdezettek körülbelül ötöde érezte már úgy, hogy életkora miatt kilóg a klubból, közel felük pedig átélt nem kívánt fizikai érintést vagy zaklatást. Emiatt sokan tudatosan olyan rendezvényeket választanak, ahol biztonságosabbnak érzik a légkört, illetve megbízható baráti társasággal járnak ilyen helyekre. De ma már kifejezetten csak nőknek szóló eseményeket is rendeznek, Budapesten Jade-Hutton Mills vágott bele a HER-bulik szervezésébe, egyebek mellett erről is kérdezte őt Kaiser Orsi ebben az interjúban.
A kutatók szerint az elektronikus zenei szcéna maga is öregszik: a műfaj az 1980-as években született, így az első generációs rave-rajongók ma már ötvenes-hatvanas éveikben járnak. Erre reagálva egyre több, kifejezetten idősebb közönségnek szóló rendezvényt szerveznek, amelyek már kora este kezdődnek, és éjfél körül véget érnek.
Kiemelt kép: Getty Images/FG Trade Latin