Egyeztetésre hívták Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert a szüléssel foglalkozó civil szervezetek

–

Hivatalba lépése után egy nappal egyeztetésre hívta Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert tizenegy, a szülészeti ellátás területén aktív civil szervezet, ugyanis fontosnak tartják, hogy a tervezett stratégiaalkotás első lépéseitől megjelenjenek a nők és anyák szempontjai az ellátásban, ezért felajánlották segítségüket is.

„Szervezeteink évtizedek alatt összegyűlt tapasztalatait örömmel osztanánk meg a minisztérium munkatársaival egy személyes egyeztetés keretében” – írták közös közleményükben, hozzátéve, hogy remélik, a szülészeti ellátásról szóló párbeszéd a jövőben nem szűkül le kizárólag állami és szakmai testületek – például a Magyar Orvosi Kamara vagy a szakmai kollégium – közötti egyeztetésekre, hanem a „legfőbb érintettek”, vagyis a nők is érdemben bekapcsolódhatnak a folyamatba.

„Hiszünk abban, hogy a nők, anyák, babák és családok testi-lelki egészsége és biztonsága iránti mély elkötelezettség az, ami minket, Önöket és a terület többi szereplőjét is összeköti, és ez alapozhatja meg hosszú távú, sikeres együttműködésünket”

– írták. Egyben gratuláltak is Hegedűs miniszteri kinevezéséhez, és üdvözölték a választási programban megfogalmazott vállalásait, szülészeti ellátással kapcsolatos nyilatkozatait, amelyekben az adatgyűjtésről és az azokhoz való hozzáférhetőségről, minőségbiztosításról, panaszkezelésről, a NICE Guidelines modellértékűségéről is beszélt, valamint a szülésznői kompetenciák megerősítését és az érintettek széleskörű bevonását ígérte. 

Az aláírók között szerepel az adatvezérelt szülészeti tapasztalatokat gyűjtő Ablak a világra adatbázis, a várandósság és szülés során személyes támogatást nyújtó Békés Dúlakör, a császármetszésről edukáló Császárvonal, a női jogokra és nőközpontú ellátásra fókuszáló EMMA Egyesület, a családtervezést és veszteségfeldolgozást segítő Élet.Érzés Egyesület, a dúlai kísérést és támogatást nyújtó Magyar Dúlakör és Module Egyesület, a pszichológiai csoporttámogatást adó Mamakör Alapítvány, a szülésjogi tudatosságért dolgozó Másállapotot a szülészetben! mozgalom, a koraszülöttek érdekeit képviselő Melletted a helyem Egyesület, valamint a roma nők reproduktív jogaiért dolgozó Muri Phen csoport.

Hegedűs Zsolt örömmel veszi a megkeresést

Az egészségügyi miniszter kommentben válaszolt a civil szervezetek felvetésére. Jelezte, hogy a civil kezdeményezéseket nyitottan fogadják, és a minisztérium bevonja a szülés körüli ellátás szereplőit a szakmai munkába, az egyeztetések ütemezéséről értesíteni fogják őket.

Hangsúlyozta, hogy a szülészeti ellátás fejlesztése csak az érintettek – nők, családok, civil és szakmai szereplők – bevonásával lehet sikeres.

„Különösen fontosnak tartom azokat a hangokat, amelyek nem pusztán szakmai hierarchiából, politikai vagy ideológiai alapon szólalnak meg, hanem közvetlen tapasztalatokra, közösségi tudásra és évek, évtizedek óta végzett segítő munkára épülnek”

– fogalmaz Hegedűs, hozzátéve, hogy céljuk egy működő, biztonságos, egészséges és empatikus szülészeti, valamint szülés körüli ellátórendszer megteremtése és fejlesztése. „Olyan rendszeré, amelyben az édesanyák méltóságban és biztonságban hozhatják világra gyermekeiket, a családok bizalmat érezhetnek az ellátás iránt, a babák a lehető legjobb eséllyel indulhatnak, és ahol a szakemberek is kiszámítható, támogató környezetben végezhetik hivatásukat” – írta.

A miniszter szerint az egyeztetések értéke abban mérhető, ha azok konkrét, mindennapokban is érzékelhető változásokat eredményeznek az ellátás különböző területein.

Széleskörű párbeszédet ígér Hegedűs

A szülészeti ellátás kérdése már a kormányalakítás előtt politikai és szakmai viták tárgyává vált. Kapitány István, még gazdaságfejlesztési és energetikai miniszterjelöltként a közösségi médiában vetette fel a szülésorvos-választás visszaállításának lehetőségét, amire Hegedűs Zsolt reagált is: üdvözölte a felvetést, ugyanakkor

hangsúlyozta, hogy erről nem született még kormányzati döntés. A kérdést széles társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátanák, beleértve orvosi és szülésznői szervezeteket, valamint betegjogi és női érdekvédelmi csoportokat is.

A Magyar Orvosi Kamara ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy a szabad orvosválasztás visszaállítása önmagában nem oldaná meg a szülészeti ellátás rendszerszintű problémáit, csupán tüneti kezelés lenne – emlékeztet a Telex.

Magyarországon a szülészeti ellátás rendszere 2021-ben változott meg érdemben, amikor megszűnt a hálapénz, és ezzel párhuzamosan az állami intézményekben a korábbi szabad orvosválasztás gyakorlata is átalakult. Azóta rendszeresen visszatérő vita, hogy ez a modell mennyiben javította vagy nehezítette a betegek ellátáshoz való hozzáférését és az ellátás minőségét – erről Kőrizs Kata a Látlelet reprodukciós ügyek elmúlt 16 évét összegző cikkében is írt. 

Hegedűs Zsoltot hétfőn a parlament Egészségügyi Bizottságának meghallgatásán kérdezték a szívhangrendeletről is – ez az, ami előírja, hogy a terhességmegszakítás előtt a nőknek igazolniuk kell, hogy a szülész-nőgyógyász a magzat életfunkcióira utaló tényezőket (szívhangot) észlelhető módon bemutatta számukra. Hegedűs szerint ezzel a rendelettel a szakmát megerőszakolta a politika. Minden élet végével és kezdetével kapcsolatos ügyet, mint az eutanázia vagy az abortusz, társadalmi egyeztetésre kell küldeni.

Nagy Andi