Kezdjük az alapokkal!

Hőgutát nemcsak autóban hagyás vagy napon sétáltatás miatt lehet kapni. A hőguták jelentős része egész egyszerűen azért következik be, mert a hőmérséklethez képest túl sokat, túl intenzíven mozog a kutya. Azaz: 

kánikulában egész egyszerűen szorítkozzunk az egészségügyi szükségletek elvégzésére, és már nyomás is haza. A kutya testhőmérséklete 39 Celsius fokig normális, 39,5 fok esetén hőemelkedésről beszélünk, 42 fokig lázról, efölött pedig a túlhevülés és a hőguta állapota van. Látható: pillanatok alatt baj lehet.

A hőguta nem vicc, nem is afféle költői túlzás, hanem egy életveszélyes, rendkívül nagy százalékban halállal végződő állapot, amely még akkor is okozhat maradandó károsodásokat, ha a kutyád életben marad. 

A külső tünetek a felforrósodott testen túl: 

  • szapora lihegés, akár szokatlan „grimasszal” kísérve
  • elesettség, bágyadtság, levertség
  • erős nyáladzás
  • vörös íny a vérbőség miatt
  • tág pupillák 
  • szédülés
  • bizonytalan járás
  • reszketés, roham
  • hasmenés
  • hányás

Belül eközben súlyos károsodások történhetnek a keringési rendszerben, az agyban, a vesékben stb. Akkor is fontos szakemberhez vinni a hőgutából visszahűtött kutyát, ha látszólag semmi baja nincs – ha pedig a hősokk állapotában van, azonnal hívjuk az állatorvost, és kérjünk segítséget az azonnali visszahűtéshez!

A felépülés hosszú, akár heteken át tartó folyamat is lehet, és sajnos előfordulhatnak maradandó károsodások is. Épp ezért a hőgutát nem lehet eléggé komolyan venni! Ahhoz pedig, hogy el se jussunk odáig, talán nem árt összeszedni a legfontosabb tudnivalókat.

Mit tegyél, ha muszáj kimenned a kutyáddal?

Nyilván senkinek nem az az álma, hogy égető napsütésben sétáljon a kutyájával – mai napig találkozom ugyanakkor olyanokkal a városban, akik képesek fényes délben levinni kedvencüket a nyári hőségben. Ez a legnagyobb butaság, amit egy gazdi tehet – gyakorlatilag közvetlen életveszélynek teszi ki az állatot. Nem azért, mert a mai kutyák túl vannak tenyésztve, nem azért, mert kényesek – hanem mert egy élő szervezet nem az 50-60 fokos betonra van berendezkedve. Mi sem sétafikálunk mezítláb a Blahán, ugye?

Az alapszabály ugyanis az: ha a kezednek túl forró a beton, az ő mancsának pláne az lesz. A kutyák azért tudnak pillanatok alatt akár halálosan túlhevülni a városban, mert épp a talpuk alatt a legforróbb a helyzet, miközben ők a lihegésen túl elsősorban a talppárnáikon át képesek hűteni magukat. 

Tehát: leginkább sehogy ne indulj el, ha odakint már tűz a nap – és ha esetleg már úgy tűnik, hogy csitult a nap ereje, akkor is érdemes ellenőrizni a beton hőmérsékletét indulás előtt. Ha mégis muszáj (pl. állatorvos, halaszthatatlan utazás), akkor NAGYON körültekintőnek kell lenned. 

Jó szolgálatot tehet egy hűtőmellény: ebből is többféle létezik, a legegyszerűbbet csak be kell vizezni és ráadni az állatra. A mellény segít hűsíteni, ugyanakkor ezzel sem védhető ki a hőstressz, hiszen a járda attól még tűzforró lehet.

Onnantól, hogy a hőmérséklet 24-25 fok fölé emelkedik (nem túlzok!), MINDIG kell hogy legyen nálad víz. Igen, tudom, csak pár percre ugrasz le, nincs is olyan nagy forróság, meg hát macerás is – de kérlek, vedd komolyan ezt, ugyanis szó szerint életmentő lehet. Plusz, ha a te kutyádnak nem is lesz rá szüksége, másénak attól még lehet, szóval víz nélkül tényleg sehova!

Egyébként pedig alakítsd úgy az életritmusod, hogy kora reggel menjetek sétálni, mielőtt beüt a hőség, este pedig várjátok meg, amíg lemegy a nap, és a beton is kiengedi magából a meleget. 

Hasznos tippek ezeken túl: 

  • mindig alaposan tervezd meg, milyen útvonalon, járművel stb. fogsz menni, és azon van-e esély arra, hogy nincs légkondi. 
  • ha hosszabb utat kellene megtenned vonattal, amelyen nincs légkondi, inkább ne szállj fel akkor se, ha csak az állomáson szembesülsz azzal, hogy a járművön forróság tombol: sose bocsátanád meg magadnak, ha a vakmerőséged miatt meghalna a kedvenced, és még csak segíteni sem tudnál rajta, hiszen valahol a semmi közepén robogsz (vagy állsz, mondjuk, felsővezeték-szakadás miatt)
  • ha az utadon van olyasmi, amit nem befolyásolhatsz (pl. késés, várakozás), akkor egyrészt legyen B-terved, másrészt inkább a sokhoz képest is dupla adag vízzel készülj, és folyamatosan itasd a kutyád kisebb adagokban, hogy megakadályozd a túlhevülést! (Ha már túlhevült, akkor más a protokoll, de erről alább írok majd!)
  • ha pár méternél többet kell tűző napon megtennetek, vedd ölbe a kutyát, hogy a mancsai ne forrósodjanak túl vagy égjenek meg, ami a 60-70 fokos járdák esetben valós veszély (az meg alap, hogy eleve az árnyékos oldalon közlekedsz persze)
  • figyeld meg, hol találsz utcai kutyaitatókat vagy „emberi” ivócsapokat – a Városligetben és környékén szerencsére több is van például
  • ha úgy érzed, a kutyád kezd rosszul lenni, ne félj segítséget kérni a legközelebbi kisboltból, bankból stb. Sokfelé már az előtér is légkondicionált, és a kutyád már attól is jobban lesz, ha elhasalhat a hideg kövön, miután odakint lelocsoltad
  • indulás előtt akár le is zuhanyoztathatod otthon, így jobban fogja bírni a forróságot 

Ha otthon tombol a forróság

Sajnos a klímakrízis miatt különösen városi lakásokban pokoli a hőség (nálam 31 fok van, ha nem kapcsolom be a légkondit), és bár amennyire tudjuk, elsötétítjük a lakást, tartós kánikula esetén a falak és a padló is felmelegszik. A „nyomott orrú” kutyák (buldogok és egyéb bull-típusú kutyák, boston terrierek stb). közül sokan már egy nagyobb izgatottság esetén is őrült lihegésben törnek ki – ők azok, különösen az idősebbek, akikre fokozottan figyelni kell akkor is, ha „szimplán” meleg a lakás. 

Ugyanis nemcsak maga a meleg a megterhelő a számukra, hanem az is végzetes lehet, hogy egy rövid, de forró séta után nem tudnak odahaza lehűlni és hűsölni.

Az első és legfontosabb szabály: a kutyád előtt mindig legyen friss, hűvös ivóvíz. Azért nem jéghideget írok, mert egy áthevült kutya akár rosszul is lehet attól, ha hirtelen hideg vizet kap. Logikusan azt gondolnánk, az a legjobb, ha azonnal kap valami jó hideget – ez azonban az embernél is gondokat okozhat, nemhogy egy sokkal kevésbé fejlett hőszabályozású állatnál. 

Hogy akkor mit tehetsz? Törekedj a fokozatosságra:

ha a kutyád felforrósodva érkezik haza a sétából, vagy bármi okból nagyon fel van hevülve (több fajtánál ehhez 25 fok felett egy sima benti játék is elég), soha ne adj neki hideg vizet azonnal – előbb hűtsd vissza a testét normális hőmérsékletűre.

Bizonyos fajták esetében az intenzív lihegés és a víz habzsolása akár végzetes is lehet, és – sok egyéb gond között – például gyomorcsavarodáshoz vezethet, aminek következtében gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra elpusztulhat az állat. 

Amit tehetsz:

  • ha olyan helyen vagy, ahol nincs zuhany, kád, kerti csap, medence stb, akkor locsold le a kutyát üvegből – de ne jeges vízzel, ne hirtelen, hanem óvatosan, fokozatosan hűtve.
  • Elsőként a füle tövét és a nyakát vizezd be a kezeiddel, vigyázva, hogy ne menjen a hallójáratába folyadék, aztán pedig a hasát a négy mancsát. Ha van rá mód, állítsd vízbe, locsolj kis tócsát a mancsai köré, nedvesítsd be a lábait, hasát.
  • Sok kutya ösztönszerűen „kiterül”, ily módon is hűtve magát, ebben segít, ha vizes a talaj, padló stb. alatta – tehát a hűtést, ha lehetséges, eleve olyan helyen végezd, ahol árnyék van és nem éget a bitumen! (Vészhelyzetben ez néha nem megoldható, a fokozatosság ilyenkor kiemelten fontos) Csak azután itasd hűvös vízzel, hogy már visszahűlt valamelyest a teste! 
  • ha olyan helyen vagy, ahol van zuhany, kád stb, akkor előbb langyos vízzel kezdd locsolni, óvatosan, hogy ne ijeszd meg (nehogy az ijedségtől még erősebben hiperventiláljon) fröcsköléssel, erőltetéssel stb. Tartsd közel hozzá a zuhanyrózsát, vagy fogj egy edényt, és azzal locsold – célszerű előbb a mancsait, a hasát, hogy mihamarabb hűljön. A vizet fokozatosan hűtsd vissza, így a kutyus néhány perc alatt eléri a normális testhőmérsékletét. Ezután engedheted neki, hogy igyon.
  • jó ötlet, ha jégkockát adsz neki nyalogatni – NEM a szájába, hogy szétropogtassa, hanem a kezedben fogva engedd neki, hogy nyalogassa! (Vészhelyzetben, ha van a közelben egy kisbolt, ahol jégkocka nincs, de jégkrém igen, keress olyat, ami vizes alapú, és nincs rajta bevonat)
  • ha a helyzet kritikus, a lelocsolt testét fokozatos hűtés után jegelheted (ha például van benzinkút a közelben, ott találsz nagy kiszerelésű jégkockát), ilyen helyzetben ugyanis, ha a kutya testhője 44 Celsius fok fölött van, minden pillanat számít (csak óvd a sokktól, nem győzöm hangsúlyozni!)
  • a hosszú szőrű fajták esetében hasznos a nyári rövid frizura – fontosabb is, mint az esztétikum 
  • Megelőzés: ha van erkélyed, teraszod, vagy egy olyan terület a fürdődben, ahová rendszeresíthetsz neki egy pici „medencét”, szoktasd rá, hogy önállóan járjon be/ki hűsölni! (Nevetni fogsz, de a mienk nemcsak hogy kéri a zuhanyoztatást, de azt is tudja, hogy utána a törölközője következik…)
  • hűtsd az ételét, de vigyázz, hogy ne legyen jéghideg, amikor elérakod!
  • szerezz be hűtőmatracot neki (ebből is van többféle, olyan is, ami speciális zselével van megtöltve, ami nyomás hatására hideggé válik), hátha szívesen fekszik rá!

Amit NE tegyél:

  • ne takard be hideg vizes törölközővel, pokróccal az áthevült kutyát, különben csak rontasz a helyzeten – ELŐBB locsold egyre hűvösebb vízzel, és hűtsd le fokozatosan!
  • a hűtőmellény megelőzésre való, nem pedig az áthevült kutya lehűtésére, szóval ezzel se akkor próbálkozz, ha a kutyád már hiperventilál
  • ne rakd hirtelen bele se egy lavór hideg vízbe, se a jéghideg zuhany alá, mert akár bele is pusztulhat a sokkba (ahogyan úszás előtt nekünk is fokozatosan kell lehűtenünk a testünket!)
  • csokis jégkrém – és MINDEN, ami csokis, TILOS (halálosan mérgező a kutyák számára)
  • ne engedd „ész nélkül” napozni – néha nem tudják, mi az elég
  • tudom, hogy vicces, és el is lehet vele picit szórakozni, hogy a kutyád a slaugból jövő vízsugárral harcol, de buldogok esetében simán fennáll a veszélye, hogy túl sok levegőt is nyel a víz mellé, és súlyos következményei lesznek (lásd fent)
  • ne hagyd hosszú időre egyedül a melegre érzékeny, idős, beteg kutyádat a felmelegedett lakásban! (Mérlegeld, melyik a megterhelőbb: ha reggel beviszed magaddal dolgozni a légkondis munkahelyedre, vagy ha otthon marad, és minden lehetséges óvintézkedést megteszel!)

Apró-cseprő, de odafigyelésre érdemes problémák

Ha a hőgutát sikerült is elkerülni, néhány dolog akkor is van, ami odafigyelést és esetleg gondozást igényelnek. Például: 

  • a forró beton megégetheti a mancsokat, így azok kisebesedhetnek, tisztítsd a sebet és figyeld, hogy rendesen gyógyulnak-e, használj rájuk fertőtlenítő-sebkezelő zselét, krémet, és ha súlyos a helyzet, fordulj állatorvoshoz!
  • a gyakori vizezés az érzékenyebb bőrű kutyák esetében kisebb-nagyobb bőrgyulladásokat eredményezhet, ezeket fontos már akkor kezelni, ha még csak pici pöttyök, ugyanis könnyen terjedhetnek. A (bőrgyógyászatilag ellenőrzött!) fertőtlenítő spray vagy zselé kincset ér nyáron!
  • ha vadvízben fürdik a kutya, a rühességtől a különféle fertőzésekig számos „izgi” dolgot összeszedhet – ha a vízitúra után bőrtünetei vannak, menjetek orvoshoz! 
  • egy apró fertőzésből nyáron, vizes szőr alatt pikk-pakk súlyos gondok alakulhatnak ki, pláne, ha az illetékes még meg is vakarja a sebet. Ha a kutyád rágja magát, szokatlanul sokat vakarózik, a sebe bűzös vagy nehezen gyógyul, irány a doki! (Gondoztam már olyan mentett kutyát, akinek szó szerint lerohadt a bőr a hátáról a kánikulában – egy könnyű atkafertőzése volt kezdetben, csak hát a „gazda” kidobta inkább kezelés helyett... Fecskendővel kellett a sebfertőtlenítőt nyomnom a bőre és a húsa közé – szerintem ne várd meg ezt az állapotot.)
  • ha a kutyád a fülét vakarja, rázogatja, lehet, hogy minden odafigyelésed ellenére is víz ment bele, és begyulladt – tisztítsd ki, és ha nem javul a helyzet, nézesd meg orvossal!
  • az itatóra sajnos erkélyen, teraszon gyakran szállnak a darazsak – inkább vidd be a tálat, ha ez előfordul, mert egy darázscsípés nem leányálom, és akár halálos is lehet!

Kedves olvasó, tudom-tudom, ez így egyben fárasztóan sok információnak tűnhet, de valójában csak arról van szó, hogy az ilyen, kiemelten kockázatos időszakokban hatványozottan odafigyelünk az állatainkra, és olyan napirendet, szokásokat alakítunk ki közösen, amelyekkel megvédhetjük őket. A legtöbbje ezeknek egyáltalán nem pénz, inkább tudatosság és körültekintés kérdése.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Catherine Falls Commercial

Csepelyi Adrienn