A WMN Fesztivál pénzügyekről szóló beszélgetésében nagyon sok fontos információ hangzott el, ezeket szedtük össze.

Körösényi Bori hobbiból kezdett el szőni, ám nem sokkal később már Marokkóban, az Atlasz hegységben járta az amazigh szövőnők közösségeit, hogy elhozza Magyarországra a munkáikat. Borival arról beszélgettünk, mit lát ő egy-egy szőnyegben, mit jelent a szőnyegeladásból való bevétel az asszonyok számára, és miért döntött úgy, hogy az etikus üzleti filozófiáját követve Berberből Abra rugs-á módosítja az üzlet nevét.

Több volt, mint egy bajnok. Óriási szíve volt. Otthon tele volt boldogsággal, olyan volt, mint egy kisgyerek” – így emlékezett vissza a magyar származású Adriane Kelemen Galisteu egykori szerelmére, a Forma–1 háromszoros világbajnok legendájára, Ayrton Sennára.

2025-ben a digitális környezetünk épp olyan – ha nem még – meghatározó(bb) a mindennapjaink tekintetében, mint a lakásunk elrendezése vagy az utcánk lokációja, mégis hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni a jelentőségét. Pedig Sipka Bence környezetpszichológus szerint az érzelmi stabilitásunk, a monotonitástűrő képességünk, a társas kapcsolataink és az elégedettség-élményünk is múlik rajta.

A társadalmi elvárások is akadályozzák a magyar nőket a vállalkozói létben. Sok nő tapasztalja a saját bőrén, milyen ellenszélben haladni, miközben a belsővé tett korlátainkkal is küzdünk. Ezt a tényt igazolja egy friss kutatás is.

Lender Andi imád az emberekkel foglalkozni, s közben a problémamegoldás a lételeme – ezért lett brand designer-grafikus. Hogy ez a kettő miként ér össze? Interjúnkban elmeséli!

A Diageo rendezvényén a cég női vezetői meséltek – meglepő és példaértékű őszinteséggel – a sikerhez vezető útjukról, a kihívásokról, amikkel nőként, családanyaként nap mint nap szembesülnek, nagy tanításokról, nehéz döntéshelyzetekről, és arról, milyen célokat érdemes az embernek maga eléállítani és oda eljutnia. Íme a leghasznosabb gondolatok, tanítások az eseményről, amit mindannyiunknak érdemes megszívlelni

Jól körülírható jelei vannak, ha egy teljes társadalom traumatizált, amikor pedig kollektív traumákról beszélünk, nem csak a nyilvánvalóra – háborúk, holokauszt – kell gondolnunk Kövér-Van Til Ágnes, az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalmi Trauma Kutatócsoport vezetője szerint.