Neked lehozom a csillagokat is!

Amúgy a Reddit válaszadói között akadt olyan, aki egy komplett alpesi maratont vállalt be a nőért (akinek azt füllentette, természetesen ő is rendszeresen fut), és olyan is volt, aki egy fát ölelgetett, azt állítva, hogy érzi az energiáit. A külföldi kommentcunamiból a kedvencem mégis az a fiú lett, aki egy svájci télen szaladt haza óvszerért zokniban (a cipőjét nagy izgalmában nem találta). Meg az, aki szexi vegyésznek öltözve a teljes periódusos rendszert felmondta (amúgy hiába, a lányt ezzel sem sikerült lenyűgöznie). De volt olyan, aki Kevin Costnernek adta ki magát (minden szempontból sikeresen), aki kiolvasta a teljes Twilight-Sagát, és olyan is, aki vegánnak hazudta magát, ám mivel fogalma sem volt, úgy mit is fogyaszthat, négy teljes napon keresztül éhezett. Ám azt állítja: megérte!

Leszek érted az esküvői fotósod is akár!

A kérdésemre Jutka elmeséli, Párizsban élt egy nagyon helyes arab fiú, akivel nyári egyéjszakának indult a dolog, ám mégiscsak az lett a vége, hogy két találkozás után hajnali hatkor az Air France járatán találta magát. „Nincs még egy pasi, akiért nekiindulnék a világnak.”

Nem hinnéd, de van, aki annyira szereti a másikat, hogy akár annak az esküvőjét is hajlandó végigfotózni… Kitti amikor összeismerkedett londoni szerelmével, az épp (szívességi) házasságot készült kötni egy harmadik országbeli barátnőjével, nehogy kitoloncolják. Így aztán Kitti nemcsak hogy ott volt az esküvőjükön, de ő is fotózta végig az eseményt. Barátságból.

„A lány azóta biztonságban van, és boldogan él Londonban, a fiúval elváltak évekkel később, mi meg együtt élünk boldogan azóta is, lassan 14 éve…”

„Pedig amúgy nem vagyok pszichopata!”

Zsófi igazi hősszerelmes. Volt olyan fiú, aki miatt lefutott egy maratont és megcsinált egy fél ironmant (mely megszakítás nélküli 1,9 kilométer úszásból, 90 kilométer kerékpározásból és 21,1 kilométer futásból áll). Egy másik miatt két évig nem ivott alkoholt, a harmadik miatt pedig egy év távkapcsolat után feladta a munkáját, és kiköltözött Németországba, ahol mindent újra kellett kezdenie. „Azt hiszem, igazán jól alkalmazkodom” – foglalja össze. 

Gabinak egy ízben egy teljes hétre el kellett utaznia, de hogy ez ne okozzon fennakadást a párkapcsolatában, minden reggel felkelt hatkor, hogy telefonon beszélgethessen a szerelmével.

Zita hazáig követte a kiszemelt fiút, hogy megtudja, hol lakik. „Pedig amúgy nem vagyok pszichopata!” A dolog bevált, tizenhárom éve együtt vannak, házasságban, boldogságban.

Ági inkább elszenvedője volt annak, hogy az apukája egészen extrém mértékig képes volt elmenni azért, hogy valaki kegyeibe férkőzzön: az illető orvosként dolgozott, így a láthatások során a drága papa hónapokig hordta hozzá a gyerekeit a krónikusnak mondott betegségeikkel rendelésre, ahol rendszeresen felszúrták a fülüket… az akut problémát végül nem a gyógykezelés, hanem az oldotta meg, hogy apuka időközben átnyergelt egy másik jelöltre.

Kitapétázom miattad a várost!

Sára középiskolában belezúgott egy srácba, ám sajnos nem merte ennek semmiféle jelét adni, úgyhogy más módszerekkel próbálkozott: kegyetlen hosszú filmklasszikusokat nézett meg vele, amik kötelezőek voltak az egyetemen, aztán elkezdett abba a kórusba járni, ahova a fiú, hátha. „Végignéztem, ahogy barátnője lesz, aztán menyasszonya, végül felesége, és csak akkor adtam fel, mikor kitűzték az esküvőt. Tudom, teljesen idióta vagyok. Pár éve elhívtam csavarogni, és megmondtam neki, hogy végig bele voltam zúgva, ő meg azt felelte, hogy tudta.”

Minka sem szűkmarkúskodott, ha grandiózus tettekről volt szó. Nemcsak beleásta magát szakértői mélységekig a germán-skandináv mitológiába, illetve a vegetáriánus életmódra is ráállt a szerelme kedvéért, de amikor egy ízben a férfi megsértődött valamin (ami, állítja, igen gyakran előfordult vele, szinte bármiből tudott kreálni egy alapos duzzogást), Minka gyártott egy csomó kis matricát olyan játéknyomdákkal dekorálva, amiről kettejükre ismerhetett, illetve különböző „sajnálom” és „szeretlek” üzenetekkel, és teleragasztgatta azt a buszmegállót, ahonnan a megorrolt úr dolgozni járt.

Anna, akinek az egyik kollégájáért dobogott a szíve, amikor meghallotta, hogy az a Balatonra megy pecázni a haverjaival, nyomban kiderítette, hol száll meg, majd az összes spórolt pénzén kivett ő is egy szobát, hogy majd „spontán” összefuthassanak. Az ügy végül sikeres volt, utána két évig együt is éltek – ám Annának kellett a férfit eltartania.

„Pár év terápia hozott le a hasonló megalázó történetekről” - zárja vallomását.

Érted a világ végére is elmennék, akár pókjárásban is!

Ágnest az hatotta meg, hogy végre valaki elkezdte igazán komolyan venni azt, amit csinál. „A férjem, amikor ismerkedtünk, annyira sokra tartotta a verseimet, hogy pályázatokat keresett nekem, így egy versem és egy novellám antológiába is bekerültek.”

Móni a Balatonon ismerkedett meg a párjával, ám épp egy nappal azelőtt, hogy a fiú már ment volna haza a barátaival. „De lemondta az egész heti összes munkáját, hogy ott maradhasson velem. Ahogy hazajöttünk, gyakorlatilag azonnal összeköltöztünk. Azóta is együtt élünk, és most már van egy kisfiunk.” 

Száva egy kajakos fiúba szeretett bele, és hogy minél több időt együtt tudjanak tölteni, bár előtte soha nem sportolt, megkérte a srácot, hogy tanítsa meg jól futni. Ő meg belement. „A rakparton kezdtük, én a két híd közötti távolságot sem tudtam lefutni, fáradt lettem, nyűgös, kócos, izzadt és büdös… és persze beszélni sem tudtam, majd kiköptem a tüdőmet.” Hogy mi lehetett mégis a titok, azt nem árulta el, de azóta már össze is házasodtak. 

Melinda csocsózni tanult meg, Mildred egy tepsi almáspitével késő este vonatozott el Budapestről Badacsonyba, Niki bevállalta, hogy sportmotoron kiköltözik egy transzeurópai túra során Magyarországról Spanyolországba. Eszter pedig, bár maga nem kávézik, mégis úgy csinált, mint aki él-hal a vacak gépi kávéért, csak hogy a másikkal együtt lehessen. „Évekkel később tudtam meg, hogy azt se vette volna észre, ha folyton ugyanazzal az üres pohárral állok ott, mert nem azt figyelte.” Ennek a történetnek is házasság lett a vége. 

Leszek miattad Nemecsek Ernő!

Oxána történetét is nagyon szerettem, aki bevallja: a célszemély kedvéért nyitott egy hentesboltot. „A szerelem azóta sajnos elmúlt, de a bolt megmaradt.”

Nikolett viszont addig tettette, hogy szereti a rockzenét, hogy végül tényleg megszerette. Luca – bár épp akkor fejezte be a Gyógypedagógiai Főiskolán az autizmus szakirányt, bekönyörögte magát másodszorra is, amikor kiderült, az áhított férfiú épp akkor kezdi. Elég hosszan kellett győzködnie a témavezetőt, hogy őt valóban annyira érdekli az ügy, hogy másodjára is szeretné magába szívni a már megszerzett tudást, végül húsz év elteltével, de sikeresen zárta a projektet: a kurzusok alatt ugyanis nem, de két évtized elteltével mégiscsak összejöttek.

Gabriella suli után egy teljes hónapon át álldogált a legnagyobb fagyban, és várt a lakótelepre menő egyetlen busznál, hátha rajta lesz a fiú.

„Gyűlölöm a hideget, úgyhogy nekem ez, hogy órákig vártam rá, sokszor a szakadó hóban minden áldott nap, óriási áldozat volt, pláne, mikor meg sem jelent.”

Végül a fiatalembernek csak feltűnt, hogy mintha sűrűbben összefutnának, mint korábban, úgyhogy elhívta randizni. Ennek 29 éve, azóta boldog házasságban élnek. 

És végül Kata vallomása: „Hozzámentem. Így utólag visszatekintve ez volt életem legextrémebb húzása.” 

Neked is van hasonló, nagyon romantikus(nak hitt), egészen őrületes, extrém bevállalásod? Ha igen, meséld el nekünk kommentben!

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Westend61

Fiala Borcsa