Tömegével pusztulnak a bálnák New York és New Jersey partjainál
Az Egyesült Államok keleti partja mentén tavaly december óta több mint harminc bálnatetemet sodort partra a víz – olvasható a The Verge tegnapi cikkében. A tömeges pusztulás mögött pedig ezúttal is az élővilág – immár kijelenthetjük – legnagyobb ellensége áll: az ember. A The Verge írását Filákovity Radojka szemlézte.
–
A strandok tavaly december óta ideiglenes bonctermekké alakultak New York és New Jersey partjai mentén, miután időről időre kutatók lepik el a területet, hogy megvizsgálják az elhullott állatok testét, és megállapítsák pusztulásuk okát.
A munkát a bálnák testének külső vizsgálatával kezdik, külsérelmi nyomokat keresnek, amik közelebb vihetik őket a megoldáshoz
Általában harapásnyomok, esetleg olyan sérülések után kutatnak, amik arra utalhatnak, hogy a bálnákat hajó ütötte el – ami a magazinnak nyilatkozó egyik kutató, Joy Reidenberg szerint jóval többször fordul elő, mint hinnénk.
„Úgy tűnik, hogy a jelek most is hajók által okozott sérülésekre utalnak” – mondta Reidenberg, aki maga is tagja annak a kutatócsoportnak, akik önkéntes alapon segédkeznek ilyen helyzetekben. Az ő feladata az állatok tetemének felnyitása, amihez elmondása szerint a faj anatómiájának ismerete mellett sok tapasztalattal kell rendelkezni. Az általában tizenkét főből álló csapat tizenkét órát is eltölthet a parton ezzel a fárasztó munkával – és akkor még nem is a leghosszabb műszakjukról beszélünk.
Végül a kutatók az állat halálának okát a tengerparti vizsgálat, illetve a patológián végzett szövetminták elemzése alapján állapítják meg. Ám bármennyire is egyszerűnek tűnhet így első olvasatra, a valóságban nagyon is kihívásos feladat felderíteni, mi vezetett a bálna halálához.
A legtöbb bálna ugyanis halálakor elsüllyed, amint azonban a bomlás folyamata megindul, a test gázzal telik meg, ami miatt a víz felszínére emelkedik. Mire a tetemet partra sodorja a víz – ha egyáltalán –, gyakran borzasztó formában van, ami olykor a teljes boncolást is ellehetetleníti.
Tömeges pusztulás, fajok a kihalás szélén
2016 óta annyi hosszúszárnyú bálna hullott el, hogy az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal „szokatlan halálozási eseményt” hirdetett az Atlanti-óceán partjai mentén. Azóta 191 hosszúszárnyú bálnát sodort partra a víz – tíz kivételével mindegyikük halott volt.
Az elhullott állatok közül csak kilencvenegy tetemet sikerült a kutatóknak megvizsgálniuk: negyvennégynél nem tudták megállapítani a halál okát, harminckét esetben azonban feltételezhetően hajóval való ütközés okozta az állatok halálát.
Ez a vezető halálozási ok a simabálnák körében is, amely a világ egyik leginkább veszélyeztetett nagybálnafaja. 2017 óta harminchat halálesetet detektáltak, ami annak fényében különösen riasztó, hogy ebből a fajból kevesebb mint 350 egyed él már csak a világon.
A bálnák egyre többször merészkednek olyan part menti öblökbe, ahol élénk a hajóforgalom, és ahová korábban nem jártak
Ennek oka a kutatók szerint a klímaváltozásban keresendő: táplálékukat, a menhaden nevű csontos halat követik, amely egyre elterjedtebb a New York-öbölben, amelynek vize melegebb, mint a múltban volt.
A hajóforgalom azonban itt 2017 óta folyamatosan növekszik, miután a Bayonne-hidat megemelték, hogy a nagy konténerhajók is áthaladhassanak alatta – továbbá navigációs csatornákat is kiszélesítették a hajók miatt.
Míg 2016-ban „csupán” kilencvenkilenc különböző konténerszállító hajó érkezett a kikötőbe, addig a már említett intézkedések hatására ez a szám 2021-re ötszázötvenre emelkedett. Ezek a hajók méretben is hatalmasak: több mint kilencezer szabványméretű konténer szállítására alkalmasak.
New York és New Jersey kikötője jelenleg a legforgalmasabb az USA-ban: a megnövekedett forgalmat többek közt a járványhelyzetnek tulajdonítják, amelynek hatására az Egyesült Államokban nagy mértékben megnövekedett az online vásárlás is.
Az óriási szállítóhajók életveszélyesek a bálnák számára
Bár (politikai érdekek miatt) sokan a tengeri szélerőművek építésével kapcsolatos beavatkozásokat teszik felelőssé a tömeges bálnapusztulásért, a kutatók nem találtak erre vonatkozó bizonyítékokat.
Ezzel szemben már nagyon is elegendő adatuk van arra, hogy a megnövekedett hajóforgalom és az óriási konténerszállítók mennyire valós veszélyt jelentenek a bálnák számára. A kutatók folyamatosan kongatják a vészharangot, szerintük már az is jelentősen csökkentené a balesetek kockázatát, ha sebességkorlátozásokat vezetnének be az érintett területeken, így növelnék a bálnák reakcióidejét arra, hogy elkerülhessék az ütközést, és ne kelljen a további tömeges pusztulástól tartani.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Justin Sullivan / Staff
