A sziget, ahol öt különböző nemmel élnek emberek – Egy eltűnőben lévő kultúra nyomában
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy sziget a messzi-messzi keleten, ahol élt egy nő és egy férfi. Meg valaki, aki nőként született, de férfiszerepeket töltött be. Meg még egy valaki, aki viszont férfiként született, de nőként jelent meg mindenhol. És egy ember, aki pedig egyesítette magában a férfi- és a női nemet is. Ők öten mind békében, egymást elfogadva, boldogan éltek, míg meg nem haltak. Elég utópisztikusan hangzik, igaz? Pedig Indonéziában létezik egy sziget, ahol öt társadalmi nemet különböztetnek meg, de az elfogadottságuk korántsem ilyen meseszerű. Krajnyik Cintia írása.
–
Az indonéz szigetvilágban található Celebesz, más néven Szulavézi az ország negyedik és a világ tizenegyedik legnagyobb szigete, amelynek déli részén él a bugisz népcsoport. Annak ellenére, hogy a kétszázhetvenmilliós Indonéziának mindössze két százalékát teszik ki, a bugiszoknak rendkívül nagy befolyásuk van; politikailag, gazdaságilag és kulturálisan a szigetcsoport legerősebb etnikai csoportjai közé tartoznak. Közülük került ki például az ország kétszeresen megválasztott alelnöke, Juszuf Kalla, de Malajzia egykori miniszterelnöke, Nadzsib Razak is. Hagyományaik ősi legendákra épülnek, és társadalmukban öt nemet különböztetnek meg, amelyre külön szavaik is vannak. Sharyn Graham Davies, a melbourne-i Monash Egyetem antropólgusa úgy fogalmaz, hogy ez
a bugiszok felfogásában öt irány a létezéshez a világ térképén.
A férfi- és a női nem szent egysége egy testben
Társadalmukban a nyugati koncepciónak megfelelően megkülönböztetik a makkunraikat és az oroanékat. Az előbbiek azok a cisz nők, akiknek a genderidentitása összhangban van a születési nemükkel, míg utóbbiak azok a cisz férfiak, akikre ugyanez érvényes.
A harmadik nemet a calalaik alkotják, akik női testben születnek, nőnek is vallják magukat, miközben hagyományos férfi szerepeket töltenek be, gyakran végeznek kétkezi munkát, és a megjelenésük is inkább férfias: rövid hajuk van, inget és nadrágot hordanak. A calabaik ezzel szemben férfi testben születnek, férfinak vallják magukat, ugyanakkor női szerepeket töltenek be, sokan közülük szépségszalonokban dolgoznak, hosszú ruhákat és sminket viselnek, a hajukat pedig megnövesztik. A calabaik sok esetben váltják ki a makkunrai nők ellenszenvét, ugyanis sokkal szabadabban értelmezik a saját szexualitásukat, és egy, a maguk szabályai által meghatározott női viselkedésmódot öltenek magukra.
Az ötödik nemet a bissuk képezik, akik sem nőnek, sem férfinak nem tekinthetők, sokkal inkább a gender teljes spektrumát vallják a magukénak. A calalaikhoz és a calabaikhoz hasonlóan ők is az öltözködésük révén fejezik ki nemi identitásukat. Gyakran viselnek női ruhákat, virágmotívumokat, amelyek hagyományosan női szimbólumok, azonban sokszor hordanak keris tőrt magukkal, ami viszont inkább a férfiakhoz köthető. Sok bissu interszexuálisként születik, de ez túlmutat a biológiai meghatározáson. Nemiségüket spektrumként határozzák meg, olyan transzcendens lények, akik egyszerre testesítik meg mindkét nemet. Davies szerint
a bissuk úgy vélik, hogy a mennyből történő leszállásuk során testük nem hasadt ketté nőre és férfira, mint a legtöbb embernek, hanem egy szent egységet alkot bennük a két nem.
Ennek következtében egyfajta közvetítő, sámánszerepet is betöltenek a világok között.
Egy eltűnőben lévő kultúra
Érdekes módon azonban Indonéziában éppen fordítottan alakul az elfogadottsága a bugisz népcsoport sokszínűségének, és a huszadik század közepétől egyre kevésbé elfogadók a nem bináris elképzelések kapcsán. Míg az európai kultúrában az emberek egyre szabadabban vállalhatják az identitásukat (bár messze még a kitűzött cél), addig a főként muszlim vallást gyakorló indonézok körében sok esetben bántalmazások és hátrányos megkülönböztetések sorának vannak kitéve a törzsi hagyományok szerint élő calalaik, calabaik és bissuk, sőt a Hollandiától való 1949-ben történő függetlenné válás után kitört zavargásokban az sem volt ritka, hogy valakinek az életét a nemi identitása miatt oltották ki. Bár a bugiszok vallási és törzsi hagyományaikat az iszlám kialakulása előtti időkre vezetik vissza, a legtöbben mégis muszlim vallásúnak vallják magukat. Álláspontjuk szerint a bugisz értékek és az iszlám között összetett kölcsönhatások vannak, és ez szinkretizmushoz, valláskeveredéshez vezetett. Az iszlám szerint például bűnös dolog azonos neművel szexuális kapcsolatot létesíteni, ami a calalaikra és a calabaikra egyaránt jellemző, ugyanakkor
Allah tanításai szerint úgy kell elfogadniuk magukat, ahogy vannak, és ennek szellemében ezek az emberek nem tekintenek úgy magukra, hogy rossz testbe, nem a genderidentitásuknak megfelelőbe születtek volna.
Sajnos a calalai, calabai és bissu emberek napjainkban is állandó megbélyegzésnek, diszkriminációnak vannak kitéve, ami folyamatosan fokozódik a politikai iszlám erősödésével, ennek megfelelően egyre nagyobb félelem kíséri, hogy vállalják önmagukat, ez pedig akár a hagyományaik kihalásához is vezethet.
Forrás: ITT.
Krajnyik Cintia
Kiemelt kép: Getty Images/Ulet Ifansasti