Ébresztő!

Egyre világosabb, hogy a világ, ami a technológiai fejlődést felhasználva a fogyasztás maximalizálására alakult ki, vesztébe hajtja a társadalmak és a bolygó egészségét. Egyre több egyén és ország keres és talál a korábban megszokottól eltérő életmódot, életmódbeli elemeket, és persze vannak társadalmak, amik soha nem is csatlakoztak a „fogyasztói társadalmakhoz”, mégis súlyos árat fizetnek a világ egy részének túlfogyasztásáért.

A „túlfogyasztó” társadalmak sem járnak jól – ma már globálisan körülbelül 264 millió ember szenved depresszióban, és a népesség nagyjából 33,7 százaléka tapasztal valamilyen szorongásos zavart élete során.

Ezeknek a nagy számoknak eredete az eredmények szerint a lelki okok mellett az emberek rossz egészségi állapotában, a világszerte egyre gyakoribb elhízásban, szív- és érrendszeri megbetegedésekben, és a kettes típusú cukorbetegségben keresendő. Nyilvánvaló, hogy a globális klímaváltozás és a mindennapi ember számára kialakult életmód összefügg, ez az életmód pedig úgy tűnik, az embernek sem jó, nemhogy a Földnek. Elképzelhető, hogy a járvány elleni védekezés tanulságai felerősítenek olyan, korábban már megjelent tendenciákat, amelyek segítik a Föld és lakói egészségét, és a további egészségromlás megelőzését. 

Lemaradva

Daniel Lieberman, a Harvard Egyetem antropológusa Az emberi test története című könyvében kifejti, hogy az emberi evolúció szempontjából egy szempillantással ezelőtt, vagyis néhány száz generációval régebben még mindannyian egészen más típusú életmódot éltünk, mint ma. A testünk, az agyunk lényegi ismérvei nem változtak, csak a környezet, amihez alkalmazkodnunk kell. Azok, akik hangsúlyozzák ezt az emberi változatlanságot, nem a modern fejlődés ellen szólnak, hanem rámutatnak a dolog jelentőségére az egyén és a társadalmak életében. Lieberman könyve (ami Magyarországon nem jelent meg) az úgynevezett „megelőzhető” vagy „civilizációs” betegségekről szól, melyek az emberi test számára egészségtelen életmód nyomán jöttek létre. Ilyen például a kettes típusú cukorbetegség.

Azonban a test megbetegedései mellett mentális nehézségek is keletkeznek amiatt, hogy a mindennapi ember munka- és életkörülményei sokszor szinte összeegyeztethetetlenül eltérnek attól, amire eredetileg „ki lett találva”.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Túl gyorsan történt a külvilág változása ahhoz, hogy alkalmazkodjunk hozzá. 

Rövid és hosszú távú stressz

A munkahelyi stressz mérséklése sokak számára alkalmas lehet a mentális eredetű nehézségek enyhítésére, hiszen ismert, hogy a stressz hasonlóan hat ránk, mint a vadállatok elől menekülés hatott a „szempillantással” előttünk, ugyanilyen testtel élőkre. Kis mennyiségben fokozhatja a teljesítményt, nagy mennyiségben azonban testi és mentális megbetegedésekhez járulhat hozzá.

Ebben a témában is felvethető, hogy a járvány elleni védekezés előnyös tanulságokkal jár, például az otthonról történő munkavégzés terén. Legutóbb a négynapos munkahét merült fel – mint újszerű megoldás – a munkahelyi stressz és kimerültség csökkentésére, és ezáltal a hatékonyabb munkavégzésre. Dr. Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Egyetem kutatója szerint ez a kutatásaik alapján pozitív trend már korábban elkezdődött néhány cégnél, és a járvány hatására egyre több ember számára válhat valósággá.

Megjegyzendő, hogy ez a modell nem azt jelenti, hogy négy nap alatt kell negyven órát dolgozni, és mivel az eredmények szerint a hatékonyságot a négynapos munkahét fokozza, az ezt bevezető cégeknél a fizetések csökkenését sem vonta maga után.

Szakértők szerint a munkavégzés rugalmasabbá tétele olyan gondolkodásbéli változást igényelne, ami a mennyiségi munkavégzés helyett a minőségi munkavégzésre helyezi a hangsúlyt. 

Önkéntes home office

Úgy tűnik, sokaknak a munkavégzésére és a közérzetére igen pozitív hatással van az otthonról dolgozás, bizonyos embereknek azonban éppen ellenkezőleg, így felvethető, hogy ez a megoldás önkéntes alapon lenne hatékony.  A járványhelyzet ennek a kipróbálására persze nem alkalmas, távoktatás és távóvodák mellett számos családban az otthoni munkavégzés egész napos cirkuszi zsonglőrködéssel ér fel.

Azonban mind a négynapos munkahetet, mind az otthoni munkavégzést tesztelték a járvány előtti években is (például Japánban és Kínában), és határozottan pozitív eredményekre jutottak a dolgozói teljesítmény és közérzet terén. A kínaiaknál 2015-ben végeztek önkéntes alapú kutatást egy értékesítéssel foglalkozó cégnél. Aki akart, irodából, aki akart, otthonról dolgozott.

Azoknak, akik a home office-t választották, 13 százalékkal nőtt a teljesítményük, és jobban megkedvelték a munkájukat.

A cég, ahol a kutatást végezték, a siker hatására úgy döntött, választhatóvá teszi dolgozói számára otthoni munkavégzést. A Microsoft a négynapos munkahetet próbálta ki 2019-ben tokiói munkavállalóinál, akik összességében boldogabbak és 40 százalékkal produktívabbak lettek a rövidített munkahét hatására. 

Széles körű előnyök

A környezetnek egyértelműen szüksége van a kevesebb közlekedésre és nyomtatásra. A további előnyökről a következő cikkemben is írni fogok, elsősorban a nemek közötti esélyegyenlőség kapcsán. Elöljáróban annyit, hogy a rugalmasabb munkavégzést segítő megoldások által az édesanyák egyenlőbb esélyekkel indulhatnának a munkaerőpiacokon, az édesapák pedig több időt tudnának a gyerekeikkel és az otthoni feladatokkal tölteni. 

Baló Sára

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT, valamint: Daniel Lieberman: The Story of the Human Body. Penguin Books 2014.

Kiemelt kép: Getty Images