–

Miért gyújtunk gyertyát adventkor?

Az adventi koszorú készítésének rövid és velős története szerint a szimbólum ősét valamikor a XIX. század végén készítette egy evangélikus német lelkész, bizonyos Johann H. Wichern, aki felfüggesztett szekérkerék újrahasznosításával egy grandiózus koszorút függesztett fel a híveknek: a szekérkerékre tűzdelt huszonnégy gyertyából karácsonyig mindennap meggyújtott egyet. Idővel ezt a nagyszabású koszorút felváltotta a picit praktikusabb, gazdaságosabb, olcsóbb társa, a négy gyertyás változat.

Ha szigorúan a keresztény hagyományok szerint készítenénk adventi koszorút, akkor annak három lila és egy rózsaszínű gyertyából kellene állnia. Spirituálisan a lila szín a bűnbánat színe, szimbolikusan a lila gyertyák meggyújtásával az adventi időszakban bűnbánatot gyakorlunk. A gyertyák meggyújtásának sorrendje szerint az első két adventi vasárnapon lila gyertyákat szokás gyújtani, majd egy rózsaszínt – ami az öröm jelképe, átvitt értelemben pedig az ünnepi előkészület örömét jelzi, szünetet tartva az önmegtartóztatásban. Végül az utolsó gyertya megint lila lesz.

Hagyománytól függetlenül bármilyen színű, témájú, stílusú koszorú megfelel adventi koszorúnak. Ha Johann H. Wichern leleményes módon szekérkerékből készítette a sajátját, akkor bárki elengedheti a fantáziáját.

Mi is így tettünk az irodában. A fenntarthatóság jegyében arra törekedtünk, hogy újrahasznosítsuk az irodai szemetünket, amit rendszerint jobbról balra pakolunk „egyszer majd még jó lesz!” felkiáltással. Így halmozódott fel például temérdek gyertya: teamécsesek és szülinapi tortára való gyertya is. Irodavezetőnk, Erika mindig úgy gondolta, hogy az utóbbiakat esetleg még felhasználhatjuk a következő szülinapon. Végül is igaza van, valamit kezdeni kell velük. Én pedig kezdtem is.

Csináld magad illatgyertya, lépésről-lépésre

Mivel nagy rajongója vagyok az indusztriál stílusnak, ezért nem tömbgyertyákat készítettem, hanem üres konzervdobozokat töltöttem meg illatos viasszal, majd hipszter feliratokkal láttam el. Alkalmas erre bármilyen kiüresedett teás vagy mini süteményes doboz, esetleg kézkrémes díszdoboz – érdemes a háztartási, kozmetikai hulladékokat ilyen szemmel is nézni.

Egyéb anyagok beszerzéséhez a kreatív boltokat jártam, ahol láttam egy-két gyönyörű vintage csomagolópapírt. Meg is fordult a fejemben, hogy indusztriál gyertyák helyett  líraibb irányt is vehetne a kézműveskedés, készíthetnék akár vintage gyertyát is. Ezekkel a csomagolópapírokkal baromi szépen be lehetne borítani a konzervdobozokat. De egy popartos címke is menő lenne… Végtelen számú lehetőség van a játékra ezekkel a dobozokkal, érdemes tehát játszani rajtuk. Ha például otthon fölöslegessé vált  csomagolópapírokat őrzöl, akkor most végre felhasználhatod őket.

Én végül az indusztriál stílusnál maradtam, egyrészt, mert tartani akartam magam az eredeti tervhez (ahhoz, hogy csak a legszükségesebb eszközökre költök: kanócra, illóolajra, viaszra) és amit csak tudok, újrahasznosítok, másrészt már régóta szerettem volna használni a címkézőmet!!!

Háztartásom egyik kegytárgya ez a réges-régi címkéző, ami kábé velem egyidős lehet. Van, aki még ma is használ ilyet címkézésre – tárgyakra, postaládára készít vele feliratokat –, de én sokáig csak gyönyörködtem benne. Szerintem úgy néz ki, mint a Star trek űrhajója. Mutatom, és egyben a hozzávalók listáját is.

Feltétlenül szükséged lesz kanócra, amit bármelyik hobbiboltban megvásárolhatsz, és díszítheted a gyertyádat fűszerekkel is – fahéjjal, szegfűszeggel, csillagánizzsal. Persze nem kötelező újrahasznosított teamécsesekből készítened az illatgyertyát, vásárolhatsz gyertyaviaszt 500 grammos kiszerelésben 8-900 forintért is. Én mindegyik verziót kipróbáltam.

Első lépés: a konyha előkészítése

Készítsd fel a terepet arra, hogy viasszal fogsz dolgozni, így nem okozol maradandó károkat a lakásodban és a lelkedben. Komoly sebeket ejt ugyanis mindkettőn, amikor órák hosszat vakargálod a viaszt, és még mindig nem jön le.

Úgyhogy borítsd be a konyhát viaszbiztos nejlonnal, és csak akkor kezdj bele a mókába, ha ezzel megvagy.

Gyűjtsd össze a felhasznált gyertyáidat egy kupacba, és vágd ki belőlük az elszenesedett kanócokat. Mivel a viasz gyorsan olvad, ezért nem kell apró darabokra vágnod a gyertyákat, csak hanyagul darabold szét.

Második lépés: gyertyaolvasztás, illatosítás

Fogj egy lábost, forralj benne vizet, majd töltsd meg a konzervdobozodat viaszaprólékkal, és tedd a lábosba. Meglepően gyorsan meg fognak olvadni, te pedig közben csepegtesd bele az illóolajat, amit választottál. (Mi levendulaillatú gyertyákat készítettünk.) Párosíthatsz egyszerre több illatot is, például zsályát olívával, vagy vaníliát fahéjjal – ahogy tetszik.

Harmadik lépés: viaszdermesztés és a kanóc behelyezése

Fontos még, hogy a négy konzervdobozodhoz legyen négy darab kínai evőpálcikád, amit semmiképp se törj ketté középen. Ezek nagyon jól fognak jönni akkor, amikor a kanócokat belógatod az olvadt viaszba, és hagyod megdermedni.

Végeredmény, tanulságok

Az indusztriál stílus egyik előnye, hogy ha el is rontasz valamit, a végeredmény akkor is jól fog kinézni. Elég nehéz például végigcsinálni a folyamatot anélkül, hogy össze ne viaszoznád a konzervdoboz külsejét, mert a végén egy forró viasszal csurig töltött edénnyel kell egyensúlyozni az erkélyig, miközben mindenki fel-alá rohangál körülötted. Én egy-két ujjamat is beáldoztam a sikerért. Sebaj, a végeredmény szerintem tök jó lett. Picit ugyan érződik rajta, hogy melyik készült újrahasznosított gyertyából, melyik pedig bolti viaszból, de ez már tényleg apróság.

Az viszont nem fog látszódni, ha a gyerek szülinapi színes gyertyáid olvasztod egy nagy masszába – mindaddig, míg konzervdobozba csurgatod. Ám ha, mondjuk, befőttesüvegbe teszed, akkor már nem biztos, hogy túl esztétikus lesz a színe. Könnyű dolgozni a bolti viasszal is, de azt javaslom, hogy válaszd inkább a régi gyertyákat, mert annyival praktikusabbak.

Kezdő kézműveskedőknek csak ajánlani tudom ezt a DIY-ötletet, mert gyors, mégis elegáns módszer arra, hogy trendi lakásdekort csináljanak, és túlessenek az első bukdácsolásokon, sérüléseken.

 Szőcs Lilla