Kaja az nincs...

A hűtőszekrényben írmagja sincs olyan ételnek, amiből vacsorát készíthetnél a gyereknek, és ezt már pontosan tudod akkor is, amikor úgy döntesz, hogy nagyvonalúan elhajtasz az élelmiszerbolt parkolója előtt, és aznap nem fogsz vásárolni. Aztán normális vacsora helyett vidáman javaslod, hogy rendeljetek pizzát, és amikor megérkezik a futár, rájössz, hogy nincs is pénz a tárcádban, ezért a gyerek pókemberes pénztárcájából számolod ki futárnak a pénzt... és a gavalléros borravalót.

Gyászkeretes körmök

Elborzadva nézed az oviban a másik gyerek pracliját, és arra gondolsz, mennyi ideje nem vághatta le „az a másik nő” ennek a kölyöknek a körmét, ami ráadásul irtóra koszos is. Aztán egy hét múlva a sajátod kezére siklik a tekinteted, ahogyan majszolja a csokoládét, és úgyszintén elborzadva látod, hogy a te gyereked az, akinek már egy hete le kellett volna vágni a körmét, ami ráadásul koszos is.

Retkes lábbal lefektetni

Egész napos kirándulás, strandon fürdés és izzadás után annyira későn értek haza, hogy minden további vitát megelőzendő te magad szólítod fel a gyerekedet: fürdés nélkül húzzon pizsamát, és bármilyen retkes is a lába, azonmód, koszosan hajtsa álomra a fejét.

Amikor pedig bemész, hogy eloltsd a kislámpát a már alvó gyereknél, gyorsan visszatolod a takaró alól kilógó, feketéllő lábát a paplan alá.

(De előtte még lefotózod, mert tudod, hogy pár év múlva nem lesz ennyire cuki ugyanez a láb, ha valami fesztiválról ér haza, és ugyanilyen mocskos lesz.)

Ruhát a szennyesből

Agybajt kapsz tőle, hogy a gyereked reggelente derékig a szennyesben turkál, és onnan bányássza ki az aznapi öltözetét. Majd egy nap, miután már a fejébe verted, hogy a fiókból válasszon ruhát, megjelenik meztelenül azzal, hogy nem talál tiszta alsógatyát és zoknit a fiókban. Te pedig rájössz, hogy hiába mostad ki előző nap a ruhákat, ha egyszer elfelejtetted kiteregetni. Így végül arra kéred, bányásszon ki a szennyesből valami, a lehetetlen színe miatt egyedüli mosásra szánt gatyát. Ha mégsem vagy annyira „szaranya”, és a lelkifurdalás nem hagyna nyugodni, mentőöv lehet a gyors öblítés után a hajszárítózás.

De néha simán legyőzi az ember a bűntudatot valami egyéb kényszerítő körülmény hatására, és akkor a gyereked valóban nem csak egyszer használt fehérneműben ül majd a padban olyan jólfésülten.

Kinőtt ruhák és cipők

Egy reggel a gyerek megjegyzi, hogy „mintha kicsit nyomná a lábát a cipő”, és mintha „kicsit meghosszabbodott volna a lába”, és „mintha a karja is másképp viselkedne, mint korábban”. Elhatározod, hogy elviszed vásárolni, aztán a következő héten, amikor leesik az első hó, és kiderül, hogy a tavalyi csizma is „mintha szorítana”, realizálod, hogy még nem tudtad megejteni az évszakváltós bevásárlást, és este valószínűleg megjelennek a gyerekvédelem szakemberei, gondatlan veszélyeztetés miatt, mert a gyereked ezen a napon a váltócipőjében árválkodik a napköziben... ahelyett, hogy a többiekkel hógolyózna.

Azok számára, akik elborzadva olvasták, hogy „ez az asszony milyen hihetetlenül szaranya”, javaslom, hogy spórolják meg a kommenteket, amiben azt ecsetelik: „ez a nő azért tényleg, mennyire, de mennyire feslett, trehány és felelőtlen”. Keressenek rá nevemre az oldalon, és találni fognak egy egész sor cikket, amiben az anyaságomról írok, és mind-mind arról szól, milyen csodálatos a kapcsolatom a kisfiammal, és esendőségem dacára milyen nagyszerű anya vagyok. A gyerekem számára a lehető legnagyszerűbb szaranya. Amúgy meg az vesse rám az első követ, aki...

Kárpáti Judit