Vizelettartási problémák a gyakorlatban

Kezdem a sajátommal, bár nekem nincs más választásom, mint névvel vállalni a dolgot, bár egyelőre „csak” az időszakos inkontinenciát tapasztaltam meg, és nem volt jó: mindkét terhességem utolsó három hónapjában minden tüsszentés, köhögés, nagyobb nevetés azonnali bugyicserét kívánt (volna, mert hát nincs mindig abban a helyzetben az ember). Konkrétan rászoktam, hogy tartalék fehérneművel megyek mindenhova. Ez tipikusan az a dolog, amire senki nem készít fel a terhességgel kapcsolatban, és persze pár hónapig ki lehet bírni, de nagyon sokan vannak, akiknek nem pár hónapig kell(ene), és egyáltalán nem csak terhesen vagy idős korban. 

A megkérdezett anyukák 27 és 45 év közöttiek, egytől–négy gyerekig van mindenféle verzió – mert azt dr. Bartha Tünde is alátámasztja, hogy a szülés valóban megnöveli az esélyét a vizelettartási problémáknak.

„Tüsszentés előtt mindig keresztbe teszem a lábam. Nem mindig történik baleset, de 50 százalékban igen. Csak pár cseppről van szó, de 

a rémálmom, hogy egy nyári napon, amikor szoknyában vagyok, csorog le a pisi a lábamon.”

„Nekem a sportolás okozza a legtöbb ilyen jellegű problémát, így futás előtt mindig elmegyek pisilni, és beteszek egy tisztasági betétet. Általában szükség is van rá.”

Amikor covidos voltam, akkor tűnt fel, hogy a köhögés vizeletcsöpögéssel jár. Konkrétan éjszakai betéttel éltem túl azt a pár napot, és 

A cikk a hirdetés után folytatódik!

fontolgattam a felnőttpelenkát is, csak annyira kellemetlen lett volna megkérni a férjemet, hogy hozzon egy csomaggal.”

„Amikor terhes lettem, anyukám annyit mondott: hallott erről az intimtornáról, és ő a helyemben kipróbálná. Nem nagyon foglalkoztam a témával. Azóta megértettem, miért mondta. Ha nagyon kell pisilnem, de nem tudok rögtön kimenni, gyakran elcseppen. Meg akkor is, amikor nagyon nevetek. A nagy gyerekemmel régen sokat játszottunk csikiszörnyeset, amióta megszületett a kicsi, már nem kedvelem ezt a játékot. Gondolom, értitek, miért.”

„Egyszer trambulinoztam a játszótéren. Azóta nem. És akkor is nagyon örültem, hogy egy fekete leggings van rajtam, mert így csak én tudtam, hogy miért menekülök le pánikszerűen három ugrás után a játékról.”

És ez csak néhány történet, amikre dr. Bartha Tünde is rácsatlakozik – nem szakértőként, hanem unokaként: „Először nem értettem, hogy a nagymamám, aki szeretett kacagni, miért tette mindig keresztbe a lábát, amikor nagyon nevetett. Később értettem meg, ezt azért csinálta, hogy be ne pisiljen.”

Pontosan mi az az inkontinencia?

„Inkontinenciának az akaratunktól független vizeletürítést nevezzük. Ideális esetben rendszeres időközönként akaratlagosan teljesen ki tudjuk üríteni a húgyhólyagot. Ezen kívül vizelet a hólyagból nem ürül. A folyamatot bonyolult szabályozó mechanizmus irányítja, ezért nem ritkák a különböző zavarok. Tünetről kell beszélnünk, hiszen a vizeletvesztés hátterében különböző kórokok állhatnak: a húgyhólyag záróizmának gyengesége, a hólyagalapot tartó kötőszövet gyengesége, hólyag falában lévő izomzat fokozott aktivitása, gyógyszerek, fejlődési rendellenességek, korábbi sebészeti beavatkozások.

A vizelettartási zavarnak számos formája ismert, a két leggyakoribb a stresszinkontinencia és a késztetéses (urge) inkontinencia.

Ez a két típus gyakran kevert formában van jelen. A késztetéses formára jellemző, hogy a vizelési inger jelentkezésekor a páciens úgy érzi, azonnal a vécére kell mennie, különben nem tudja tartani vizeletét, gyakran, mire a mosdóba ér, a vizelete becsurog. A leggyakoribb vizelettartási zavar a stresszinkontinencia, vagyis amikor különböző olyan helyzetekben, amik haspréssel járnak (köhögés, tüsszentés, nevetés) történik akaratlan vizeletürítés. Itt alapvetően kismedencei kötőszövet és izomszövet gyengeségéről van szó” – mondja dr. Bartha Tünde.

De mi okozza az inkontinenciát? A terhesség? Nem feltétlenül…

Ahogy a nőgyógyász fogalmaz, a stresszinkontinenciához vezető folyamat elkerülhetetlen, maximum vannak, akik később válnak érintetté: 

„Húszéves korunktól kezdve a kötőszöveteink egy-két százalékát minden évben elveszítjük. Ez megjelenik az arcunkon, ráncainkban is, de kötőszövetünk, ugye, mindenhol van, tehát a mélyebb rétegekben, a hüvelyben és a nyálkahártyában is. 

És ahogy az idő előrehaladtával ezek a szövetek gyengülnek, és a tartásukat vesztik, úgy lesznek ennek számunkra is érzékelhető jelei. Negyvenéves korukra a nők nagy része megtapasztalja ezt a kötőszöveti gyengeséget a hüvely környékén is, de van huszonnégy éves páciensem is, akinek ez a problémája. Tehát ez függ a genetikától is, de a terhesség, szülés meg tudja terhelni pluszban a kismedencei rendszert, okozhat méhsüllyedést, és nemcsak vizelési, de székelési gondot is.

Van, aki csak a terhesség alatt küzd ezzel, de sokaknál szülés után is megmarad a problémák egy része. Ezt befolyásolja a szülés módja is, de ez nem azt jelenti, hogy a császármetszéssel szülő nők biztosan megússzák a problémát, hiszen már maga a terhesség is megterheli a kismedencei izmokat. Vannak olyan nőgyógyászati betegségek (például a méhnyakrák), amik után szintén gyakran jelentkezik vizelettartási gond. De alapvetően a kötőszövetek örökölt erőssége, rugalmassága határozza meg, hogy mikor szembesülünk ezzel a problémával.”

Milyen megoldások vannak az inkontinenciára?

A korábban nyilatkozó nők mindenféle „házi” megoldásokkal igyekeztek javítani a vizeletcsöpögés miatti életminőség-romlást, illetve felmerült az intimtorna mint javítási vagy inkább megelőzési lehetőség. Pedig valójában 

sok út áll rendelkezésére az ezzel küzdő nőknek, akiknek egyelőre csak a harmada fordul szakemberhez ezzel a problémával.

„Alapvetően hálás vagyok az internetnek, mert egyre többen fordulnak hozzám annak köszönhetően, hogy olvastak a vizelettartási probléma megoldásairól. Amiből egyébként több is van. A legszélesebb körben ismert az intimtorna, ami otthon, autodidakta módon is elsajátítható és végezhető, és eredményes lehet a tünetek enyhítésében – a kulcsa a rendszeresség. Létezik többféle olyan otthon használható gép is, ami stimulálja az izmokat, ezzel segítve a gyakorlatok elvégzését.

Az elektromágneses terápia egy többalkalmas kezeléssorozat, ami alkalmas a medencefenék izmainak megerősítésére, és segíti a későbbi intimtornás karbantartást is. Ez egy ruhában végezhető kezelés. A lézeres kezelés a bőrgyógyászatban már korábban alkalmazott technológia hüvelyben történő használata, amely során a lézersugár stimulálja a hüvelyfalban a kollagén újrarendeződését és az új kollagén termelést. Ez egy körülbelül  húszperces kezelés, amiből általában három alkalom ajánlott, nem jár sem altatással, sem fájdalommal. A legdrasztikusabb a műtéti megoldás, ami gyakran idegen anyag (háló vagy szalag) beültetésével jár, amit sokszor altatásban végeznek. Hátránya, hogy idegen anyag kerül a szervezetbe, viszont azonnali és tartós megoldást nyújt.”

A szakember azt is elmondta, hogy mivel a kötőszövetek rugalmassága folyamatosan csökken, az időszakosan segítő terápiákat valószínűleg bizonyos időközönként meg kell ismételni, de ez általában tünetmentes éveket jelent. Ami jóval kényelmesebb, mint mindig tisztasági betétben sportolni, nem játszani csikiszörnyeset, vagy állandóan cserefehérneművel mászkálni.

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Biserka Stojanovic