–

Az én történetem

Bevallom, az embereknek abba a rettentően idegesítő csoportjába tartozom, amelyik megveszi a vitaminokat és étrend-kiegészítőket, beteszi őket a szekrénybe, majd várja, hogy hassanak. Gondolom, senkit nem lep meg, hogy így nem szoktak. De azért én mégis rendre először meglepődöm, majd, amikor rájövök, mi a baj, akkor kampányszerű „vitaminzabálásba” kezdek… hogy aztán később újabb hetekre elfelejtsem, mit is kellene velük csinálnom. 

Ugyanígy vagyok – voltam – sok minden mással is: tudtam, hogy mit kellene ennem, mennyit kellene aludnom, mozognom ahhoz, hogy egészséges(ebb) legyek. Aztán jöttek a hétköznapok, a rengeteg feladat, az úgynevezett élet, én pedig hátrébb soroltam az egészségem és a testem igényeit, mint az ildomos lett volna. Mert természetesnek vettem, hogy minden jól zár, megfelelően működik, sőt várakozáson felül szuperál. 

Aztán szültem három ügyes, okos, szép gyereket, különféle okokból elkezdtem tizennyolc-húsz órás napokat tolni. A testem pedig elkezdett azon gondolkodni, vajon megőrültem-e. 

Nem sokkal később egy urogynekológus rendelőjében csücsültem attól rettegve, hogy a cucc, amit a hüvelyemben érzek, a méhem.

Szerencsére nem az volt – csak kiválóan szomatizálok, akárcsak sorstársaim egy része. Az viszont végre számomra is egyértelművé vált, hogy ideje megállni, és szembenézni mindazzal, amit magamban hordozok.

Így működik hibátlanul a rendszer

A női test normál működése esetén a menstruáció átlagosan 28-35 naponként, nagyjából azonos időközönként érkezik meg, öt-nyolc napig tart, és fájdalommentes. Szintén normál üzemmódban naponta öt-nyolc alkalommal pisilünk, átlagosan egyszer székelünk, vizelet- és székletvesztésünk nincs. 

Vizelésnél nem nyomunk, csak elengedünk, majd elölről hátrafelé törlünk. Kakiláskor nem erőlködünk, csak simán, fájdalommentesen kicsusszan, aminek távoznia kell. Utána nincs se fájdalom, se eszeveszett törlési kényszer, hiszen egy-két törléssel minden újra patyolat.

A szex nemcsak rendszeres, hanem jól érezhető és élvezetes is. Az orgazmus gyakori, akár állandó vendég. Az aktus nem jár együtt kellemetlen érzetekkel, nincs puncipuki, se olyan pózok, amik kényelmetlenek vagy fájdalmasak lennének. (Kivéve persze akkor, ha eleve ez a konszenzusos cél.) 

Erős, egészséges medencefenék esetén nincs akaratlan szellentés, se foltos fehérnemű. Nincs tüsszögésnél összeszorított comb, köhögéskor önkéntelenül megjelenő remény, hogy nem lesz gond. 

Bátran ugrálhatsz, kellemetlen medenceövi következmények nélkül futhatsz, vizeletvesztés nélkül emelheted fel a gyereked vagy cipelheted be a kocsiból a heti nagy bevásárlást. 

Normál állapotú intim egészség mellett nincs szükség gyakran cserélt tisztasági betétre, nem kell óránként pisilni menni, nem kell, hogy a folyosó mellett ülj a moziban, nem okoz gondot egy többórás munkanap, és soha nem merül fel a kérdés, hogy vajon jól működik-e a test. 

A vizeletinkontinencia nem válogat

Vizeletinkontinenciának számít bármely akaratlan vizeletvesztés a húgycsövön keresztül. Többféle típusa létezik, köztük a stresszinkontinencia sok nő számára ismert. Erről ugyanis akkor beszélünk, ha a hasi-medenceövi régióra extrém nyomás helyeződik, például köhögni, tüsszögni kell, esetleg meg kell emelni a már cseppet sem könnyű csemetét.

Ha a vizelési inger hirtelen és rendkívül intenzíven jelentkezik, vagy az inger megjelenését követően nincs idő mosdót keresni, hanem azonnal menni kell, esetleg a vizelet akaratlanul vagy érzékelés nélkül elcseppen, elfolyik, késztetéses inkontinenciáról beszélünk. 

Az inkontinencia alvás közben is előfordulhat és a teljes hólyag ürülésével is járhat. Az inkontinencia hátterében idegsérülés is állhat, amelynek következtében a vizelet ürülése akár folyamatos is lehet. (Ez a reflex inkontinencia.) Más esetekben az is előfordulhat, hogy vizeletvesztés külső behatásra, például szexuális aktus alatt lép fel. 

Egyértelműen medencefenék-szabályozási problémákra mutat az is, ha vizeléskor nem ürül megfelelően a hólyag, ezért mosdóhasználat után néhány perccel újra úgy érzed, pisilni kell. 

Tapasztaltad már bármelyik tünetet? Sajnos nem vagy egyedül. Inkontinencia ugyanis Magyarországon hat-hétszáz ezer embert érint.

A Magyar Kontinencia és Urogynekológiai Társaság átfogó felmérése pedig arra is rámutat, hogy bár az érintettek 60 százaléka 65 év feletti, a nők – különösen szülés, illetve menopauza után –, a diabéteszesek, valamint a kismedencei tumorral élők a kiemelten veszélyeztetett társadalmi csoportokba tartoznak.

A vizeletvesztés még mindig erős társadalmi stigmával jár, a korai tünetek pedig nehezen felismerhetők, így az érintettek sokszor már csak későn, a betegség előrehaladott fázisában keresik fel háziorvosukat, vagy a nőgyógyászati, illetve urológiai szakrendeléseket. 

Dr. Majoros Attila urológus egyik egyetemi előadásában azonban egy 1997-es vizsgálatra hivatkozva elmondta, hogy Európa-szerte a nők 26 százaléka, vagyis minden negyedik érintett. Mivel az elmúlt huszonöt évben mind az étkezésünk, mind az életmódunk jelentősen változott – az európai lakosság 52,7 százaléka, a magyar lakosságnak pedig 59,9 százaléka túlsúlyos az EU hivatalos statisztikái alapján –, elképzelhető, hogy ez az arány napjainkban már jóval magasabb.

Kriston Andrea testnevelés–biológia szakos tanár, a Kriston-módszer kidolgozója és vezető oktatója közel négy évtizedes munkássága alatt nők és férfiak ezreivel, oktatók százaival találkozott. Mint mondja,

az intim egészség eléréséhez nem elég csak a testet kezelésbe venni, a lélek dolgain is munkálkodni kell.

Állítása szerint azok a nők, akik eljutnak hozzá, az átlagosnál tudatosabbak és bátrabbak, akár preventív, akár rehabilitációs céllal érkeznek hozzá. Tünetek megjelenése esetén ugyanakkor értetlenül figyelik a testüket, meg vannak ijedve, idegennek, méltatlannak és megalázónak tartják az inkontinens panaszokat és nemritkán attól félnek, hogy ez a szexualitásukra is károsan hathat. Azok pedig, akik a diagnózis idején egyedülállók, gyakran szeparálódnak környezetüktől, mert félnek a megszégyenüléstől.

Van segítség!
Minden egy helyen a vizelettartási zavarokról: ez a videósorozat szakértők segítségével járja körül, miként előzhető meg vagy kezelhető a vizeletinkontinencia. Az akaratlan vizeletvesztés komplex megközelítésben, okokkal, kezelési lehetőségekkel, tippekkel: ITT

Mit érez a nő, ha zavar támad teste működésében?

„Úgy tapasztalom, sok nő problémája vezethető vissza oda, hogy hibás gondolati struktúrával működnek, kritikusan gondolkodnak önmagukról és ez a belső monológjukban is tartósan jelen lehet. Hiába gyönyörűek, hiába teljesítenek otthon és a munkahelyükön, mégsem elégedettek. Mintha futnának a céljuk után, amit alig érnek el… 

A nőiség és nőiesség lényegéhez azonban elengedhetetlen, hogy tiszteljem a testem, hálás legyek mindazért, amit megtesz értem és becsüljem mindazt a szolgálatot, amit nap mint nap értem hoz

– mondja Kriston Andrea. – Fontos, hogy jó szándékkal nézzem magam, hogy tápláljam, támogassam, gondozzam magam kívül-belül. Közérzetünkben megmutatkozik, ha gondoskodunk a szükséges pihenésünkről, az egészséges ételekről, az egész testre kiterjedő mozgásról és lelki egyensúlyunk védelméről.”

nők intimtorna kriston andrea inkontinencia
Kriston Andrea – Fotó: Ambrus Marcsi

Persze az sem segít, hogy a női egészség és szexualitás még mindig tabu. Nem olyan dolog, amiről a nők hétköznapi könnyedséggel beszélgethetnének. Sokáig fórum sem volt, ahol erről tanulhattak volna, így a legtöbben magukra maradtak a problémáikkal. Gyakran már azt is nehéz eldönteni, vajon minden rendben van-e odalent.

Kriston Andrea hangsúlyozza, hogy a női közösségek megtartó erejének hála egy-egy tanfolyamon a test anatómiai felépítésén túl jelentős hangsúlyt kaphatnak az egyéni megélések és tünetek is. Mint mondja, a mióma, a PCOS, az endometriózis, a szexuális, menstruációs, termékenységi, hormonális funkciók hátterében felismert érzelmi folyamatok következtében sokan épp egy ilyen helyzetben szembesülnek vele, hogy változtatniuk szükséges valamit. E foglalkozások azt is egyértelművé teszik a résztvevők számára, hogy az inkontinencia tüneteinek gyakori előfordulása a nő testi felépítéséből és életstílusából is fakad. 

Kriston Andrea arra is felhívja a figyelmet, hogy a nők egy-egy kurzus résztvevőiként általában arra is rájönnek, hogy lehet nyíltan beszélni az inkontinencia kérdéseiről anélkül, hogy a stigmatizálástól, ítélkezéstől tartani kellene. Meggyőződése, hogy az intim izmokat érintő edzéssel a vizeletmegtartó képességünk életünk végéig óvható. Ehhez pedig elsősorban ismeretekre, a mindennapokban pedig minimális idő- és energiabefektetésére van szükség. 

„Kevés nő tudja az egészségét kellő időben és a számára optimális módon gondozni.

Egy részük azért nem fordít erre energiát, mert egyszerűen nem ismeri fel, hogy szükséges. Mások pedig azért nem tesznek semmit, mert a napi prioritási listán hátrébb sorolják saját igényeiket a környezetük szükségleteinél.

Kifáradnak abban, hogy erejükön felül adnak másoknak, míg magukra már nem jut energiájuk. Születésünktől fogva arra kondicionálnak minket, hogy gondoskodjunk azokról, akiket szeretünk, és teljesítsünk kiemelkedően a munkában. Probléma akkor alakul ki, ha a másoknak nyújtott figyelem ára a saját szükségleteink és igényeink észszerűtlen mértékű elnyomásával jár. Továbbá sokaknál jelen lévő probléma, hogy valamiféle belső ellenállás korlátozza az öngondoskodást, pláne az olyan tevékenységeknél, amelyek rendszerességet, kitartást igényelnek. Ennek ellenére a testünk igényli, hogy legyenek a mindennapjainkban énidős, self-care és más örömadó tevékenységek.”

Az inkontinencia az önértékelés tartós sérüléséhez vezethet

A vizeletvesztés minden formája rendkívül kellemetlen, ráadásul számos higiéniai problémát von maga után. Nem csoda hát, hogy a panasz súlyosbodásának hatására az érintett személy gyakran bezárkózik, önmagába roskad, elzárkózik az intimitás és a párja elől. 

Ez azonban kontraproduktív, hiszen ahogy dr. William Rush mondja, a rendszeres szexuális aktivitás segíthet a tünetek enyhítésében azáltal, hogy növeli a törzs és a medence erejét. Ennek oka, hogy a rendszeresen megélt aktus, illetve a gyönyör egyaránt fokozza a medenceövi régió és a medencefenék oxigénellátottságát – vagyis közvetetten hozzájárul ahhoz, hogy a terület feszes, energetizált és ellenálló legyen. Kriston Andrea véleménye szerint ez csupán a rendszeresen orgazmussal járó szexre igaz. 

A szex emellett a női – és férfi – önértékeléshez is hozzájárul, így jó, ha van és még jobb, ha minél többször, rendszeresen kerül rá sor. Feltéve persze, hogy mindkét fél vágyik rá. Ehhez pedig fontos a bizalom, a szeretet és az, hogy a férfi tudja, hogyan nyújtson értő figyelmet a kedvese számára.

„A férfiak jelentős része hiteles információ és edukáció hiányában gyakran nem tudja, hogyan tudja hozzásegíteni női partnerét a kiteljesedett, örömteli szexualitáshoz. Sajnos a nők sem tanulnak a férfiak szexualitásáról, ahogy saját szexuális egészségük tudatos építéséről sem. Ennek következtében gyakori a tartós szexuális elégedetlenség, amelynek hatására a nők negatív spirálba kerülnek, és ez tüneteket okozhat az intim szerveink területén is. Amennyiben az együttlétek nem járnak együtt örömmel, élvezettel, a nőben önkéntelenül is felmerülhet a kérdés, hogy vajon vele van-e baj. Elgondolkodik, hogy az orgazmus hiánya vajon nem épp az ő hibája-e. Közben a nőknek alig 30 százaléka képes hüvelyi orgazmusra! Ugyanakkor ez az arány 100 százalék is lehetne, ha lenne hozzá kellő tudásunk. Minden nő képes rá, ami a férfiak önbizalmát is jelentősen növeli. A közösen átélt öröm mindemellett erős kapcsolati ragasztó is.

Az egészséges és beteljesedett szex a nő önérzetének és testi funkcióinak egyaránt támogatója. A jó szex támogatásának hatására hormonális és szervi állapotunk, érzelmi állapotunk egyaránt megváltozik.”

És hogy mi a megoldás a medencefenék problémáira? Kriston Andrea szerint az első lehetséges és legfontosabb lépés a prevenció. Az intim tudatosság fejlesztésével ugyanis megelőzhetjük a későbbi egészséi problémák kialakulását vagy elkerülhetjük a már meglévő, de még tünetmentes gondok súlyosbodását. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy a hölgyek általában akkor kérnek segítséget, amikor a medencefenék gyengesége már befolyásolja a mindennapi normál működést is.

„Életünk során a női test számos változáson megy keresztül. A szülés, a menopauza, az életmód, a diéták, a helytelen fizikai terhelések, a pszichés állapot egyaránt befolyásolják testünk működését. Az a tapasztalatom azonban, hogy míg a nők a családtagjaikról teljes szívvel gondoskodnak, addig évek kellenek ahhoz, hogy önmaguknak is segítséget kérjenek. Pedig mint minden betegség esetében, a medencefenék-gyengeséggel járó kórképek esetében is fontos az időfaktor: minél tovább várunk, annál súlyosabb probléma alakul ki, és a helyreállítás is annál komplikáltabb

Az azonban vitathatatlan, hogy hatalmas változás zajlik a közgondolkodásban. Míg harminckét éve nem lehetett kimondani a tévében azt a szót, hogy menstruáció, ma egyre többet és őszintébben beszélünk az intim egészség fontosságáról. Ez az ismeretgazdagodás pedig mindannyiunkat egy egészségesebb, teljesebb jövő felé vezet.” 

Mihez kezdj, ha te is érintett vagy?

Ha te magad is egy vagy azok közül a nők közül, akiket érintenek a vizeletvesztés gondjai – és igen, az is számít, ha sportolás vagy extrém köhögés közben, vagy a mosdóra várva csöppen el! –, tagadás helyett ideje szembenézned a problémával! Hiszen minél előbb tudatosítod magadban a dolgot, annál előbb számolhatsz le vele végleg.

Az első, amit megtehetsz magadért, hogy a teljes feltárás idejére és a megoldás kidolgozásáig inkontinenciabetétet használsz. Ez ugyanis megadja neked azt a biztonságot, amelyre szükséged van: az elcsöppenő-elfolyó vizelet nem okoz majd foltokat, kellemetlen szagokat és más kényelmetlenséget. Vagyis lesz időd, energiád és bátorságod a szembenézésre.

Ezután jön maga a probléma feltérképezése és a megoldás keresése. A szakorvosok szerint fontos a teljes feltáró diagnózis, ennek lépéseit az urogynekológus, urológus vagy nőgyógyász határozhatja meg. A megoldás lehet műtéti, gyógyszeres, illetve orvostechnikai eszközzel kombinált vagy egyéni gyógytorna, intimtorna is. Az azonban egyre inkább egyértelmű, hogy műtéti beavatkozásokra csak rendkívül indokolt esetben kerül sor. Minden más helyzetben a tartós megoldást kínáló, rendszeres egyéni mozgással járó, noninvazív beavatkozások kerülnek a fókuszba.

„Fontos szem előtt tartani, hogy az intim izmok, akárcsak bármely más izom, rendszeres edzésre szorulnak. Vagyis hiába van diagnózis, hiába minden kütyü, a rendszeres, egyéni erőfeszítés nem megspórolható.

Persze, ki lehet hagyni néhány napot, ez azonban gyorsan érezhető a medencefenéki izomzat állapotán is. Vagyis kihagyni lehet, de nem érdemes” – mondja Kriston Andrea. Hozzáteszi, gyakori, hogy diákjai öngondoskodás céljából érkeznek Kriston-tanfolyamra, a kurzus elvégzése után azonban szakorvos felkeresése mellett döntenek a szűrővizsgálatok elvégzése céljából.

És hogy mit gondolok erről én, aki a szüléseim után jártam nőgyógyásznál, urogynekológusnál, Kriston-kurzuson, gyógytornán, próbáltam elektrostimulációt, biofeedbacket, pszichológust és női segítő csoportokat is, hogy el tudjam fogadni, meg tudjam dolgozni, hogy a testem és én nem mindig vagyunk barátságban? Azt, hogy egészségesnek lenni kemény meló. 

Fejben, szívben és testileg is tenni kell azért, hogy megtörténjen. Első lépésként fel kell ismerni, ki kell mondani – hangosan, és ha kell, másoknak is –, hogy számítasz. És el kell engedni mindent, ami gátolja, hogy önmagadban otthon legyél. Mindegy, milyen nehéz, mindegy, mennyire más, mint amit a nőiségről valaha is tanítottak neked, vagy gondoltál, önmagadat, a saját egészségedet, a saját idődet kell választanod. Azért, hogy teljes és boldog lehess. 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Maria Korneeva

Z. Kocsis Blanka