Érzékenység vagy allergia?

„Először is fontos különbséget tenni ételallergia és ételintolerancia között” – mondja Ildikó. „Míg például a laktózintoleranciát a laktázemésztőenzim csökkent működése vagy hiánya okozza, és legfeljebb kellemetlen tünetekkel kell számolni, addig tejfehérje-allergia esetén az immunrendszer játszik főszerepet, és a tünetek akár életveszélyessé is válhatnak.
Szélsőséges esetben rögtön az étkezés után súlyos allergiás roham jelentkezhet, ami az elfogyasztott étel mennyiségétől függetlenül kialakulhat. Gyakran okozhatja mogyoró vagy egyéb magvak, tej, tojás, szója, csirkehús, de akár különböző gyümölcsök is, egyéni érzékenység szerint.”

Ezzel szemben a táplálékintolerancia tünetei: „Legjellemzőbbek a puffadás, hasmenés, hasi görcsök, esetleg hányinger lehetnek”

 – avat be Ildikó a részletekbe. A tünetek hátterében álló emésztőenzim-hiány vagy csökkent működés lehet genetikai eredetű, de akár egy bélgyulladás talaján is kialakulhat. Az intolerancia már csecsemőkorban is jelentkezhet, de az életkor előrehaladtával is kialakulhat, akármilyen későn. „Szemben az ételallergiával, az intolerancia esetében az elfogyasztott étel mennyiségétől is függ a tünetek megjelenése és súlyossága” – egészíti ki Halászi Ildikó az eddigieket.

Az ételintoleranciában szenvedők számának növekedése mögött a szakemberek szerint részben az állhat, hogy a lappangási idejük hosszabb, és mivel egyre modernebb eszközök állnak rendelkezésre a betegségek kiszűrésére, így –érthető módon – növekszik az érintettek száma is.

Az ételintolerancia-érintettség emellett országonként is változhat – az étkezési szokásoktól függően. Amerikában vagy éppen Nyugat-Európában például magasabb a laktózintoleranciában szenvedők száma, mert ezeken a területeken a tej a mindennapos étkezés alapvető része.

Nincs több fagyi, Túró Rudi, tejcsoki

„A leggyakoribb ételintolerancia a laktózérzékenység, amely az emberek 75 százalékát érinti világszerte – hol enyhébb, hol súlyosabb formában – ilyen sok ember szervezete nem tudja tökéletesen lebontani a tejcukrot.

Magyarországon egyes becslések szerint mintegy hárommillió embert érint a probléma, és ebbe még nem számoltuk bele azokat, akik a tüneteikkel soha nem fordulnak orvoshoz, így a statisztikában sem szerepelnek.

Az érintettek száma így is folyamatosan nő.” Majd hozzáteszi, hogy a laktózérzékenység gyerekek esetében még kinőhető, ám idős korban újra megugrik a laktózérzékenyek száma. Emögött az áll, hogy a kor előrehaladtával jellemzően csökken a tejcukor feldolgozásához szükséges laktázenzim termelése. 

„A laktózérzékenység, és főleg a tejfehérje-allergia komoly életvitelbeli változásra kényszeríti a betegeket. Az érintettség mértékétől függően esetenként teljesen el kell hagyniuk a tejtermékeket, beleértve a nyári fagylaltozást, a Túró Rudit és a legtöbb süteményt is, amit nagyon nehéz egy gyerekkel megértetni” – mondja Ildikó, de hozzáteszi, hogy manapság már számos megoldás létezik arra, hogy teljes értékű diétán élhessenek a laktózérzékenyek és tejfehérje-allergiások is. Nem csupán a boltban is elérhető szója-, és gabonatejek révén, hanem annak köszönhetően is, hogy már léteznek olyan kis háztartási gépek, amelyekkel a tejhelyettesítő italok otthon is elkészíthetők.

Jó a „marketingje”: a gluténérzékenység

A gluténérzékenység vagy cölikália a másik leggyakrabban emlegetett ételintolerancia fajta. „Ezt az autoimmun kórt egyes gabonák összetevőjére, a gliadin-fehérjére való érzékenység okozza. A betegség akkor alakul ki, ha az arra érzékeny páciens huzamosabb ideig gluténtartalmú ételeket fogyaszt, amelyek a vékonybél nyálkahártyájának sorvadását okozzák idővel. A károsodás következtében a tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhok nem tudják ellátni megfelelően a funkciójukat, vagyis a szervezet nem tudja a tápanyagokat megfelelően hasznosítani.

Ahogyan a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, úgy

a gluténérzékenység is sokszor örökletes, mindegyik jelentkezhet gyerekkorban, de az élet bármelyik szakaszában egyaránt. A tünetek súlyosak, a betegség krónikus hasmenéssel, zsírfényű széklettel, étvágytalansággal, »pókhassal«, fogyással, állandó fáradtsággal, bőrtünetekkel jár, gyerekeknél pedig elmarad a testsúly és testméret növekedés is”

– vázolja a részleteket a szakember, hozzátéve, hogy „ez az egyetlen olyan autoimmun-betegség, amelynek okozója pontosan meghatározható.”

A statisztikai adatok szerint viszont nem szenvednek annyian gluténérzékenységtől, ami indokolttá tenné, hogy úton-útfélen erről a diétáról halljunk.

„A gluténérzékenység a Föld lakosságának mindössze egy százalékát érinti. A magyarok egy-két százaléka szenved ebben a betegségben, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden ötvenedik embert érint a betegség. Az is igaz azonban, hogy a diagnosztizált cöliákiások száma folyamatosan növekszik”– mondja Ildikó.

Meglepő módon, a gluténmentes diétát ennél sokkal többen betartják. Egyes statisztikák szerint, az amerikaiak tíz százaléka tért át erre az étrendre, miközben a nagy hányaduk nem is gluténérzékeny.

Hogy mi állhat ennek a hátterében? Egyik ok lehet a világszerte terjedő paleo-étrend, amely tudományos kutatási eredményekre támaszkodik, és nemcsak a glutén, de a tej és a cukor fogyasztását is károsnak ítéli meg. „Egyre inkább terjednek azok a paleo, vagy ahhoz nagyban hasonlító diéták, amelyek egyéb autoimmun kórképekben is komoly eredményeket tudnak felmutatni a glutén, a tej és a gyors felszívódású szénhidrátok elhagyásával. 

A sclerosis multiplex, a Hashimoto-szindróma, vagy az autizmus, és ADHD által érintett gyermekek magatartását-, testi-, lelki-, szellemi állapotát is kedvezően befolyásolhatja ezeknek az élelmiszereknek, alapanyagoknak az elhagyása” – mondja Ildikó.

Természetesen sokan csak azért hagyják el részben vagy egészében a gluténtartalmú ételeket, illetve a tejtermékeket, mert egészségesebb életmódot keresnek. Valamint sokan – akik genetikailag hajlamosak lehetnek az intoleranciára – elővigyázatosságból iktatnak ki bizonyos összetevőket az étrendjükből, ezzel megelőzve a betegség kialakulását.

Tehát sok esetben valóban intolerancia áll az étrendváltozás mögött, de – mint kiderült – az is nagyban hozzájárul a különböző alternatív diéták népszerűségéhez, hogy egyre tájékozottabbak vagyunk. Egyre többet tudunk arról, mi terheli meg a szervezetünket, és az is, hogy mivel javíthatjuk a közérzetünket, fizikai állapotunkat. Ennek a tudásnak a birtokában pedig hajlandók vagyunk nagyobb változtatásokra is, jó esetben nem csupán a szebb alak, hanem az egészségesebb élet érdekében is. 

Kégl Ágnes