Az erőszak az erőszak. Akkor is, ha az áldozatnak van bűntudata miatta. Akkor is, ha az elkövető azt mondja, „csak vicceltem”. Akkor is, ha a hollywoodi szereposztó hotelszobában történik. És akkor is, ha egy magyar munkahelyen.
Csősz Bogi nem akar gyereket. Meg valószínűleg egy csomó másik nő sem. És Pásztory Dóri szerint nincs azzal semmi gond, ha ezt valaki így kimondja, sőt!
Beszélgessetek a gyerekeitekkel, mert a világ nem olyan egyszerű, hogy egy kék plakáttal le lehet írni. Vagy akár ezzel a hat kérdéssel és válasszal...
A bántalmazó szülőnél csak a passzív világ nagyobb ördög.
A lányok nyíltabbak, mint a fiúk, mindenki szeret névtelenül kérdezni, és a szexre főleg a visszaélések kapcsán keresnek rá a neten. Ezt mutatja egy kutatás a gyerekeink online érdeklődéséről.
Ezt a „fájdalmasan gyönyörű” és valóságszagú cikket nem Szentesi Éva, hanem az élet írta. (Irónia. De csak félig.)
„Van egy álmom” – állítja Dóri. „Egy álmom, amiben a luxusfeleségek arról beszélnek, hogy hol- és mennyi pénzt költenek jótékonykodásra.”
„Nagyon nehéz a szexualitásról úgy írni, hogy az ne szexualizálja az olvasót. Még nehezebb gyerekkel szembeni szexuális erőszakról úgy írni, hogy az ne elidegenítsen, undorral és félelemmel töltsön el egy szülőt, hanem kaput nyisson a megértés, feloldozás és feloldás felé” – mondja gyerekjogász szerzőnk. És hozzáteszi: ennek a könyvnek sikerült.