Még mindig általánosnak mondható az a szemlélet, hogy a női magazinok bizonyos szempontból csökkent értékű sajtóterméknek számítanak: hiszen elsősorban nem az „igazán fontos” dolgokkal foglalkoznak, mint, mondjuk, a kül- és belpolitika, gazdaság, stb. Amivel a „komoly, igazi” újságírók. De biztos így van ez?

Dóra imád biciklizni, de egy fájdalmas, intim probléma évekig megakadályozta ebben. Márciusban végre úgy tűnt, megoldás születhet, amikor egy elismert nőgyógyász műtétet ígért neki. A beavatkozás előtt azonban készült egy fotó, aminek nyoma veszett. Dóra azóta sem tud szabadulni a gondolattól, mi történt azon a vizsgálaton, és miért a saját mobiljával készítette a főorvos a képet.

Tizenöt évvel az őrizetbe vétele után a szülész-nőgyógyász-bába, Geréb Ágnes arról mesélt egy podcast műsorban, milyenek voltak a börtönben töltött idők, milyen volt kikerülni, hogy kezdődött a pályája és mit csinál most. Szemléztük.

A Péterfy Sándor Utcai Kórházban történt visszaélések rendszerszintű gondokra világítanak rá az idősellátásban.

A 14–18 éves gyerek, hiába tűnik érettnek, hiába nőies (vagy férfias), és hiába gondol magára ő maga is felnőttként, akkor is: gyerek. Sok baj van Nagy Feró október 23-i nyilatkozatával. Dr. Gyurkó Szilvi arról ír, amiből mindannyian tanulhatunk.

A mellrák nemcsak az idősebb, hanem a fiatal nőket is érintheti. Olyan nőket, akik tele vannak célokkal, családra vágynak, és akik tervei között biztosan nem szerepelt a kemoterápia vagy a masztektómia. Egy ilyen, krízisekkel teli időszakban különösen fontos, hogy mentálisan és lelkileg is elég erősek legyenek a küzdelemhez – az ELTE PPK KLOÉ programja ebben nyújt támogatást számukra.

„Drogért letapostam bárkit, az anyukámat is” – meséli Klára, aki 10 lánnyal él együtt egy székesfehérvári rehabon, ahol kifejezetten függő tinédzser lányoknak nyújtanak segítséget. Olyanoknak, akik balhésak, többeknek volt már rendőrségi ügye, és nem egyszer a pszichiátriai osztályra is bekerültek. A krízisközpont vezetőit és a gyerekek felépülését segítő mentorokat kérdeztük a mindennapokról és a család szerepéről.

„Ha egy lány nem jár iskolába, lemarad, később pedig nehezebben talál munkát. Ha egy nő nem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket, az a megélhetését veszélyezteti. Így a szegénység újratermelődik, a menstruáció pedig a társadalmi egyenlőtlenség egyik láthatatlan motorjává válik.”